Máté 13
1 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.
Lyubha lyolyo, a Yeshu gubhajabhwile pamui pala, gubhapite tama nnyenje litanda.
2 És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.
Makundi gamakulungwa ga bhandu gashinkwaatimbilila mpaka a Yeshu gubhakwelile muntumbwi gubhatemi. Bhandu bhowe gubhajimingene nnyenje litanda.
3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
Nabhalabho a Yeshu gubhaalugulilenje indu yaigwinji kwa ndango, bhalinkuti, “Mpilikananje! Nkupanda ashinkwenda panda mmbeju.
4 És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
“Paliji nkumiya mmbeju, ina gwigwilile mumpanda, ijuni gwiishe nilya.
5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.
Ina gwigwilile pamaganga pangali litaka lyaligwinji. Gwiimelile shangupe pabha litaka likataliyeje,
6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
lyubha likabhaleje, gwiinyalile, na pabha mbubhu yakwe yangajendeya gwiijumwile.
7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
Ina gwigwilile pa mikongo ja mibha, na jalakwe gujikulile niutalila.
8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
Ina gwigwilile pa litaka lya mmbone, gwiimelile, gwiiogwele ina makumi kumi na ina makumi shita na ina makumi gatatu.
9 A kinek van füle a hallásra, hallja.
Akwete makutujo na apilikane!”
10 A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?
Bhaajiganywa bhabho gubhaajendelenje nikwaabhuya, “Pakuti nnabheleketa na bhandunji kwa ndango?”
11 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
A Yeshu gubhaajangwilenje, “Mmanganya nshijaliwanga kwiimanya indu ya nng'iyo ya Upalume gwa Kunnungu, ikabheje bhanganyanjibho bhangajaliwanga.
12 Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van.
Pabha akwete shindu apinga pegwa na jenjeshewa, ikabheje jwangali shindu, nkali shakwete shila, shipinga tolwa.
13 Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
Ngunabheleketa nabhonji kwa ndango, pabha bhanalolanga ikabheje shakwa shibhakushibhonanga, bhanapilikanilanga ikabheje bhakapilikananga, wala bhakaelewanga.
14 És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:
Gatimilile gubhabhelekete ankulondola bha a Nnungu a Ishaya ga kuti, Bhakulungwa bhaashite, ‘Kupilikana shimpilikananje, ikabheje nkaelewanga. Nkupinga lolanga, ikabheje nkashibhonanga shindu
15 Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
Pabha mitima ja bhene bhandunjibha jishitopa Bhashiibhanga makutu gabhonji, Bhashikupilanga meyo gabhonji. Gwangali nneyo, bhakalolilenje na meyo gabhonji, Bhakapilikenenje na makutu gabhonji, Bhakaelewenje mmitima jabhonji, Bhakandendebhushilenje, bhashite Bhakulungwa, ngaalamiyenje.’
16 A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.
“Ikabheje mbaya mmanganyanji, pabha meyo genunji ganalola na makutu genunji ganapilikana.
17 Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.
Kweli ngunakummalanjilanga, ashinkulondola bha a Nnungu na bhandunji bha aki bhabhagwinji bhashinkulokolilanga kugabhona gunkugabhonangaga, bhanagabhonanje, na pilikana gunkupilikanangaga, bhanagapilikananje.
18 Ti halljátok meg azért a magvető példázatát.
“Bhai, mmanganya mpilikananje lutango luka nkupanda.
19 Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
Jojowe akulipilikana lilobhe lya Upalume gwa Kunnungu gwangali kulielewa, pali malinga mmbeju igwilile mumpanda ila, na Lishetani anakwiyatola shipandilwe muntima gwakwe shila.
20 A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
Mmbeju jipandilwe pa liganga jila jinalandana naka mundu akulipilikana lilobhe lya a Nnungu, shangupe anakuliposhela nikwiinonyela,
21 De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
ikabheje akakulibhika muntima gwakwe nilonjeya, na pushiika shilaje kwa ligongo lya lyene lilobhelyo, shangupe anatenguka.
