Márk 6
1 És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai.
AND he went out thence, and came into his native country; and his disciples followed him.
2 És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?
And when the sabbath came, he began to teach in the synagogue: and many when they heard him were amazed, saying, Whence hath this man these things? and what is the wisdom given to him, that even such miracles are done by his hands?
3 Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.
Is not this the carpenter, the son of Mary, the brother of James and Joses, and Judah and Simon? and are not his sisters here with us? And they were offended at him.
4 Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.
Then said Jesus unto them, A prophet is not without honour, save in his native place, and among his relations, and in his own family.
5 Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit.
And he could not do there any miracle, except that laying his hands on a few sick persons he cured them.
6 És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.
And he marvelled at their infidelity. And he went about the villages around, teaching.
7 Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
And called the twelve, and began to send them two and two, and gave them authority over unclean spirits.
8 És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
And he commanded them, that they should take nothing for the journey, except a staff only; neither scrip, nor bread, nor even brass money in their purse:
9 Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek.
wearing sandals, and not to be clothed with two coats.
10 És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét.
And he said unto them, Wheresoever ye enter into a family, there abide until ye depart thence.
11 A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
And as many as shall not receive you, neither hearken to you, when ye go from thence, shake off the dust from beneath your feet, for a testimony against them. Verily I say unto you, It shall be more tolerable for Sodom and Gomorrah in the day of judgment, than for that city.
12 Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg.
And going forth, they preached, that men should repent.
13 És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.
And they cast out many devils, and anointed with oil many sick persons, and cured them.
14 És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők.
And king Herod heard it (for his name was celebrated), and he said, This is John the Baptist, he is risen from the dead, and therefore miracles are wrought by him.
15 Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
Others said, That it is Elias; and others said, He is a prophet, or as one of the prophets.
16 Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból.
But when Herod heard it, he said, This is John whom I beheaded; he is risen from the dead.
17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.
For Herod himself had sent and seized upon John, and bound him in prison, for Herodias’ sake, his brother Philip’s wife; because he had married her.
18 Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
For John said to Herod, It is not lawful for thee to have thy brother’s wife.
19 Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté.
Therefore Herodias bore him a rooted resentment, and would have slain him; yet could not:
20 Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt.
for Herod feared John, knowing him to be a righteous and holy man; and paid great attention to him and when he heard him, did many things, and heard him with delight.
21 De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala,
And a favourable day being come for her purpose, when Herod on his birth-day made a supper for his nobles, and military commanders, and the principal personages of Galilee;
22 És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked.
and the daughter of this Herodias coming in, and dancing, and delighting Herod, and his company, the king said to the damsel, Ask me whatsoever thou wilt, and I will give it thee.
23 És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.
And he swore unto her, That whatsoever thou shalt ask, I will give thee, even to the half of my kingdom.
24 Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
Then she went out and said to her mother, What shall I ask? and she said, The head of John the Baptist.
25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.
And she came in immediately with eagerness to the king, and asked, saying, I desire that thou wilt give me on the spot, in a charger, the head of John the Baptist.
26 A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani.
And the king was exceedingly sorry; yet on account of his oath, and those who sat with him, he would not refuse her.
27 És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.
And the king immediately sending a centinel, commanded his head to be brought thither: and he went, and beheaded him in the prison,
28 Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt.
and brought his head in a charger, and gave it to the damsel, and the damsel gave it to her mother.
29 A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.
And when his disciples heard it, they came and took up his corpse, and laid it in a sepulchre.
30 És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
And the disciples came together unto Jesus, and told him all things, both what they had done, and what they had taught.
31 Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.
And he said unto them, Come ye yourselves apart into a desert place, and repose a little while: for there were multitudes coming and going, so that they had not even time to eat.
32 És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok.
And they went into a desert place in a vessel privately.
33 A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének.
And the multitudes observed them going off, and many knew him, and ran thither on foot out of all the cities, and got before them, and came together unto him.
34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
And Jesus, when he landed, saw a vast multitude, and was moved with companion towards them, for they were as sheep having no shepherd: and he began to teach them many things.
35 Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van:
And when great part of the day was already gone, his disciples coming to him said, This is a desert place, and much of the day is already gone:
36 Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök.
send them away, that they may go into the country places and villages around, and buy themselves bread; for they have nothing to eat.
37 Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
But he answering said unto them, Give ye them to eat. And they say unto him, Shall we go and buy the value of two hundred denarii, in loaves, and give them to eat?
38 Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk.
But he said to them, How many loaves have ye? go and see. And when they knew, they said, Five, and two fishes.
39 És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
And he commanded them to seat them all by companies on the green grass:
40 Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével.
and they lay along row against row, a hundred deep, and fifty wide.
41 Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között.
And taking the five loaves and the two fishes, he looked up to heaven, and blessed, and brake the loaves, and gave them to the disciples, that they should set them before them, and the two fishes he divided among them all.
42 Evének azért mindnyájan, és megelégedének;
And they did all eat, and were filled:
43 És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is.
and they took up twelve baskets full of the fragments, and of the fishes.
44 A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.
And they who did eat of the loaves, were about five thousand men.
45 És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja.
And immediately he compelled his disciples to go on board the vessel, and to go before him to the other side, to Bethsaida, while he sent the multitude away.
46 Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni.
And having bid them farewell, he went into a mountain to pray.
47 És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon.
And when the evening was come, the vessel was in the midst of the sea, and himself alone on the land.
48 És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.
And he saw them greatly fatigued with rowing, for the wind was contrary to them: and about the fourth watch of the night he cometh to them, walking upon the sea, and seemed intending to pass by them.
49 Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának;
But when they saw him walking upon the sea, they thought it was an apparition, and screamed out:
50 Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
for they all saw him, and were greatly agitated: and straitway he spoke to them, and said, Take courage, it is I, be not terrified.
51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala.
And he went up to them into the vessel, and the wind ceased and they were beyond all imagination amazed in themselves, and lost in wonder.
52 Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.
For they reflected not upon the loaves, for their heart was hardened.
53 És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének.
And when they had passed over, they came to the land of Gennesareth, and went on shore.
54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt,
And when they came out of the vessel, immediately perceiving him,
55 És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van.
running through all parts of that country, they began to carry about on couches those who were afflicted with diseases, wherever they heard that he was.
56 És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.
And wherever they entered into villages or cities, or country places, they laid the sick in the streets, and besought him that they might touch, if but the fringe on his garment; and as many as touched it, were cured.
