Márk 6
1 És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
Pimmanaw ni Jesus sadiay ket dimteng isuna iti bukodna nga ili, a Nazaret. Kimmuyog kenkuana dagiti adalanna.
2 És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
Iti Aldaw ti Panaginana, nangisuro isuna iti sinagoga. Adu ti nakangngeg kenkuana ket nasdaawda. Kinunada, “Sadino ti nangalaanna kadagitoy a sursuro?” “Ania daytoy a kinasirib a naited kenkuana?” “Ania dagitoy a milagro nga ar-aramidenna babaen kadagiti imana?”
3 Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.
“Saan kadi a daytoy ti karpintero, nga anak a lalaki ni Maria, ken kabsat da Santiago, Jose, Judas ken Simeon? Saan kadi nga adda ditoy kadatayo dagiti kakabsatna a babbai?” Ket narurodda kenni Jesus.
4 Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
Ket kinuna ni Jesus kadakuada, “Saan nga awanan iti dayaw iti maysa a propeta, malaksid iti bukodna nga ili ken kadagiti kakabagianna, ken iti bukodna a balay.”
5 Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
Saanna a nabalinan ti agaramid iti aniaman a nabileg nga aramid idiay, malaksid iti panangipatayna kadagiti imana kadagiti sumagmamano a masaksakit a tattao ket pinaimbagna isuda.
6 És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
Nasdaaw isuna iti saanda a panamati. Ket sinusorna dagiti bario a napan nangisuro.
7 Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
Ket inayabanna dagiti sangapulo ket dua ket inrugina nga imbaon ida a sagdudua; inikkanna ida iti kabaelan a mangpaksiat kadagiti narugit nga espiritu,
8 És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
ket imbilinna kadakuada a saanda a mangitugot iti uray ania iti panagdaliasatda malaksid laeng iti sarukod. Saanda a mangitugot iti tinapay, bay-on, ken kuarta kadagiti barikesda,
9 Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
ngem mangisuotda iti sandalias, ken saanda a mangisuot iti dua a kagay.
10 És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
Kinunana, “Tunggal sumrekkayo iti maysa a balay, agtalinaedkayo iti daytoy agingga a pumanawkayo.
11 A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
Ket no adda ili a saandakayo nga awaten wenno denggen, panawanyo dayta a lugar, wagwagenyo ti tapok nga adda iti sirok dagiti sakayo, kas pammaneknek kadakuada.”
12 Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
Rimmuarda ket inwaragawagda kadagiti tattao a masapul nga adaywan ken tallikudanda dagiti basbasolda.
13 És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
Pinaksiatda iti adu a demonio, ken sinapsapoanda iti lana iti adu a masaksakit a tattao, ket pinaimbagda ida.
14 És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
Nangngeg ni Ari Herodes daytoy, gapu ta nagdinamagen ti nagan ni Jesus. Adda dagiti mangibagbaga a, “Napagungar ni Juan a Mammuniag manipud kadagiti natay ket gapu iti daytoy a maar-aramidna dagitoy nakakaskasda-aw a pannakabalin.”
15 Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
Kinuna met dagiti dadduma, “Isuna ni Elias.” Adda met dagiti mangibagbaga, “Propeta isuna, kas kadagiti propeta idi agkakauna a tiempo.”
16 Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.
Ngem idi nangngegan ni Herodes daytoy, kinunana, “Ni Juan a pinugotak, ket napagungar!”
17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
Ta nangibaon ni Herodes iti nangtiliw kenni Juan ken pinaibaludna iti pagbaludan, gapu kenni Herodias, (nga asawa ti kabsatna a lalaki a ni Felipe), gapu ta inasawana daytoy.
18 Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
Ta imbaga ni Juan kenni Herodes, “Saan a nainkalintegan nga alaem ti asawa ti kabsatmo.
19 Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
Iti kasta, adda gura ni Herodias kenni Juan ket kayatna a patayen isuna, ngem saanna a maaramid daytoy,
20 Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
gapu ta adda panagbuteng ni Herodes kenni Juan; ammona nga isuna ket nalinteg ken nasantoan a tao, ket saanna nga intulok a madangran isuna. Kasta unay iti pannakariribuk ni Herodes no kasta nga agdengngeg isuna kenni, nu pay kasta, siraragsak latta isuna a nagdengngeg kenkuana.
21 De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
Ket dimteng ti gundaway idi aldaw a panagkasangay ni Herodes ken nangisagana isuna iti pannangan para kadagiti opisialesna, kadagiti commandantena, ken kadagiti mangidadaulo iti Galilea.
22 És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.
Ti anak a babai ni Herodias mismo ket immuneg ken nagsala para kadakuada, ket naay-ayona ni Herodes ken dagiti sangailina iti pannangan. Kinuna ti ari iti balasitang, “Dumawatka kaniak iti uray ania a banag a kayatmo ket itedko kenka.”
23 És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.
Nagsapata isuna kenkuana a kinunana, “Aniaman a dawatem kaniak, itedko kenka, agingga iti kaguddua iti pagariak.”
24 Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
Rimmuar ti balasitang ket kinunana iti inana, “Ania iti rumbeng a dawatek kenkuana?” Kinunana, “Ti ulo ni Juan a Mammuniag.”
25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
Nagdardaras isuna a nagsubli iti pagtitipunan nga ayan ti ari ket dinawatna kenkuana, “Kayatko nga itedmo kaniak ita met laeng, ti ulo ni Juan a Mammuniag a naikabil iti bandehado.”
26 A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.
Naleddaang unay ti ari, ngem gapu iti sapatana, ken gapu kadagiti sangailina, saanna a mabalin a pagkedkedan ti kiddawna.
