< Máté 16 >

1 És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén, kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt.
Anante Farisi vahe'ene Satusi vahe'mo'za Jisasinte e'za, monafinti avame'za huraveri huo hu'za rehe'za ke'naze.
2 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég.
Hianagi Agra anage huno zamasami'ne, Kinagamasegeno korimpe'nare kamupaseko atigeta, okina zo'ego tugahie nehaze.
3 Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?
Hagi nanterama monare kamupse ko netigeta negetma, zaho ko atugahie nehazageno, zaho kora netie. Menina monare fore'ma hiazana refako hutma negazanagi, ama knafima fore'ma hiazana refako hutma nonkazo?
4 E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne.
Ama knafi havi tamutma ene tamentinti netraza veamotma avame'zanku nantahi negazanagi, mago avame'za eri fore ha'nena onkegahazanki, kasnampa ne' Jonama hu'nea avame'zanke kegahaze. Anage huteno zamatreno vu'ne. (Jona 1:17-2:10.)
5 És az ő tanítványai a tulsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
Hagi amage nentaza disaipol naga'amo'za tirumofo kantu kaziga ankenare unehanati'za, zmage'akani'za breti e'ori' e'naze.
6 Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.
Hagi anante Jisasi'a zamasamino, Kvahiho, Farisi vahe'ene Sadusi vahe'mokizmi zistigura huno Jisasi'a zamasmi'ne.
7 Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal.
Anage hige'za, zamagra'zmi hugantu kama huza bretima e'orima onazanteku nehie hu'naze.
8 Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?!
Jisasi'a antahino keno nehuno, Agra anage hu'ne, Tamagra osi'a tamentinti nehaza vahe'mota, amu'notamifi bretima e'ori'naza zankura nahigeta ke hakare nehaze?
9 Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Tamagrira tamage'akaninefi? 5fu'a bretima, 5 tauseni'a vahe'mo'za netazageno, nama'a nege'atrege hu'nazama'a eka eka kupina erivite'naze?
10 Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Hifi 7ni'a bretiretima 4 tauseni'a venenemoza nene'za zamu'ma hiama'a, eka eka kutamimpima eriri avite'nazana tamagra antahi'nazo?
11 Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától!?
Inankna huta keta antahita nosaze, Nagra bretigura nosue? Hianagi Farisi vahe'ene Sadusi vahe'mokizmi zistigura kva hiho.
12 Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától őrizkedjenek.
Anante zamagesa antahi ama nehu'za, bretifi nentageno zonerea zistigu kva hiho nosie. Hianagi Farisine Sadusi vahe'mo'za rempima hunemiza zanku kva hiho nehie.
13 Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
Ananteti Jisasi'ma eno Sisaria Filipai kumate enehanatino, anage huno amage'ma nentaza disaipol naga zamantahige'ne, Iza'e hu'za Vahe'mofo mofavregura nehaze?
14 Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
Hige'za zamagra ana kenona anage hu'za asmi'naze, Mago'amo'za mono ti frezmante Joni'e nehaze, ruga'amo'za Elaija'e nehaze, mago'amo'za Jeremaiapi nehazageno, mago'amo'za hu'za mago kasnampa nere hu'za nehaze.
15 Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
Jisasi'a amanage huno zamantahige'ne, Hu'neanagi tamagra iza'e, huta Nagrikura nehaze?
16 Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
Higeno Saimon Pita'a kenona'a anage hu'ne, Kagra Kraisige, kasefa huno mani'nea Anumzamofo mofavre mani'nane.
17 És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
Jisasi'a anage huno asmi'ne, Saimoniga, Jona nemofoga, Anumzamo'a asomu hugantesie. Na'ankure vahe'mo amazana erigaveri nosie. Hu'neanagi Nenfa monafi mani'nemo erigaveri nehie.
18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. (Hadēs g86)
Nagra anage hu'na negasamue, kagra Pitage, hanki'na ama ana havere, mono noni'a ki'nugeno, fri'zamofo hanavemo'a azeri agete'oregahie. (Hadēs g86)
19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.
Nagra mona kumapi kinofitmina kamigahue. Kagrama ama mopafima na'ano anakisanana, monafina anakigahie. Na'ano mopafi'ma atresana zana, monafina atregahie.
20 Akkor megparancsolá tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Jézus Krisztus.
Anante amage nentaza disaipol naga'agura, Kraisi'e hutma vahera ozmasmiho huno zamasmi'ne.
21 Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.
Ana knareti'ma e'neana, Jisasi'a amage nentaza disaipol naga'a agafa huno zamasamino, Agrama Jerusalemi vanige'za, ugota mono kva (elda) vahe'mo'zane, ugagota pristi vahe'mo'zane, kasegere ugota hu'naza vahe'mo'za, rama'a zampi azeri haviza nehu'za ahe frisageno friteno tagufa knarera otigahie, huno zamasami'ne.
22 És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.
Pita'a, Jisasina avare rure anteno, agafa huno anage huno kesu'ne, O'e Ranimoke! E'ina hu'zana Anumzamo'a atresigeno, Kagritera forera osugahie!
23 Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
Hianagi Jisasi'a rukrahe huno Pitankura anage hu'ne, Maniganenka namefi evuo Sataga! Nagri kana rehiza nehane. Na'ankure kagra Anumzamofo antahintahi e'norine, vahe'mofo antahi'za e'nerine.
24 Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Anante Jisasi'a amage nentaza disaipol naga'a zmasamino, Mago vahe'mo Nagri namage antenaku hanuno'a, agra'a avesizana, atreteno rugeka zafa'a erino namage eno.
25 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Na'ankure asimu'a aguvaziku hanimo'a, asimu'a atregahie. Hianagi iza'o Nagriku huno asimu'a atresimo'a asimu'a erigahie.
26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?
Mago'mo mika mopafi zantami eri tru nehuno, agra'a agu amema atre'siana, na'a azahu'zana erigahie? Hifi agu amemofo nona huno na'a amigahie?
27 Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.
Vahe'mofo mofavremo ankero tmima'ane, Nafa'amofo hanavefi esuno'a, Agra magoke magoke'moma hu'nenia avu'avate anteno mizana amigahie.
28 Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában.
Nagra tamage hu'na neramasmue, menima amama otitma mani'nafintira mago'amota ofri mani'netma negesageno Vahe'mofo mofavremo'a kini manino egahie.

< Máté 16 >