22 A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. (aiōn g165)
Mmbeju jigwilile pa mikongo ja mibha, inalandalana naka mundu akulipilikana lyene lilobhelyo, ikabheje ga lipamba lya shilambolyo shino na ga pinga kola indu inautalila lilobhelyo, na lyalakwe likaogoya iepo. (aiōn g165)
23 A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
Mmbeju jipandilwe nnitaka lya mmbone jinalandana naka mundu akulipilikana lyene lilobhelyo na kulielewa, na jwalakwe malinga mmbeju iogoya iepo, jimo makumi kumi na jina makumi shita na jina makumi gatatu.”
24 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett;
A Yeshu gubhaalugulilenje bhandunji lutango luna, “Upalume gwa Kunnungu ushilandana naka mundu apandile mmbeju ya mmbone mungunda gwakwe.
25 De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
Ikabheje bhandu bhalibhagonilenje, mmagongo nnjabho gwaishe, gwapandile likonde mungunda gwabho gwa ngano, gwaijabhulile.
26 Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
Bhai, ngano ikameleje na tandubha tumbuka, likonde nalyalakwe gulikulile.
27 A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
Bhatumishi bha bhayene nngunda bhala gubhaajendelenje, nikwaalugulila, ‘Mmakulungwa, imwapandile mmbeju ya mmbone mungunda gwenu. Igala nnaino likonde kulikopweshe kwei?’
28 Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
Nabhalabho gubhaajangwilenje, ‘Amagongo ajangu bhatendile nneyo.’ Bhai, bhatumishi bhabho gubhaabhushiyenje, ‘Bhuli nnipinga tujende tukatutumbule?’
29 Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
Nabhalabho gubhaajangwilenje, ‘Nngabha, inabha pushintutumbulanje likonde nnatutumbulanga na ngano.
30 Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.
Nnekanje yowe ikule pamo mpaka mobha ga maneng'eno. Gene mobhago shinaalugulilanje bhaunanga, nkumbililanje likonde mmatuto nijoka. Ikabheje ngano nnopolanje nkabhikanje mungokwe jangu.’”
31 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében;
A Yeshu gubhaalugulilenje bhandunji lutango luna, “Upalume gwa Kunnungu unalandana na mmbeju ja aladali jatolile mundu jumo, gwapandile mungunda gwakwe.
32 A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
Mmbeju jene jajishoko kupunda mmbeju yowe, ikabheje jimelaga jinakula nipunda yalya yowe munngunda, nibha malinga nkongo gwankulungwa, nkali ijuni inakwiyashenga maui nnyambi yakwe.”
33 Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.
A Yeshu gubhaabalanjilenje lutango luna, “Upalume gwa Kunnugu ushilandana na ngedule jibhatolile bhakongwe bhamo, gwaangenye na utandi madebhe gabhili na nushu, utandi gowe guumwishe.”
34 Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,
A Yeshu bhashinkwaalugulilanga bhandu gene gowego kwa ndango. Bhangaalugulilanga shindu shoshowe gwangali ndango,
35 Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.
nkupinga litimilile lyelila, lyalugwilwe na ankulondola bha a Nnungu, “Shimelekete nabhonji kwa ndango Shing'unukule gaishiywe tandubhila kupanganywa kwa shilambolyo.”
36 Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
Kungai a Yeshu gubhaalajilenje bhandunji bhala, gubhajinjile nnyumba. Bhaajiganywa bhabho gubhaajendelenje, gubhaabhalanjilenje, “Nntulugulile ukoto ga lutango lwa likonde munngunda.”
37 Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
A Yeshu gubhaabhalanjilenje, “Apanda mmbeju ya mmbone ila, Mwana juka Mundu,
38 A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
Nngunda gula shilambolyo. Mmbeju ya mmbone ila, bhandunji bhalinginji Muupalume gwa Kunnungu. Ikabheje likonde lila bhandunji bhaka Lishetani.
