Máté 17
1 És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre.
Lemva kwensuku eziyisithupha uJesu wathatha uPetro loJakobe loJohane umfowabo, wasekhwela labo entabeni ende bebodwa.
2 És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség.
Waseguqulwa isimo phambi kwabo, njalo ubuso bakhe bakhanya njengelanga, lezembatho zakhe zaba mhlophe njengokukhanya.
3 És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele.
Futhi khangela, kwasekubonakala kubo uMozisi loElija, bekhuluma laye.
4 Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
UPetro wasephendula wathi kuJesu: Nkosi, kuhle ukuthi sibe lapha. Uba uthanda, asakhe lapha amadumba amathathu, elinye ngelakho, lelinye ngelikaMozisi, lelinye ngelikaElija.
5 Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.
Kwathi esakhuluma, khangela, iyezi elikhanyayo labasibekela; futhi khangela, ilizwi laphuma eyezini, lisithi: Lo uyiNdodana yami ethandekayo, engithokoza ngayo; zwanini yona.
6 És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének.
Sebezwile abafundi, bawa phansi ngobuso babo, besaba kakhulu.
7 Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!
Kodwa uJesu weza wabathinta wathi: Sukumani lingesabi.
8 Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül.
Sebephakamisile amehlo abo, kababonanga muntu, ngaphandle kukaJesu yedwa.
9 És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.
Sebesehla entabeni, uJesu wabalaya, wathi: Lingatsheli muntu lowombono, ize ivuke kwabafileyo iNdodana yomuntu.
10 És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie?
Abafundi bakhe basebembuza bathi: Pho batsholoni ababhali ukuthi uElija ufanele ukufika kuqala?
11 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít;
UJesu wasephendula wathi kubo: UElija uzafika kuqala isibili, uzabuyisela zonke izinto;
12 De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük.
kodwa ngitsho kini ukuthi uElija sewafika, kodwa kabamazanga, kodwa benza kuye konke ababekuthanda; ngokunjalo leNdodana yomuntu izahlutshwa yibo.
13 Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik.
Abafundi basebeqedisisa ukuthi wakhuluma labo ngoJohane uMbhabhathizi.
14 És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte,
Kwathi sebefikile exukwini, kweza kuye umuntu waguqa phambi kwakhe wathi:
15 És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe.
Nkosi, akuhawukele indodana yami, ngoba ilesithuthwane iyahlupheka kakhulu; ngoba iwele kanengi emlilweni, futhi kanengi emanzini.
16 És elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták őt meggyógyítani.
Njalo ngiyilethe kubafundi bakho, kodwa bebengelakho ukuyisilisa.
17 Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem.
UJesu wasephendula wathi: O sizukulwana esingelakholo lesonakeleyo, koze kube nini ngilani? Koze kube nini ngilibekezelela? Mletheni kimi lapha.
18 És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva.
UJesu waselikhuza, idimoni laseliphuma kuyo, umntwana wasesila kusukela kulelohola.
19 Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?
Abafundi basebesiza kuJesu bebodwa bathi: Kungani thina sehlulekile ukulikhupha?
20 Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.
UJesu wasesithi kubo: Kungenxa yokungakholwa kwenu. Ngoba ngiqinisile ngithi kini: Aluba lilokholo olunjengohlamvu lwemasitedi, lizakuthi kulintaba: Suka lapha uye laphaya; njalo izasuka; futhi kaliyikwehlulwa lutho.
21 Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bőjtölés által.
Kodwa loluhlobo kaluphumi ngaphandle kwangomkhuleko langokuzila ukudla.
22 Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik;
Besahlezi eGalili, uJesu wathi kubo: INdodana yomuntu isizanikelwa ezandleni zabantu,
23 És megölik őt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának.
njalo bazayibulala, kodwa ngosuku lwesithathu izavuswa. Basebedabuka kakhulu.
24 Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát?
Kwathi sebefikile eKapenawume, abemukela umthelo beza kuPetro bathi: Umfundisi wenu katheli yini?
25 Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől?
Wathi: Yebo. Esengenile endlini, uJesu wamandulela wathi: Ucabangani, Simoni? Amakhosi omhlaba emukela kubani imfanelo kumbe imithelo? Kumadodana abo yini, kumbe kwabezizwe?
26 Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.
UPetro wathi kuye: Kwabezizwe. UJesu wathi kuye: Ngakho-ke amadodana akhululekile.
27 De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.
Kodwa-ke ukuze singabakhubekisi, hamba uye elwandle uphose ingwegwe, uthathe inhlanzi ezaphuma kuqala; kuzakuthi usuvule umlomo wayo uzathola imali; uyithathe ubanike ibe ngeyami leyakho.
