Máté 16
1 És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén, kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt.
And, the Pharisees and Sadducees coming near, putting him to the test, requested him, a sign out of the heaven, to shew unto them.
2 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég.
But, he, answering said unto them— When evening cometh ye say, Fair! for fiery is the heaven;
3 Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?
And at morn, To-day, a storm! for fiery, and yet sad, is the heaven. The face of the heaven indeed, ye learn to distinguish, —but, the signs of the times, ye cannot.
4 E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne.
A wicked and adulterous generation, a sign, doth seek after, and, a sign, will not be given it, —save the sign of Jonah. And, leaving them behind, he departed.
5 És az ő tanítványai a tulsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
And the disciples coming, to the other side, had forgotten to take loaves.
6 Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.
And, Jesus, said unto them—Mind! and beware, of the leaven of the Pharisees and Sadducees.
7 Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal.
And, they, began to deliberate among themselves, saying—Because, loaves, we took not.
8 Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?!
And, observing it, Jesus said—Why are ye deliberating among yourselves, ye little-of-faith! because, loaves, ye have not?
9 Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Not yet, perceive ye, neither remember, —The five loaves of the five thousand, and how many baskets ye received?
10 Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Nor the seven loaves of the four thousand, and how many hampers ye received?
11 Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától!?
How is it ye perceive not, that, not concerning loaves, spake I unto you, —but beware of the leaven, of the Pharisees and Sadducees?
12 Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától őrizkedjenek.
Then, understood they that he did not bid them beware of [the] leaven [of loaves] but of, the teaching, of the Pharisees and Sadducees.
13 Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
And, Jesus coming into the parts of Caesarea of Philip, began questioning his disciples, saying—Who are men saying that, the Son of Man, is?
14 Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
And, they, said—Some, indeed, John the Immerser, and, others, Elijah, —but, others, Jeremiah, or one of the prophets.
15 Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
He saith unto them—But who say, ye, that I am?
16 Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
And, Simon Peter, answering, said—Thou, art the Christ, the Son of the Living God.
17 És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
And Jesus, answering, said to him—Happy, art thou, Simon Bar-yona, —because, flesh and blood, revealed it not unto thee, but my Father who is in the heavens.
18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. (Hadēs g86)
And, I also, unto thee, say—Thou, art Peter, —and, upon this rock, will I build my assembly, and, the gates of hades, shall not prevail against it. (Hadēs g86)
19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.
I will give thee, the keys of the kingdom of the heavens, —and, whatsoever thou shalt bind upon the earth, shall be bound in the heavens, and, whatsoever thou shalt loose upon the earth, shall be loosed in the heavens.
20 Akkor megparancsolá tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Jézus Krisztus.
Then, straitly charged he the disciples, lest, to any man, they should say—He, is, the Christ.
21 Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.
From that time, began Jesus Christ to be pointing out to his disciples that he must needs, into Jerusalem, go away, and, many things, suffer, from the elders and chief priests and scribes, and be slain, —and on, the third day, arise.
22 És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.
And, taking him aside, Peter began to rebuke him, saying—Mercy on thee Lord! In nowise, shall, this, befall thee.
23 Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
But, he, turning, said to Peter—Withdraw behind me, Satan! A snare, art thou of mine, because thou art not regarding the things of God, but the things of men.
24 Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Then, Jesus said unto his disciples—If any one intendeth, after me, to come, let him deny himself, and take up his cross, and be following me;
25 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
For, whosoever intendeth, his life, to save, shall lose it, —but, whosoever shall lose his life, for my sake, shall find it.
26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?
For what shall a man be profited, though, the whole world, he gain, and, his life, he forfeit? Or what shall a man give, in exchange for his life?
27 Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.
For the Son of Man is destined to be coming, in the glory of his Father, with his messengers, —and, then, will he give back unto each one, according to his practice.
28 Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában.
Verily, I say unto you—There are some of those, here standing, who, indeed, shall in nowise taste of death, until they see the Son of Man, coming in his kingdom.
