Máté 16
1 És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén, kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt.
PHARISEES ki Saducees ipok'itotoiau ki as'saksksĭnnuyiauaie, ai'puĭnŭmiau mŏkanĭs'tsĭnnomoŏsax spots'im ĭstap'stosĭnni.
2 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég.
Nokŭt'anĭstsiuax, autŭkkus' si, kitan'ipuan ak'etameksĭstsi ku; ămawk'ĭssoksĭstsikuists.
3 Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?
Ki ksĭskŭnna'tŭnnĭssi, ak'akapiksĭstsiku annok' ksĭstsikui, amawkĭssoksĭstsikuists ki ĭkikĭn'inatsiu. Kitsiksĭs'tapokămotsitappiansuai! Kitokot'ainipuau assoksĭs'tsikuĭsts ostokso'auĕsts; ki kimatokot'ainipuau annists'isk ksĭstsiku'ĭstsk ĭstsap'stosĭsts.
4 E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne.
Otsauum'itsitappiisĭn'na ki otau'ŏkotaitappiisĭn'na ap'satsĭmiau apsto'sĭnni; ki matakokotau'axau apsto'sĭnni; prophet Jonas otap'stosĭnni akokotauaie'. Ki skĭtsiu'ax ki itsĭs'tapu.
5 És az ő tanítványai a tulsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
Ki otŭs'ksĭnĭmatsax otau'pŭmmosau pakhts'esaiĭsksĭnĭmiau mŏk'atŭksau ke'tani.
6 Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.
Jesus itŭm'anĭstsiuax Mokŏk'ik ki iskskats'ĭk Pharisees ki Saducees ĭstsi'kopŭtsketatsĭsau.
7 Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal.
Ki ai'sĭtsĭpsattseiau, ki an'iau, nimatotsipĭnan'a ke'tani,
8 Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?!
Jesus otsĭnno'ŏsax, an'istsiuax, Inŭk'aumaitŭkkix, kumauk'sĭtsĭpsăttseipuauaisks, kitsauo'tŭksuai ke'tani?
9 Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Kikŭt'taisakiaisauokhtsĭmipuaua, kikŭttaisauŭsksĭnipuaua nĭsito'mŭksikepippix matap'pix ĭstsĭsĭttu'ĭsts ke'tanĭsts, ki tsanetso'ă kitots'ipuauĕsts ĭsksĭmmatŭk'isokaiĭsts?
10 Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg?
Nĭstoyĭm'i omŭk'sikepĭppix matap'pix ĭstokĭtsikaists ke'tanĭsts ki tsanetso'ă kitots'ipuauĕsts ĭsksĭmmatŭk'isokaiĭsts?
11 Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától!?
Kumauk'staiokhtsĭmipuauaisks kimat'sĭtsĭpsattopuau'ats ke'tani, kŏkĭskskatsissuai Pharisees ki Saducees ĭstsi'koputsketatsĭsau?
12 Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától őrizkedjenek.
Itŭm'ĭsksĭnĭmiau matsemiu'atsax mŏksĭskatsĭsaie ke'tani istsi'koputsketatsĭs, ki ai'semiuaxmŏks'ĭskatsĭsaie Pharisees ki Saducees ots'ksĭnĭmats'tŭksuaiax.
13 Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
Jesus otsito'tosi Cesarea Philippi, ai'sŭppoŏtsesattsiuax otŭsksĭnĭmats'ax, Tsa aniu'axau matap'pi nesto'a nĭn'au okku'i nŏk'ŭmsi?
14 Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.
Ki an'iau, stsik'ix John Baptist: stsĭk'ix, Elias: ki stsĭk'ix, Jeremias, ki stsĭk'ă prophet.
15 Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?
An'ĭstsiuax Tsa kitak'anipuau nŏk'ŭm-si?
16 Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
Ki Simon Peter nokŭt'anĭstsiuaie ksĕsto'ăkauk Christ, Ap'istotokiuă ipai'tappiiuŭk okku'i.
17 És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
Jesus nokŭt'anĭstsiuaie kitatsĭm'si, Simon Bar Jonas. Ik'sisakuyi ki aa'pŭni kimat'ŭsksĭnĭmatsok'astsau: nin'a spots'im kitusksĭnĭmats'ok.
18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. (Hadēs g86)
Ki kita'atanĭsto, ksĕsto'akauk Peter, ki am'om ok'otokŭm nitak'ittokhitokoĭska church; ki Hades istokh'sepĭstanĭsts matakatsiu'atsaie. (Hadēs g86)
19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.
Ki kitai'akokoto spots' im istsĭn'naiisĭnni itotai'kauaipixĭxtŭkiopi; ksŏk'kum kitai'akomianĭstomopipi, spots'im ak'itomopipo; ksŏk' kum kitai'akomianĭstapotsippi spots'im ak'itapotsip.
20 Akkor megparancsolá tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Jézus Krisztus.
Itŭm'anĭstsiuax otŭsksĭnĭmats'ax mŏkstaitsĭnnikoŏsax'aie osto'i otŭm'si Jesus Christ.
21 Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.
Annik' Jesus itaumŭtŭp'anĭstsĭnomoyiuax otŭsksĭnĭmats'ax manĭstakittappopi Jerusalem, manĭstaks'ipuinaistoto'awpianaie omŭx'ĭmĭx ki omŭk'atoiapiekuax ki ai'sĭnakix, ki manistaks'enitawpiauaie, manistaks'ipuauĭstotoawpiuaie nioks'kai ksĭstsikui.
22 És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.
Peter itŭmo'toyiuaie, ki aumŭtŭp'sitsĭpsattsiuaie, ki an'iu, Nin'a kŏkŭnĭstsĭp'piokosi; matakittotstsiu'ats ksĕsto'a.
23 Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
Ki itapotŭkau'aie, ki an'ĭstsiuaie Peter apŭt'tokokit, Satan; kŏk'kĭtstsskĭmskŭki; kimatsskŭmau'ats Ap'ĭstotokiŭă kitsksska'tŭksists annom' ksŏkkum.
24 Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Itŭmanĭstsiuax otŭsksĭnĭmats'ax Iststsi'ki matap'pi makopokiuo'ŏssi nĕsto'a, ŭnnianĭst'auŭtsikĭmatsĭstotos, ki ŭnnianĭstto'tsĭs otauai'staksĭnni, ki ŭnnianĭstopokiuos nĕsto'a.
25 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Annŏk'aiakitsikŏmotsepiosiuok opai'tappiisĭnni, akatstomaie': ki annŏk' itai'akatstomŏk opai'tappiisĭnni, nĕstoi umutak'atstomaie, ai'akokonimaie.
26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?
Tsanetso'ă matap'pi ak'okuiĭstŭpasokuiĭm'ats minan'attŭssi kŏnŭs'ksŏkkum, ki atsto'si otsipai'tappiisĭnni? Awx'a otai'akokotawpiaie opai'tappiisĭnni?
27 Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.
Nin'au okku'i akototo'yĭnaie Un'ni ots'tsapĭnasĭnni ki oto'tokatatsix akopokiuo'iax, ki kŏnai'tappix manĭstsi'piĕsts otap'otŭksuauĕsts ak'ŭnĭstokotsiuax.
28 Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában.
Kit au'mŭnĭstopuau stsik'ix annom' itai'puyiau, mataksattotsĭm'axau eĭno'sĭnni otsauomai'noŏsau nĭn'au okku'i otsĭn'aipuksipusi mŏks'ĭnaiisi.