27 És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
Isu a nangibaon ti ari iti soldado a guwardiana ket binilinna isuna nga iyegna kenkuana ti ulo ni Juan. Napan ti guwardia ket pinugutanna ni Juan iti uneg ti pagbaludan.
28 Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
Inyegna ti ulo ni awan nga adda iti bandehado ket intedna iti babai, ket ti babai intedna daytoy iti inana.
29 A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
Idi nangngegan daytoy dagiti adalanna, immayda ket innalada ti bangkayna ket inkabilda daytoy iti tanem.
30 És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
Naguummong dagiti apostol iti aglawlaw ni Jesus, ket imbagada amin kenkuana dagiti inaramid ken insuroda.
31 Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
Kinunana kadakuada, “Mapantayo a datdatayo iti lugar nga awan matataona ket aginanatayo bassit.” Ta adu dagiti umay ken pumanaw, ket awan ti tiempoda nga aginana, ken awan pay tiempoda a mangan.
32 És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
Pimmanawda babaen iti bangka ket napanda a is-isuda iti lugar nga awan matataona.
33 A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
Ngem adu a tattao iti nakakita kadakuada a pumanpanaw ken adu iti nakabigbig kadakuada ket nagtatarayda sadiay manipud iti amin nga ili, ket simmangpetda sadiay sakbay kadakuada.
34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
Apaman a dimtengda iti igid, nakita ni Jesus dagiti nakaad-adu a tattao ket naasian isuna kadakuada, agsipud ta kaslada la karnero nga awan iti agipaspastor. Ket inrugina iti nangisuro kadakuada iti adu a banbanag.
35 Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:
Idi mumalemen, immay dagiti adalanna kenkuana ket kinunada, “Daytoy ket saan a matagtagitao a lugar ken mumalemen.
36 Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
Pagawidemon isuda tapno mabilananda a mapan iti asideg nga away ken kadagiti bario ket gumatangda iti aniaman a makan a kanenda.”
37 Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
Ngem simmungbat isuna ket kinunana kadakuada, “Ikkanyo isuda iti aniaman a makan.” Kinunada kenkuana, “Mapan kami kadi gumatang iti aggatad iti dua a gasut a dinario a tinapay ket itedmi a kanenda?”
38 Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
Kinunana kadakuada, “Mano ti tinapay nga adda kadakayo? Mapanyo ammoen.” Idi naammoanda, kinunada, “Lima a tinapay ken dua a lames.”
39 És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
Binilinna ngarud amin dagiti tattao nga agtugaw a nabunggu-bunggoy iti nalangto a karuotan.
40 Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
Nagtugawda a nabunggubunggoy; bunggoy iti sagsasangagasut ken saglilimapulo.
41 Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
Iti panangalana iti lima a tinapay ken dua a lames, timmangad sadiay langit, binendisyonanna daytoy ken pinisipisina dagiti tinapay ket intedna kadagiti adalan tapno maidasar iti sangoanan dagiti adu a tattao. Biningayna ti dua a lames kadakuada amin.
42 Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
Nanganda amin aginggana a napnekda.
43 És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
Inurnongda dagiti napirsapirsay a tinapay, ket napunno iti sangapulo ket dua a basket, kasta met dagiti nabati a pidaso iti lames.
44 A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
Ket adda iti lima ribu a lallaki a nangan kadagiti tinapay.
45 És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.
Pinasakayna a dagus dagiti adalanna iti bangka ket pinaunana isuda a mapan idiay ballasiw, idiay Betsaida, kabayatan nga ibabaonna dagiti adu a tattao a pumanaw.
46 Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
Idi nakapanawdan, simmang-at isuna idiay bantay nga agkararag.
47 És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
Simmangbay ti rabii, ket adda idi ti bangka iti tengnga ti dan-aw, ket agmaymaysa isuna iti daga.
48 És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
Ket nakitana a marigatanda nga aggaud, gapu ta ti angin ket sumabsabat kadakuada. Iti agarup maika-uppat a panagbantay iti rabii, napan isuna kadakuada, magmagna isuna iti rabaw ti dan-aw, ket kayatna a labsan ida.
49 Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
Ngem idi nakitada isuna a magmagna iti rabaw ti dan-aw, impagarupda nga isuna ket al-alia ket nagiikkisda,
50 Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
gapu ta nakitada isuna, ket kasta unay iti butengda. Ket nagsao isuna a dagus kadakuada a kinunana, “Tumuredkayo! Siak daytoy! Saankayo nga agbuteng.”
51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
Naglugan isuna iti bangka a kaduana isuda, ket nagsardeng ti panagpayugpog ti angin; ket kasta unay a sidaawda.
52 Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
Ta saanda a naawatan ti maipanggep kadagiti tinapay, ngem ketdi, nabuntog dagiti panunotda a makaawat.
53 És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
Idi nakaballasiwdan, simmangladda idiay Genesaret ket in-angklada ti bangka.
54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
Idi dimsaagda iti bangka, dagus a nabigbig dagiti tattao nga isu ni Jesus.
55 És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.
Ket nagtatarayda iti entero a rehion ken inrugida nga iyeg kenkuana dagiti masaksakit a nakaidda kadagiti pagiddaan, iti sadinoman a lugar a mangngegda a papananna.
56 És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
Uray sadinoman a sumrekanna a barbario, wenno siudad, wenno il-ili, ikabilda dagiti masaksakit kadagiti pagtagilakuan a luglugar, ket nagpakpakaasida kenkuana nga uray sagidenda laeng ti murdong ti badona, ket no kasano kaadu ti nangsagid kenkuana, kasta met la kaadu dagiti napaimbag.
