< Márk 8 >

1 Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:
Lukumbi lwenulo, msambi uvaha wa vandu wakonganiki kavili hinu vavi lepi na chakulya, na Yesu avakemili vawuliwa vaki, akavajovela,
2 Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;
“Nikuvahengela lipyana vandu venava muni vatamii na nene mu ligono la datu, nambu vavi lepi na chakulya.
3 És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.
Ngati nikavajovela vawuya kunyumba na njala yati vihinduka munjila, muni vangi vahumili kutali.”
4 Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?
Vawuliwa vaki vakamkota, “Penapa palugangatu yati tipata koki mabumunda ga kuvayukutisa vandu voha ava?”
5 És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.
Yesu akavakota, “Muvi na mabumunda galinga?” Vakamyangula. “Gavii saba.”
6 Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.
Hinu, akavalagiza vandu vatama pahi. Akagatola mabumunda gala saba, akamsengusa Chapanga, akayimetula, akavapela vawuliwa vaki vavagavanisilayi vandu, navene vakavagavila.
7 Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.
Vavi mewa na somba zidebedebe. Yesu akayimotisa, mewawa akalagazila vawuliwa vaki vavagavila vandu.
8 Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
Vandu valili na kuyukuta. Kangi vawuliwa vakanonga masigalilu na kumemesa madengu saba.
9 Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
Vandu vevalili vavi ngati elufu mcheche. Yesu peamali kuvalaga,
10 És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
Bahapo Yesu akayingila muwatu pamonga na vawuliwa vaki, vakahamba kumulima wa Dalimanuta.
11 És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
Vafalisayu vangi vakambwela na kutumbula kujovesana na Yesu. Vamlingili, vamganayi avalangisa ulangisu kuhuma kunani kwa Chapanga, kulangisa kuvya uhotola waki uhumili kwa Chapanga.
12 Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
Nambu Yesu mtima wamvinili neju na akajova, “Ndava kyani vandu va chiveleku ichi vigana ulangisu? Chakaka nikuvajovela, vandu va chiveleku ichi vipewa lepi ulangisu!”
13 És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
Kangi akavaleka akayingila kavili muwatu, akakupuka kuhamba kumwambu ya nyanja.
14 De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
Vawuliwa vakosiwi kutola mabumunda yamahele, ndi vavi na libumunda limonga ndu muwatu.
15 És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
Yesu akavalagiza, “Mlola neju! Mjiyangalila na ngemeku ya Vafalisayu na ngemeku ya Helodi.”
16 Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
Vawuliwa vakatumbula kukotana vene kwa vene, “Ijova chenichi ndava tangali mabumunda.”
17 Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?
Yesu agamanyili gala gevajovisini akavajovela, “Ndava kyani mkotana ndava ya mabumunda? Wu, mwakona mwangamanya amala mwangalola? Wu, ndava kyani mwiholalela lepi?
18 Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?
Muna mihu nambu mwilola lepi? Muvi na makutu nambu mwiyuwana lepi? Wu, mukosiwi
19 Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.
lukumbi lula panakametwili mabumunda mhanu na kuvapela vandu elufu mhanu mwamemisi masigalilu madengu galinga?” Vakamyangula, “Madengu kumi na gavili.”
20 Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.
Akavakota kavili, “Na panametwili mabumunda saba na kuvapela vandu elufu mcheche mwamemisi masigalilu madengu galinga?” Vene vakamyangula, “Madengu saba.”
21 És monda nékik: Hogy nem értitek hát?
Hinu, akavajovela, “Pamonga na ago, wu, mwakona mwangamanya?”
22 Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.
Yesu ahikili ku Betisaida pamonga na vawuliwa vaki. Kwenuko vandu vakamletela ngalola, vakamuyupa ampamisa muni amlamisa.
23 Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?
Yesu amkamwili chiwoko ngalola yula, ampeliki kuvala ya chijiji. Akamhunyila mata mumihu, akampamisa mawoko, akamkota “Wu, wihotola kulola chindu?”
24 Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.
Ngalola yula akalola, akajova “Nikuvalola vandu vevilolekana ngati mikongo yeyigenda.”
25 Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.
Kangi Yesu akampamisa kavili mawoko mumihu, mwene akamuhutusila mihu, uhotola waki wa kulola ukamuwuyila namwene akalola.
26 És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.
Yesu akamjovela awuya kunyumba yaki na kumlagiza “Ukotoka kuwuya ku Betisaida.”
27 És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?
Kangi Yesu na vawuliwa vaki vahambili kuvijiji vya pandu ku Kaisalia Filipi. Pevavi munjila, Yesu akavakota vawuliwa vaki, “Vandu vijova nene ndi nayani?”
28 Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.
Vakamyangula, “Vangi vijova veve ndi Yohani Mbatizaji na vangi vijova veve ndi Eliya na vangi vijova veve ndi mmonga wa Valota va Chapanga.”
29 És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.
Kangi Yesu akavakota, “Na nyenye mwijova nene kuvya ndi yani?” Petili akamyangula, “Veve ndi Kilisitu, mweuhaguliwi na Chapanga.”
30 És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.
Kangi Yesu akavalagiza vakotoka kumjovela mundu yeyoha kuvya mwene ndi Kilisitu.
31 És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.
Kangi Yesu atumbwili kuvawula vawuliwa vaki, kuvya yikumgana “Mwana wa Mundu kung'ahika na kubelelewa na vagogo na vakulu va kuteta na Vawula va Malagizu. Kangi yati ikomiwa, nambu pa ligono la datu yati iyuka.”
32 És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.
Yesu avajovili lijambu lenilo hotohoto. Penapo, Petili akamtola pamuhana akatumbula akamhakalila akotoka kujova mambu ago.
33 És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
Nambu Yesu akang'anamuka akavalolokesa vawuliwa vaki, akamhakalila Petili, akamjovela, “Setani, wuka palongolo yangu! Maholo gaku gihuma lepi kwa Chapanga, nambu ga umundu.”
34 A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Kangi Yesu akaukemela msambi wa vandu na vawuliwa vaki akavajovela, “Ngati mundu yeyoha igana kunilanda nene yikumgana ajibela mwene na agega msalaba waki anilandayi.
35 Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
Ndava mundu mweigana kusangula wumi waki, yati akuuyagisa, nambu mundu mweakuuyagisa wumi waki ndava ya nene na ndava ya Lilovi la Bwina, yati akuusangula.
36 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
Wu, chiyonjokeseka kyani mundu kupata mulima woha na kuuyagisa fwasi ya kuyingila muwumi wa magono goha?
37 Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
Mundu yati iwusa chindu kiki muni apatayi wumi wa magono goha?
38 Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.
Ngati mundu yeyoha muvandu va chiveleku ichi chihakau na chechimbudili Chapanga ngati ikola soni kwa nene na malovi gangu, Mwana wa Mundu yati akumulolela soni mundu mwenuyo, lukumbi peibwela muukulu wa Dadi waki pamonga na vamitumu va kunani kwa Chapanga vamsopi.”

< Márk 8 >