Máté 2
1 A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván:
Leleꞌ bonggi Yesus mia kambo Betlehem sia profinsi Yudea, mane Herodes toꞌu parendaꞌ. Leleꞌ naa, hambu atahori hira mia mamana dodꞌooꞌ sia langgan rulu rema risiꞌ kota Yerusalem. Sira, atahori mana rahine mete nduuꞌ.
2 Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki.
Leleꞌ ara losa Yerusalem, ara ratatane reu-rema rae, “Atahori Yahudi ra manen fo feꞌe nenebꞌonggiꞌ a, sia bee, e? Hai mita nduuꞌ sa sia langgan rulu, mana fee tatandaꞌ nae, bonggi E ena. Naeni de hai ima mae beꞌutee neu E.”
3 Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem.
Leleꞌ mane Herodes rena oꞌola nara, ma ralan liuali. Naa de basa atahori sia Yerusalem ra o ramedꞌa taꞌo naa boe.
4 És egybegyűjtve minden főpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie?
Basa ma, mane Herodes naꞌabꞌue nala basa malangga agama Yahudi ra ro meser agama ra, de natane se nae, “Hei mifadꞌe sobꞌa au dei! Kristus fo, Lamatualain helu-fuli memaꞌ a, nenebꞌonggiꞌ sia bee, e?”
5 Azok pedig mondának néki: A júdeai Bethlehemben; mert így írta vala meg a próféta:
Ma rataa rae, “Sia kambo Betlehem, sia profinsi Yudea, ama maneꞌ. Huu Lamatuaꞌ mana ola-olan Mika suraꞌ memaꞌ mia dalahulun taꞌo ia:
6 És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt.
‘We, hei atahori Betlehem, mana sia profinsi Yudea re. Afiꞌ duꞌa mae, hei kambom naa, kambo anaꞌ nda naꞌena sosoa-ndandaaꞌ sa. Huu dei fo hambu atahori moko-monaen sa mia naa nema. Dei fo Ana dadꞌi manatadꞌa soaꞌ neu Au atahori Israꞌel ngga ra.’”
7 Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét.
Rena basa taꞌo naa ma, mane Herodes noꞌe nee-nee nala atahori mana mete rahine nduuꞌ ra. De natane se, sira rita nduuꞌ naa sou sia lalai a eni bees. Ma ara rafadꞌe e.
8 És elküldvén őket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.
Boe ma ana denu se Betlehem reu. Nafadꞌe se nae, “Mii sangga rereoꞌ Anaꞌ naa sia naa. Mete ma hei mindaa mo E, na, baliꞌ ima mifadꞌe au. Huu au ae uu beꞌutee neu E boe.
9 Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg odaérvén, megálla a hely fölött, a hol a gyermek vala.
Ara rena basa maneꞌ a oꞌolan, ma ara reu boe. Tao-tao te, ara rita nduuꞌ fo dalahulun rita mia seriꞌ rulu a. Nduuꞌ a sou mia mata nara, ma ana laoꞌ de losa Anaꞌ a mamana leleon, ma naloeꞌ.
10 És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének.
Rita taꞌo naa, ma ramahoꞌo rala seli.
11 És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát.
Basa de ara ume rala reu, ma rita Anaꞌ a no maman Maria. De sendeꞌ lululangga nara beꞌutee neu E. Boe ma ara buka mbomboti sudꞌiꞌ a saa mafelit nara, fo fee neu Anaꞌ a. Ara fee lilo, kemenyan, no hau raa maꞌameniꞌ.
12 És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba.
Nda dooꞌ sa ma, ara hambu meit mia Lamatualain oi, “Ama afiꞌ baliꞌ misiꞌ mane Herodes fai.” Naa de ara bali risiꞌ kambo nara tungga dalaꞌ laen.
13 Mikor pedig azok visszatérnek vala, ímé megjelenék az Úrnak angyala Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Égyiptomba, és maradj ott, a míg én mondom néked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket.
