Márk 6
1 És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
Erah hadaang dowa Jisu ah dokkhoom kah ano, heliphante loong heh lilih ih heh hadaang ni roongwang rumta.
2 És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
Jehudi naangtongsa rangwuung adi Jisu ih Jehudi rangsoomnok ni miloong asuh phang nyootsoot rumta, eno miloong ah ih erah chaat rum ano rapne ih paatja rumta; “Heh ih arah likhiik jeng ah ma nawa jen jat ha?” neng ih chengta. “Tumjih mongtham ih jen jatthuk ha? Erah than epaatjaajih mame jen reela?
3 Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.
Arah bangmaakwah Meeri sah, Jeems, Josep, Judas nyia Simoon loong phoh ah tanih angka? Heh no minusah loong ani tongla ah tanih angka?” Eno neng ih Jisu ah thaangju ih rumta.
4 Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
Jisu ih baat rumta, “Khowah ah langla noongrep nah soomtu ah, enoothong heh hadaang nah heh sano joonte nyia heh jaatang ih ba thaangju ah.”
5 Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
Erah di Jisu ih epaatjaatheng tumjih uh tami reeta, khoisatte heh lak ih taajota mararah loong ah ba deeta.
6 És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
Miloong jiinni tuungmaang laje thoidi Jisu ah epaatja eta. Eno Jisu ah mih nok hah loong adi lengkhoom kah ano, nyootsoot karumta.
7 Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
Heliphante asih wanyi ah lompoon ano wanyi wanyi et daapkaatta. Neng suh chiithih laakhah loong dokphan suh chaan ah korum
8 És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
ano baat rumta, “Erah kah andoh sen sak nah tumjih uh nak hui an, kiingthom luulu ba pi an phaksat uh lahuitheng, kunma khaak uh lahuitheng, sen khaakdaap nah ngun uh lauitheng.
9 Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
Sen lakhoop ba khoop an enoothong samsong hedak lahuitheng.”
10 És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
Jisu ih wakbaat rumta, “Marah nok adoh noppoon han, erah nok adoh erah dowa maang dokkhoom khoom ih tong an.
11 A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
Sen samnuh nah raahan doh marah doh sen tanoppoon ran nyia sen jeng laboichaat ranbah, sen lah dowa bungwiik ah jaanak anno dokkhoom an. Erah neng raangtaan ih ethih ang ah!”
12 Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
“Erah dowa neng ah dokkhoom karum ano mina ah rangdah nawa lek etheng ih tumbaat kaat rumta.
13 És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
Neng ih chiithih laakhah hantek dokphan karumta, eno Olib bangthiing ih hut leh khoisatte hantek deesiit rumta.
14 És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
Eno Hirod luungwang ih erah ruurang loong ah japchaatta, tumeah Jisu men ah noongrep ni phoongpha rumta. Mararah ih liita, “Juungtemte Joon ah ngaakthingla! Erah thoidi epaatjaajih loong jen re theng chaan ah jeela.”
15 Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
Rukho eh liirumta, “Heh Elija.” Rukho eh li rumta, “Heh ah Khowah, teewah dowa khowah loong ah likhiik heh uh esiit.”
16 Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.
Eno Hirod ih erah japchaat ano liita, “Heh ah Juungtemte Joon ah, ngah ih heh khoh ah thah thuktang ah, heh ah we ngaakthingla!”
17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
Hirod heh teeteewah ih Juungtemte Joon ah jokhak thukta, eno kit ano phaatak ni sak thukta. Hirod ih heh ih kapta Hirodias tungthoidi khak thukta, heh minuh ah langla heh no Philip minuh ang dowa.
18 Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
Juungtemte Joon ih Hirod suh banbaat ruh taat kah eta, “An no minuh abah tami kapko eah!”
19 Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
Erah thoidi Hirodias ih Joon ah tek haat et suh rapne ih khah ano dongthunta, erah bah uh Hirod tungthoidi tami tek haatta.
20 Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
Hirod ah Joon ra echo eta tumeah heh ih jat etta Joon ah mih sek nyia esa moong achaangte angta, rah thoidi Joon ah piita. Hirod ih heh tiitwaan ah chaat rookwih heh thung ah phaangdat eta, ang abah uh heh jeng ah nook boichaat ruh eta.
21 De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
Lini Joon tek haat suh Hirodias raangtaan saapoot ese thok taha. Hirod tup rangwuung sa di mathan apit nawa saahaap loong ah, Sipaahi saahaap, nyia Galili dowa elong elang loong ah heh tup rangwuung sadung ni poon rumta.
22 És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.
Erah sa adi Hirodias sah minusah ah boongwangta, eno erah sok rum ano Hirod nyia heh wenwah loong ah neng ten rapne ih roon rumta. Erah thoidi luungwang ih erah sah asuh chengta, ‘An tumjih suh nooklu? Ngah dowa tumjaat suh hang erah koha.”
23 És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.
Hirod luungwang ih minusah asuh kakhamta, “Ngah ih kakham hala an ih tumjih jam uh erah koha, ngah ih panhang hadaang thotliiko anep jen koha!”
24 Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
Eno minusah ah doksoon kah ano heh nuh suh cheng kaatta, “Ngah ih tumjih suh ang?” “Juungtemte Joon khoh ah suh uh, ih heh nuh ih baatta.”
25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
Minusah ah echaan ih we ngaak wang ano luungwang dowa suta, amamah ih khuung nah Juungtemte Joon khoh ah kohang!”
26 A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.
Erah jengkhaap ah chaat ano luungwang ah rapne ih thungthita, ang abah uh heh wenwah loong ngathong ni kakham choi ang thoidi tajen daanta.
