< Máté 19 >

1 És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, elméne Galileából, és méne Júdeának határaiba a Jordánon túl;
Xundaⱪ boldiki, Əysa bu sɵzlǝrni eytip bolƣandin keyin, Galiliyǝ ɵlkisidin ayrilip, Yǝⱨudiyǝ ɵlkisining qǝt yǝrlirigǝ, yǝni Iordan dǝryasining u ⱪetidiki yurtlarƣa bardi.
2 És követé őt nagy sokaság, és meggyógyítá ott őket.
Top-top adǝmlǝr uningƣa ǝgixip kǝlgǝn bolup, u ularni xu yǝrdila saⱪaytti.
3 És hozzá menének a farizeusok, kisértvén őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani?
Əmdi bǝzi Pǝrisiylǝr uning yeniƣa kelip uni ⱪiltaⱪⱪa qüxürüx mǝⱪsitidǝ uningdin: — Bir adǝmning ⱨǝrⱪandaⱪ sǝwǝbtin ayalini ⱪoyuwetixi Tǝwrat ⱪanuniƣa uyƣunmu? — dǝp soridi.
4 Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonynyá teremté őket,
Xuning bilǝn u jawabǝn mundaⱪ dedi: — [Tǝwrattin] xuni oⱪumidinglarmu, muⱪǝddǝmdǝ insanlarni Yaratⱪuqi ularni «Ər wǝ ayal ⱪilip yaratti» wǝ
5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
«Xu sǝwǝbtin ǝr kixi ata-anisidin ayrilidu, ayali bilǝn birlixip ikkisi bir tǝn bolidu».
6 Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza.
Xundaⱪ ikǝn, ǝr-ayal ǝmdi ikki tǝn ǝmǝs, bǝlki bir tǝn bolidu. Xuning üqün, Huda ⱪoxⱪanni insan ayrimisun.
7 Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?
Pǝrisiylǝr uningdin yǝnǝ: — Undaⱪta, Musa [pǝyƣǝmbǝr] nemǝ üqün [Tǝwrat ⱪanunida] ǝr kixi ɵz ayaliƣa talaⱪ hetini bǝrsila andin uni ⱪoyuwetixkǝ bolidu, dǝp buyruƣan? — dǝp soraxti.
8 Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt.
U ularƣa: — Tax yürǝklikinglardin Musa [pǝyƣǝmbǝr] ayalliringlarni talaⱪ ⱪilixⱪa ruhsǝt ⱪilƣan; lekin alǝmning baxlimida bundaⱪ ǝmǝs idi.
9 Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.
Əmdi xuni silǝrgǝ eytip ⱪoyayki, ayalini buzuⱪluⱪtin baxⱪa birǝr sǝwǝb bilǝn talaⱪ ⱪilip, baxⱪa birini ǝmrigǝ alƣan ⱨǝrⱪandaⱪ kixi zina ⱪilƣan bolidu.
10 Mondának néki tanítványai: Ha így van a férfi dolga az asszonynyal, nem jó megházasodni.
Muhlislar uningƣa: — Əgǝr ǝr bilǝn ayali otturisidiki ǝⱨwal xundaⱪ bolsa, undaⱪta ɵylǝnmǝslik yahxi ikǝn, — dedi.
11 Ő pedig monda nékik: Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem a kinek adatott.
U ularƣa: — Bu sɵzni ⱨǝmmila adǝm ǝmǝs, pǝⱪǝt nesip ⱪilinƣanlarla ⱪobul ⱪilalaydu.
12 Mert vannak heréltek, a kik anyjuk méhéből születtek így; és vannak heréltek, a kiket az emberek heréltek ki; és vannak heréltek, a kik maguk herélték ki magukat a mennyeknek országáért. A ki beveheti, vegye be.
Qünki anisining baliyatⱪusidin tuƣma bǝzi aƣwatlar bar; wǝ insan tǝripidin ahta ⱪilinƣan bǝzi aƣwatlarmu bar; wǝ ǝrx padixaⱨliⱪi üqün ɵzini aƣwat ⱪilƣanlarmu bar. Bu sɵzni ⱪobul ⱪilalaydiƣanlar ⱪobul ⱪilsun! — dedi.
13 Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék; a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.
Ⱪolungni tǝgküzüp dua ⱪilƣaysǝn dǝp, bǝzilǝr kiqik balilirini uning aldiƣa elip kǝldi. Biraⱪ muhlislar elip kǝlgǝnlǝrni ǝyiblidi.
14 Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa.
Əmma Əysa: — Balilar mening aldimƣa kǝltürülsun, ularni tosmanglar. Qünki ǝrx padixaⱨliⱪi dǝl muxundaⱪlarƣa tǝwǝdur, — dedi.
15 És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnét.
