< Máté 19 >

1 És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, elméne Galileából, és méne Júdeának határaiba a Jordánon túl;
Linu chikwa sika inako Jesu ha mana awo mazwi, ni cha zwa mwa Galilea, linu choya ku museto wa Judea uvena mwi shila lya lwizi lwa Jorodani.
2 És követé őt nagy sokaság, és meggyógyítá ott őket.
Ikunga lya batu bangi niba mwichilile, linu chaka va hozeza kwateni.
3 És hozzá menének a farizeusok, kisértvén őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani?
Mafalisi ni chibeza kwali, kwiza kumulika, “kana ku woleka kuti mukwame akauhane ni mwihyabwe kabu kavo bonse?”
4 Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonynyá teremté őket,
Jesu nabe tava kuti, “kana mubavali iye mwine yaba vapangi kuzwa ku matangilo aba vapangi mukwame ni mwakazi?
5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
Mukuti iye yaba vapangi avati kuti, 'chebaka mukwame mwa siye chivaka chibesi ni ba nyina aka kopane ni mwihyavwe?'
6 Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza.
Linu boveree muvabe muntu umwina mwi nyama. Linu chava kopanyi Ireeza hamwina, kanji nikuvi niyete nachi kauhanye.”
7 Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?
Chiva wamba kwali, “chizi Mushe hava tulayi kuti uswanela ku hewa iñolo lye kauhano niku muhindika?”
8 Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt.
Nicha betava kuti, “bakenyi chaku kukutuhala kwe kulo zenu Mushe aba mizuminini ku kawuhana ni bamwi hyenwanwe kono kuzwa kumatangilo keena ivali nji zila iyo.
9 Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.
Ikumbya nimi wambila buniti, yense yo kana mwihyavwe isi ka mulandu wabu sangu, nikusesa wungi mwakazi upanga bushahi. Hape mukwame yosensa mwanakazi yava kanwa upanga bushahi.”
10 Mondának néki tanítványai: Ha így van a férfi dolga az asszonynyal, nem jó megházasodni.
Balutwana chiva ti kwa Jesu, “Haiva mukwi kalille mona bulyo bulotu bakwame ni banakazi kanji basesi ni kuseswa.”
11 Ő pedig monda nékik: Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem a kinek adatott.
Jesu nicha wamba kuvali nati, kahena muntu yese yo wola kuzumina zinu zikwetwe kurutwa, kono haisi avo va zumina kutambula icho.
12 Mert vannak heréltek, a kik anyjuk méhéből születtek így; és vannak heréltek, a kiket az emberek heréltek ki; és vannak heréltek, a kik maguk herélték ki magukat a mennyeknek országáért. A ki beveheti, vegye be.
Kakuti kwina ba shalondo bava zalwa bovulyo kuzwa mu mavumu ava nyinavo. Imi vamwi ba shalondo bava pangwa ni vantu vamwi. Imi vamwi chevaka lyamusevezi wa muvuso we wulu. Iye yoo wola kutambula ituto atambule”
13 Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék; a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.
Linu vahwile zana nichi va letwa kwali ili kuti avike mayaza akwe hewulu lyavo niku valapelela. Kono balutwana vakwe nichi babakalimela.
14 Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa.
Kono Jesu nati kuti, “kanji muva kanisa kwiza kwangu, kakuti muuso we wulu wa vantu va swana navo.”
15 És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnét.
Kuzwaho ni chava vika maza, ni chazwa havali.
16 És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek? (aiōnios g166)
Mubone, mukwame wumwi cheza kwa Jesu ni chata kuti, “Muruti, chizi chilotu chini lukela ku tenda ili kuti niwane buhalo busamani?” (aiōnios g166)
17 Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
Jesu chata kwali, “chizi hotenda kuti uni buza zintu zilukite? Yeke muntu njolukite, kono haiva usaka kwinjila mukati ka vuhalo, zwile habusu kubika itayelo.”
18 Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;
Mukwame chamu vuza ni chati, “Njezihi itaelo?” Jesu ni chati, “Kanji wi hayii, kanji uvukii, kanji wivii, kanji upaki indaba za mapa,
19 Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
uhe ikute venso niva nyoko, usake yo vambene naye sina moli molisakila.”
20 Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?
Mutangana nata kwali, “Zose izo zintu niba zikuteki. Hape muni sakezi?”
21 Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.
Jesu ni chati, “haiva usaka kuva yo maninize, yende, kauze zose zo kwete, uka zihe ba sukulukite, mi iwe move ni chifumu kwi wulu, kuzwaho zoni chilile,”
22 Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.
Mutngana chinga zuwa bulyo kwa Jesu, nayenda na swavite ahulu, kakuti abali nji zumwi ba vena mazimo achifumu.
23 Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába.
Jesu ni chata kuva Lutwana vakwe, “ikumbya nimi wambila, ku kukutu ahulu ku muntu yo fumite kwi njila mu mubuso we wulu.
24 Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
Hape nimi wambila bu sakusima kuti, kuhuva Inkamele kwi njila che linso lye naliti kuhita mufumi kuti enjile mu mubuso we Ireeza.”
25 A tanítványok pedig ezeket hallván, felettébb álmélkodnak vala, mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát?
Linu valutwana ha zuwa bulyo, Linu chiva makala tota hava zuwa bulyo niku ta kuti, “Nji vani bente niva hazwe?”
26 Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.
Jesu nicha ba lola niku ta kuti, “ku vantu kazi woleki, kwe Reeza zintu zonse ziwoleka.”
27 Akkor felelvén Péter, monda néki: Ímé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged: mink lesz hát minékünk?
Linu Pitorosi niche tava nati, “mubone, tuva siyi zintu zose nitwa kwichilila. Linu kuzwaho mutu wane chituzi?”
28 Jézus pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ti, a kik követtetek engem, az újjá születéskor, a mikor az embernek Fia beül az ő dicsőségének királyi székébe, ti is beültök majd tizenkét királyi székbe, és ítélitek az Izráel tizenkét nemzetségét.
Jesu nawamba ku vali nati, “Ikumbya nimi wambila, inwe muva chilili ime, muku zalwa chiha mwana mutu chake kala ha chihuna che kanya yakwe, nanwe bulyo mumu kekale hazi huna zina ikumi nizo vele, mukava vaatuli baka atula mishovo ina ikumi ni yovere ba mushobo wama Isilaele.
29 És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet. (aiōnios g166)
Wumwi ni wumwi yava siyi mazuvo, mizwale, bachizye, vesi, banyina, bana vakwe, mane ni mawa ke vaka lyangu, ka tambule zilukela kuva mwanda wi zwile niku wola buhalo busa mani. (aiōnios g166)
30 Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.
Kono bangi bena kumatangilo muvave kuma maninizo, hape bangi vena kuma maninizo muvave ku matangilo.

< Máté 19 >