Máté 20

1 Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő szőlejébe.

»Kajti nebeško kraljestvo je podobno človeku, ki je hišni gospodar in je zgodaj zjutraj odšel ven, da najame delavce v svoj vinograd.

2 Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe.

In ko se je z delavci dogovoril za en kovanec na dan, jih je poslal v svoj vinograd.

3 És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala.

In odšel je ven okoli tretje ure in videl druge stati brez dela na trgu

4 És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megadom néktek.

in jim rekel: ›Pojdite tudi vi v vinograd in karkoli je prav, vam bom dal.‹ In odšli so svojo pot.

5 Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék.

Ponovno je odšel ven okoli šeste ure in devete ure in storil prav tako.

6 Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván?

In okoli enajste ure je odšel ven in našel druge stati brez dela in jim reče: ›Zakaj stojite tukaj ves dan brez dela?‹

7 Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megkapjátok.

Rekli so mu: ›Ker nas nihče ni najel.‹ Reče jim: ›Pojdite tudi vi v vinograd; in karkoli je prav, to boste prejeli.‹

8 Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vinczellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig.

Ko je torej prišel večer, gospodar vinograda reče svojemu oskrbniku: ›Pokliči delavce in jim daj njihovo plačilo ter začni od zadnjih do prvih.‹

9 És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek.

In ko so prišli tisti, ki so bili najeti okoli enajste ure, so prejeli vsak [po] en kovanec.

10 Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként.

Toda ko so prišli prvi, so domnevali, da bi morali prejeti več; pa so prav tako prejeli vsak [po] en kovanec.

11 A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen,

In ko so to prejeli, so godrnjali zoper hišnega očeta,

12 Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hőségét szenvedtük.

rekoč: ›Ti zadnji so delali samo eno uro in si jih naredil enake nam, ki smo prenašali breme in vročino dneva.‹

13 Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem?

Toda enemu izmed njih je odgovoril in rekel: ›Prijatelj, ne delam ti nobene krivice; ali se nisi z menoj dogovoril za en kovanec?‹

14 Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked.

Vzemi to, kar je tvoje in pojdi svojo pot. Temu zadnjemu bom dal enako kakor tebi.

15 Avagy nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?

Ali mi ni dovoljeno, da s svojo lastnino storim kar hočem? Ali je tvoje oko hudobno, ker sem jaz dober?‹

16 Ekképen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

Tako bodo zadnji prvi in prvi zadnji, kajti veliko je poklicanih, toda malo izbranih.«

17 És mikor felmegy vala Jézus Jeruzsálembe, útközben csupán a tizenkét tanítványt vévén magához, monda nékik:

In ko je šel gor v Jeruzalem, je Jezus na poti vzel dvanajst učencev na stran ter jim rekel:

18 Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt,

»Glejte, mi gremo gor v Jeruzalem in Sin človekov bo izdan visokim duhovnikom in pisarjem in obsodili ga bodo na smrt

19 És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.

in izročili ga bodo poganom v zasmeh in bičanje in da ga križajo in tretji dan bo ponovno vstal.«

20 Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit.

Tedaj je prišla k njemu mati Zebedejevih otrok s svojima sinovoma, ga oboževala in od njega želela neko stvar.

21 Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől.

In rekel ji je: »Kaj želiš?« Ona mu reče: »Zagotovi, da bosta lahko ta dva moja sinova, v tvojem kraljestvu, sedela eden na tvoji desni roki, drugi pa na levi.«

22 Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg.

Toda Jezus je odgovoril in rekel: »Ne veste, kaj prosite. Ali zmoreta piti iz čaše, iz katere bom jaz pil in biti krščena s krstom, s katerim sem jaz krščen?« Rekla sta mu: »Midva zmoreva.«

23 És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette.

In jima reče: »Zares bosta pila iz moje čaše in krščena bosta s krstom, s katerim sem jaz krščen. Toda sedeti na moji desni roki in na moji levi, ni moje da dam, temveč bo dano tem, za katere je to pripravljeno od mojega Očeta.«

24 És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre.

Ko so deseteri to slišali, so bili prevzeti z ogorčenjem zoper ta dva brata.

25 Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok.

Toda Jezus jih je poklical k sebi in rekel: »Vi veste, da princi poganov izvajajo gospostvo nad njimi in oni, ki so veliki, izvajajo oblast nad njimi.

26 De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok;

Toda med vami naj ne bo tako, temveč kdorkoli hoče biti med vami velik, naj bo vaš sluga,

27 És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.

in kdorkoli hoče biti med vami vodja, naj bo vaš služabnik;

28 Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

prav tako tudi Sin človekov ni prišel, da bi mu služili, temveč da služi in da svoje življenje dá v odkupnino za mnoge.«

29 És mikor Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt.

In ko so odšli iz Jerihe, mu je sledila velika množica.

30 És ímé, két vak, a ki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!

In glej, dva slepa človeka sta sedela ob poti. Ko sta zaslišala, da je šel mimo Jezus, sta zakričala, rekoč: »Usmili se naju, oh Gospod, ti Davidov Sin.«

31 A sokaság pedig dorgálja vala őket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk!

Množica pa ju je oštela, ker bi morala molčati. Toda onadva sta še bolj vpila, rekoč: »Usmili se naju, oh Gospod, ti Davidov Sin.«

32 És megállván Jézus, megszólítá őket és monda: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek?

In Jezus se je ustavil in ju poklical ter rekel: »Kaj želita, da vama storim?«

33 Mondának néki: Azt, Uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink.

Rekla sta mu: »Gospod, da bi se najine oči lahko odprle.«

34 Jézus pedig megszánván őket, illeté az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.

Jezus je imel torej do njiju sočutje in se dotaknil njunih oči. In njune oči so takoj prejele vid in sta mu sledila.