Leleꞌ atahori mana mete rahine nduuꞌ ra lao baliꞌ, boe ma Lamatualain aten esa mia sorga nema nafadꞌe neu Yusuf sia meit na, nae “Wae, Yusuf! Fela lailai! Haꞌi mala Anaꞌ naa no maman fo mela nusa Masir mi. Leo mihati naa losa faiꞌ bee fo Au ufadꞌe nggi fo ama baliꞌ na dei fo ama baliꞌ, te mane Herodes sangga nae nisa Anaꞌ naa!”
14 Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Égyiptomba távozék.
Basa ma Yusuf fela. Boe ma ana nendi saon no Anaꞌ naa tetembaꞌ, de rela nusa Masir reu.
15 És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott a próféta által, a ki így szólt: Égyiptomból hívtam ki az én fiamat.
Ara leo mia naa losa Herodes mate. No taꞌo naa Lamatualain oꞌolan dadꞌi, onaꞌ mana ola-olan Hosea nafadꞌe memaꞌ eniꞌ a mia lele uluꞌ a nae, “Au oꞌe baliꞌ Ana Ngga, fo lao hela Masir.”
16 Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.
Leleꞌ mane Herodes nahine nae, atahori mana mete rahine nduuꞌ ra lelekoꞌ e, ma ana namanasa seli. De ana parenda soldꞌadꞌu nara nae, “Mii sia kambo Betlehem ma kambo-kambo mana deka naa ra. Tao misa basa ana diki tou anaꞌ, mana to beꞌe ruaꞌ fo rae neu.” Herodes parenda taꞌo naa, huu ana nasanedꞌa atahori mahineꞌ ra dudꞌuin. Ana reken eniꞌ a ara rita nduuꞌ a sou fefeun mia lalai a.
17 Ekkor teljesedék be, a mit Jeremiás próféta mondott, a midőn így szólt:
Basa dalaꞌ ia ra dadꞌi, tungga saa fo Lamatualain mana ola-olan Yeremia sura memaꞌ mia lele uluꞌ a nae,
18 Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.
“Rena atahori nggae ei-ei sia kota Rama. Rahel nggae ei-ei, huu basa ana nara mate ena. Ana nda nau atahori reu kokoe e sa. huu basa ana nara nese ena.”
19 Mikor pedig Heródes meghalt, ímé az Úrnak angyala megjelenék álomban Józsefnek Égyiptomban.
Dodꞌoo ma mane Herodes mate. Leleꞌ naa Yusuf se feꞌe sia Masir. Boe ma Lamatualain aten esa mia sorga, nema natudꞌu matan neu e mia meit.
20 Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izráel földére; mert meghaltak, a kik a gyermeket halálra keresik vala.
Ate a nafadꞌe nae, “Wae, Yusuf! Fela leo! Mo baliꞌ Anaꞌ naa no maman, Israꞌel reu. Te atahori fo mana nae tao nisa Anaꞌ naa mate ena.”
21 Ő pedig felkelvén, magához vevé a gyermeket és annak anyját, és elméne Izráel földére.
Rena taꞌo naa ma Yusuf fela. De ana no baliꞌ se nusa Israꞌel reu.
22 Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték, Galilea vidékeire tére.
Te leleꞌ ana rena nae, mane Herodes anan Arkalaus toꞌu parendaꞌ sia profinsi Yudea, boe ma namatau baliꞌ naa neu. Basa ma Lamatualain parenda e sia meit sa fai nae, “Yusuf, afiꞌ leo sia Yudea.” Naeni de ana neu leo sia profinsi Galilea,
23 És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, a mit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni.
sia kamboꞌ sa naran Nasaret. No taꞌo naa, Lamatualain oꞌolan, dadꞌi tebꞌe-tebꞌeꞌ ena, tungga saa fo mana ola-ola nara suraꞌ memaꞌ rae, “Dei fo ara roꞌe E rae, Atahori Nasaret.”
