Márk 5
1 És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
And they came beyond the sea, into the country of the Gadarenes,
2 És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
And a man from the tombs, with an unclean spirit met Him, having come out of the ship;
3 A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
who had his dwelling among the tombs: neither was any one able to bind him with chains;
4 Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
because frequently he had been bound with fetters and chains, and the chains were slipped off by him, and the fetters torn to pieces.
5 És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
No one was able to tame him: and all the time, night and day, he was among the tombs in the mountains, crying, and cutting himself with stones.
6 Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
And seeing Jesus a great way off, he ran to Him, and worshiped Him;
7 És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
and crying with a loud voice, he says, What is there to me and to thee, O Jesus, thou Son of the Most High God? I adjure thee in the name of God, that you may not torment me.
8 (Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
For He said to him, Unclean spirit, come out from the man.
9 És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
And He asked him, What is thy name? And he says to Him, My name is Legion; because we are many.
10 És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
And he continued to intreat Him much, that He would not send them out of the country.
11 Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
And there was a great herd of swine feeding in the mountain.
12 És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
And they intreated Him, saying, Send us into the swine, in order that we may go into them.
13 És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
And Jesus immediately permitted them. And the unclean spirits having gone out, came into the swine: and the herd rushed down a precipice into the sea, and there were about two thousand: and they were strangled in the sea.
14 A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
And those herding them fled, and reported in the city, and in the country. And they came out to see what it was that came to pass.
15 És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
And they come to Jesus, and see the demonized man sitting down, both clothed and in his right mind, the one called Legion; and they were afraid.
16 A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
And those seeing, related to them how it happened to the demonized man and concerning the swine.
17 És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
And they began to intreat Him to depart from their coasts.
18 Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
And He having come to the ship, the demonized man intreated Him that he should be with Him.
19 De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
And He did not permit him, but says to him, Go to thine own house to thy people, and proclaim to them how many things the Lord has done for thee, and had mercy on thee.
20 El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
And he went away, and began to preach in Decapolis, how many things Jesus did to him. And all were astonished.
21 És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
And Jesus crossing over in the ship again to the other side, a great multitude was gathered unto Him; and He was by the sea.
22 És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
And one of the chief rulers of the synagogue, by name jairus, comes; and seeing Him falls at His feet,
23 És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
and intreats Him much saying, My little daughter is at the point of death: that coming He may lay hands on her, in order that she may be saved and live.
24 El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
And He departed with him; and a great multitude followed Him, even treading on Him.
25 És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
And a certain woman, being in an issue of blood twelve years,
26 És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
and having suffered much from many physicians, and expended all things which were with her, and being profited as to nothing, but rather having come to the worse,
27 Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
hearing concerning Jesus, having come in the crowd behind, touched His garment.
28 Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
For she was saying, If I may touch His garment, I shall be saved.
29 És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
And immediately the issue of her blood was dried up: and she knew in her body that she is healed of her plague.
30 Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
And immediately Jesus, knowing in Himself that the powerhas gone out from Him, turning in the crowd, said, Who touched my garments?
31 És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
And His disciples continued to say to Him, You see the crowd treading upon you, and you say, Who touched me?
32 És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
And He looked round to see her who did it.
33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
And the woman fearing and trembling, knowing what has taken place unto herself, came and fell down before Him, and told Him the whole truth.
34 Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
And He said unto her, Daughter, thy faith hath saved thee; go in peace, and be whole of thy plague.
35 Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
And He still speaking, they come from the house of the chief ruler of the synagogue, saying, Thy daughter is dead: why do you still trouble the Teacher?
36 Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
And Jesus, immediately hearing the word spoken, says to the chief ruler, Fear not, only believe.
37 És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
and He did not permit any one to accompany Him, except Peter, and James, and John the brother of James.
38 És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
And He comes into the house of the chief ruler of the synagogue; And He sees a tumult, weeping and wailing much;
39 És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
and having come in, He says to them, Why are you excited and weeping? The child is not dead, but sleepeth.
40 És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
And they hooted at Him. And putting them all out, He takes the father and mother of the child and those with Him, and goes in where the child was.
41 És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
And taking the child by the hand, says to her, Talitha cumi; which is interpreted, Damsel, I say unto thee, Arise.
42 És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
And immediately the damsel stood up, and walked about; for she was twelve years old. And they were immediately delighted with great delight.
43 Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
And He charged them much that no one should know it; and He said that something should be given to her to eat.