39 Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. (aiōn g165)
Mmagongo apandile likonde lila ni Lishetani. Mauno, mpelo gwa shilambolyo na bhaunanga, ashimalaika. (aiōn g165)
Malinga makonde shigakuti kumbililwa nijokwa moto, pushijiyebha lyubha lya mpelo gwa shilambolyo. (aiōn g165)
41 Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
Mwana juka Mundu apinga kwatumanga ashimalaika bhakwe bhakaalopolanje koposhela Muupalume gwabho bhowenji bhalinginji shiumilo sha bhandu kutenda yambi, na bhowe bhaatendanga ya nyata.
42 És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Nikwaaleshelanga nnishembo lya moto, kweneko bhapinga gutanga na tauna meno.
43 Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.
Kungai, bhanguja bhala bhapinga ng'anyimanga mbuti lyubha Muupalume gwa Ainabhabhonji. Akwete makutujo na apilikane!
44 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
“Upalume gwa Kunnungu unalandana na shibhiko shiishiwe munngunda. Mundu jumo gwashibhweni, gwashiishiye kabhili. Ashinkuangalala kwa kaje, gwapite kuusha yowe yakwete, gwaumile nngunda gula.
45 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
“Kabhili, Upalume gwa Kunnungu unalandana naka mundu jumo ausha indu, nkuloleya liganga lya konja lya mmbiya yaigwinji lishemwa lulu.
46 A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
Akajibhoneje lulu jimo ja mmbiya yaigwinji, gwapite usha yowe yaakwete, gwaumile lulu jila.
47 Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
“Kabhili, Upalume gwa Kunnungu unalandana na lyau litejilwe mmashi, yamaki ya kila namuna gwiitanjile.
48 Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
Lyau lila likagumbaleje, bhandunji gubhautilenje kunyenje bhaali, gubhatemingenenje, gubhaagwilenje yamaki ya mmbone gubhatajilenje mwiikapu yabhonji na yangali ya mmbone gubhaijailenje.
49 Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. (aiōn g165)
Nneyo pushijiyebha kumpelo gwa shilambolyo, shibhakoposhelanje ashimalaika, bhapinga agulanya bhandunji, bhangali bha mmbone na bhakwetenje aki, (aiōn g165)
50 És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
na kwaleshelanga pa moto bhangali bha mmbonebho. Kweneko shibhagutanje na tauna meno.”
51 Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
A Yeshu gubhaabhushiyenje, “Bhuli, nngaelewenje gene gowego?” Gubhaajangwilenje, “Elo.”
52 Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
Nabhalabho gubhaabhalanjilenje, “Bhai nneyo, kila bhaajiganya bha Shalia bhajigenywe ga Upalume gwa Kunnungu, bhanalandana na bhayene nyumba bhashoya nshibhiko shabho indu ya ambi na ya bhukala.”
53 És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.
A Yeshu bhakamaliyeje kubheleketa ndango yoweyo gubhaijabhulile,
54 És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők?
gubhapite kushijiji shabho ku Nashaleti. Kweneko gubhaajigenyenje bhandunji nshinagogi jabhonji, mpaka gubhakanganigwenje, gubhashitenje, “Jweneju kwapatile kwei lwene lunda na mashili ga tenda yene ilapoi?
55 Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
Bhuli, jweneju nngabha mwanagwabho apundi shelemala bhala? Bhuli, akwabhe nngabha a Malia na ashapwakwe nngabha a Yakobho na a Yoshepu na a Shimoni na a Yuda?
56 És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?
Bhuli, ashalumbugwe, bhowe nngabha tulitama nabhonji pano? Bhai, kwapatile kwei gene gowega?”
57 És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában.
Bhai, gubhaashimilenje. Ikabheje a Yeshu gubhaalugulilenje, “Nkulondola jwa a Nnungu akalepela kukuywa, ikabheje pa shilambo shakwe na kunngwakwe!”
58 Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.
Kwa nneyo, bhangatenda ilapo yaigwinji pepala kwa ligongo lya ungakulupalila gwabhonji.