Wǝ ⱪollirini ularƣa tǝgküzgǝndin keyin, u u yǝrdin ayrildi.
16 És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek? (aiōnios g166)
Mana, bir küni birsi uning aldiƣa kelip: — Ustaz, mǝn ⱪandaⱪ yahxi ixni ⱪilsam, mǝnggülük ⱨayatⱪa eriximǝn? — dǝp soridi. (aiōnios g166)
17 Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
U uningƣa: — Nemixⱪa mǝndin yahxiliⱪ toƣrisida soraysǝn? «Yahxi bolƣuqilar» bolsa pǝⱪǝt birila bar. Əmma ⱨayatliⱪⱪa kirimǝn desǝng, ǝmrlǝrgǝ ǝmǝl ⱪil, — dedi.
18 Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;
Ⱪaysi ǝmrlǝrgǝ dǝysǝn? — dǝp soridi u. Əysa uningƣa: — «Ⱪatilliⱪ ⱪilma, zina ⱪilma, oƣriliⱪ ⱪilma, yalƣan guwaⱨliⱪ bǝrmǝ,
19 Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
ata-anangƣa ⱨɵrmǝt ⱪil wǝ ⱪoxnangni ɵzüngni sɵygǝndǝk sɵy» — dedi.
20 Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?
Yax yigit uningƣa: — Bularning ⱨǝmmisigǝ ǝmǝl ⱪilip keliwatimǝn. Əmdi manga yǝnǝ nemǝ kǝm? — dedi.
21 Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.
Əysa uningƣa: — Əgǝr mukǝmmǝl boluxni halisang, berip bar-yoⱪungni setip, pulini kǝmbǝƣǝllǝrgǝ bǝrgin. Xuning bilǝn ǝrxtǝ hǝzinǝng bolidu. Andin kelip manga ǝgǝxkin, — dedi.
22 Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.
Yigit muxu sɵzni anglap, ⱪayƣuƣa qɵmüp u yǝrdin ketip ⱪaldi. Qünki uning mal-mülki naⱨayiti kɵp idi.
23 Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába.
Əysa muhlisliriƣa: — Mǝn silǝrgǝ xuni bǝrⱨǝⱪ eytip ⱪoyayki, baylarning ǝrx padixaⱨliⱪiƣa kirixi tǝsliktila bolidu.
24 Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
Wǝ yǝnǝ xuni silǝrgǝ eytayki, tɵgining yingnining kɵzidin ɵtüxi bay adǝmning Hudaning padixaⱨliⱪiƣa kirixidin asandur! — dedi.
25 A tanítványok pedig ezeket hallván, felettébb álmélkodnak vala, mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát?
Muhlislar buni anglap intayin bǝk ⱨǝyran boluxup: — Undaⱪta, kim nijatⱪa erixǝlǝydu? — dǝp soraxti.
26 Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.
Əmma Əysa ularƣa ⱪarap: — Bu ix insan bilǝn wujudⱪa qiⱪixi mumkin ǝmǝs, lekin Hudaƣa nisbǝtǝn ⱨǝmmǝ ix mumkin bolidu, — dedi.
27 Akkor felelvén Péter, monda néki: Ímé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged: mink lesz hát minékünk?
Buning bilǝn Petrus uningƣa: — Mana, biz ⱨǝmmidin waz keqip sanga ǝgǝxtuⱪ! Biz buning üqün nemigǝ eriximiz? — dǝp soridi.
28 Jézus pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ti, a kik követtetek engem, az újjá születéskor, a mikor az embernek Fia beül az ő dicsőségének királyi székébe, ti is beültök majd tizenkét királyi székbe, és ítélitek az Izráel tizenkét nemzetségét.
Əysa ularƣa mundaⱪ dedi: — Mǝn silǝrgǝ xuni bǝrⱨǝⱪ eytip ⱪoyayki, alǝmdiki ⱨǝmmǝ ⱪaytidin yengilanƣinida, Insan’oƣli xanliⱪ tǝhtidǝ olturƣan waⱪtida, manga ǝgǝxkǝn silǝr on ikki tǝhttǝ olturup, Israillarning on ikki ⱪǝbilisigǝ ⱨɵküm qiⱪirisilǝr.
29 És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet. (aiōnios g166)
Mening namim dǝp ɵylǝr, aka-uka, aqa-singil ⱪerindaxliri, ata-anisi, ayali, baliliri yaki yǝr-zeminlardin waz kǝqkǝnlǝrning ⱨǝmmisi ularƣa yüz ⱨǝssǝ artuⱪ erixidu wǝ mǝnggülük ⱨayatⱪa miras bolidu. (aiōnios g166)
30 Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.
Lekin xu qaƣda nurƣun aldida turƣanlar arⱪiƣa ɵtidu, nurƣun arⱪida turƣanlar aldiƣa ɵtidu.

< Máté 19 >