27 És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
Erah thoidi ra bante loong asuh Joon khoh ah laan thah kah ruh ih thukta. Raabante ah phaatak ni kah ano Joon khoh ah thadook kata;
28 Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
eno minusah asuh khuung ni pi kowanta eno heh nuh asuh toom kota.
29 A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
Joon liphante loong ah ih erah chaat rum ano, heh mang ah toonpi wang rum ano beng kaat rumta.
30 És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
Heh Kaamwah loong ah Jisu jiinni ngaak chomui wang rum ano, neng ih nyootsootta nyia reeraang karumta loong ah heh suh baatwan rumta.
31 Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
Erah di miloong ewang ekaatte ephoop ang thoidi Jisu nyia heliphante loong ah neng phaksat saapoot taan uh tachoh rumta. Erah thoidi Jisu ih baat rumta, “Seng hatik nah chomre naangtong kah ih.”
32 És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
Eno neng ah khoonkhuung adi duungtong rum ano hatik adi neng kaatkaat ih rumta.
33 A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
Erabah uh miloong ah ih neng doksoon ela ih laanjat ruh ih rumta; erah thoidi harep nawa soonkah rum ano Jisu nyia heliphante loong maang thokdi neng lah ih neng ngah ni erah hah di jen banthok ih karumta.
34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
Khoonkhuung nawa Jisu datchap adi miloong hantek, saapriimte muh saapsah likhiik et sok rum ano heh minchan dongta. Eno heh ih erah miloong asuh jirep tiit loong ah phang nyootsoot rumta.
35 Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:
Rangsa ah tham kano, heliphante loong ah heh reeni wang rum haano baat rumta, “Seng jen tham eli eno arah hah ah hatik ni.
36 Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
Miloong ah kaat etthuk uh, neng phaksat ah nokphoh nokno nawa nyia phek aphaang nawa nengneng ih toom jam reh phaksah karum ah.”
37 Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
Jisu ih ngaakbaat rumta, “Sensen ih neng suh phaksat ah jam koh an.” Neng ih Jisu suh chengta, “Seng ih ngunkholok chaanyi taan ih baanlo ah reh ih no miloong asuh kottheng tam et liihu?”
38 Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
Eno Jisu ih cheng rumta, “Sen jiinni baanlo mathan ah? Sokkah an.” Neng ih sokkah rum ano baat rumta, “Baanlo banga nyasi enyi.”
39 És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
Jisu ih heliphante loong suh baatta, miloong ah naam khoh adoh hedung hedung et tongthuk an.
40 Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
Eno miloong ah dungsiit ni chaasiit, dungsiit ni rook banga, ih pheetong thuk rumta.
41 Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
Eno Jisu ih baanlo banga nyia nyasi enyi ah toonpi ano rangko ih toonsok ano, Rangte suh lakookmi liita. Heh ih baanlo ah chepphiit ano heliphante loong suh koh ano, miloong asuh pheekokaat thuk rumta. Nyasi enyi ah uh emamah loongtang suh pheekoh thuk rumta.
42 Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
Loongtang ih neng wok laanphoot ruh et phaksah rumta.
43 És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
Heliphante loong ih asih hongnyi baanlo nyi nyasi dak phaksata rah toon rumta.
44 A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
Phaksatte miwah loong ah erah di haajaat banga mina angta.
45 És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.
Erah damdam ih heliphante loong ah khoonkhuung ni duungtong thuk ano juungsitum saangko Betsaida hadaang ko ni, heh ngani ban kaatthuk rumta. Erah pootdi heh ih miloong ah pheekhoom thuk rumta.
46 Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
Miloong damdi raajeng lidi heteewah ah kongchoong ni rangsoom wangta.
47 És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
Rangja ang damdam khoonkhuung ah juungsitum laktung ni angta, Jisu ah heh laklak saang ni angta.
48 És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
Jisu ih heliphante loong ah pong pong damdi chamthih naangkhah ih khoonkhuung daanjop arah japtup rumta. Rangkhano chichuruh saapoot ejom nyia arok chamchi ni Jisu ah neng jiinko juung khoni khoom kata. Eno neng re ni thokkhoom nanah di,
49 Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
Jisu juung khoni khoom arah sok rumta. “Erah jook!” Neng ih mokthun rumta, eno toonriing rumta.
50 Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
Heh ah sok rum ano thoontang cho rumta. Erah damdam Jisu neng damdi waanta, “Sen tenchaan an!” Heh ih baatta “Ngah hanih. Nakcho an!”
51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
Erah dowa ih neng damdi khoonkhuung ni roong duungtong wangta, eno lakdamdam di pong ah laan semdat ruh eta. Heliphante loong ah rapne ih paatja rumta,
52 Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
tumeah neng ih haajaat banga mina suh phaksat jen kota tiit ah tajen samjat rumta; nengthung nengtak ni tali thun rumta.
53 És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
Neng ih juungsitum ah daan rum ano Genisaret hah adi thok rumta, eno erah di neng khoonkhuung ah tangtuk rumta.
54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
Khoonkhuung nawa dat khoom rum adi, miloong ah ih Jisu ah laanjat ruh ih rumta.
55 És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.
Erah thoidi miloong ah erah juungkhuung rep ni tumsoon rumta; marah di Jisu eje ih japchaat rumta erah di khoisatte loong ah dam khoni thokpi rumta.
56 És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
Eno Jisu ah noongrep ni kata, hadaang ni, samthung ni, adoleh phek aphaang ni, eno miloong ah ih khoisatte loong ah thaangtaam theng ni thokpi rumta, eno khoisatte loong ah heh nyuh kaangba adoh taan jap taajoh suh heh lasih joh rumta. Eno mathan ih taajoh rumta loong ah thoontang de ih rumta.
