Márk 4
1 És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyűle ő hozzá, úgy hogy ő a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.
Kayi Yesu walatatika kwiyisha mumbali mwa lwenje. Likoto linene lya bantu lyalabungana nkwalikuba, cakwinseti walatanta mubwato mwalakekala capataliko, nalyo likoto lya bantu lyalekala kumunta mumbali mwa lwenje.
2 És sokat tanítja vala őket példázatokban, és ezt mondja vala nékik tanításában:
Walatatika kubeyisha bintu bingi mumikonshanyo. Walambeti,
3 Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni.
“Kamunyumfwani! Muntu naumbi walaya kumwaya mbuto mulibala.
4 És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.
Mpwalikumwaya mbuto, nashimbi shalawila mumbali mwanshila, neco kwalesa bikeni byalashilya.
5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.
Mbuto nashimbi shalawila pa mabwe pabula bulongo bwingi. Shalamena bwangu, pakwinga nkapalikuba bulongo bwingi.
6 Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.
Nomba lisuba mpolyatantako, mumena walanyana ne lumwi pakwinga nkashalikuba ne myanda yashimpa.
7 Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.
Mbuto nashimbi shalawila pa myunga, nomba myunga yalakula ne kufwekelela mumena, neco uliya kusema bisepo.
8 Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.
Nomba nashimbi shalawila pabulongo bwabolela, shalamena ne kukula cena, shalatatika kusema bisepo, nashimbi makumi atatu, nashimbi makumi asanu ne limo, nashimbi shalasema mwanda umo kupita mbuto shalamwaiwa.”
9 És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.
Pakupwililisha, Yesu walambeti, “Uyo ukute matwi anyumfwe!”
10 Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.
Yesu mpwalekala enka, nabambi balikuba bekala pepi nendi pamo ne basa likumi ne babili balesa kumwipusha sha mikoshanyo isa.
11 Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,
Nendi walabakumbuleti, “Amwe mulapewa casolekwa ca Bwami bwa Lesa, nomba kuli balikunsa byonse bilenshikinga mu mikoshanyo
12 Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak.
kwambeti, “kulanga kabalanga, nsombi kabatalangishishi, kunyumfwa kabayumfwa, nomba kabatanyumfwishishi, pakwinga na bensoco, ngabasanduka, Nendi Lesa ngaubalekelela.”
13 És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?
Yesu walabepusheti, “Sena nkamuna munyumfwishisha mukoshanyo uwu? Inga lino nimukanyumfwishisheconi mikoshanyo naimbi?
14 A magvető az ígét hinti.
Shikumwaya mbuto ulyeti shikukambauka maswi a Lesa.
15 Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.
Mbuto shalakawila mumbali munshila, shilemanininga bantu bakute kunyumfwa maswi a Lesa, nomba banyumfwa, cabwangubwangu Satana ukute kwisa kwafunyamo maswi amwaiwa mukati mwabo.
16 És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,
Kayi mbuto shisa shalakawila pa mabwe, shilemanininga bantu bakute kunyumfwa maswi a Lesa ne kwatambula pa cindi copeleco mwakukondwa.
17 De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.
Nomba pakwinga maswi awo aliyawa miyanda, bakute kulikakatishako kacindi kafupi. Bacana mapesho ne bishikubaba pacebo ca maswi a Lesa, bakute kutyompwa bwangu.
18 A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,
Nomba mbuto nashimbi shalakawila pa myunga, shilemanininga bantu bakute kunyumfwa maswi a Lesa,
19 De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz. (aiōn g165)
nomba cebo cakufula kwa bishikutatisha pa buyumi bwabo pacindi cino, ne bwikalo bwalunkumbwa lwabuboni, ne bintu nabimbi, bikute kwingila ne kufwekelela maswi awa, neco nkakute kusema bisepo. (aiōn g165)
20 A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.
Imbuto isho shalakawila pa bulongo bwabolela, shilemanininga bantu bakute kunyumfwa maswi a Lesa ne kwatambula cena, ne kusema bisepo makumi atatu, nashimbi makumi asanu ne limo, nashimbi mwanda umo kupita isho shalabyalwa.”
21 És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék?
Pacindi copeleco walabepusheti, “Nkabakute kufwekelela lampi mu mutanga, nambi kubika panshi pabulili, sena ncobakute kwinsa? Sena nkabakute kubika lampi pantangalala?
22 Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.
Paliya bintu byasolekwa, byeti bikabule kuyubululwa. Kayi paliya bintu byafwekwa byeti bikabule kufwekulwa.
23 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.
Uyo ukute matwi anyumfwe!”
24 És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek, a kik halljátok.
Yesu walambeti, “Shakoni mano kuli mbyomulanyumfunga. Mupimo ngomulapimininga banenu, munshila imo imo ne njamwe nibakamupimineko, cakubinga nibaka musankanishilepo.
25 Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.
Pakwinga uyo ukute bingi nakapewe bingi, nomba uyo ukuteko kang'ana, nambi kopelako nkalayeyengeti ukakute nibakamulamune.”
26 És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.
Yesu walambeti, “Bwami bwa Lesa buli mbuli muntu ukute kumwaila mbuto pa bulongo,
27 És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.
ukute kuya kona mashiku ne kupunduka bwaca, nasho mbuto shisa shamwaiwa shikute kumena ne kukula. Nomba moshikute kukulila, nkakute kwinshibapo sobwe.
28 Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.
Bulongo pacabo bwine bukute kumenesha, mukuya kwa cindi ngala shikute kuboneka, kayi mukuya kwa cindi kukute kupula tubeshi, kumapwililisho kwakendi, inseke shakoma shikute kubamo.
29 Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.
bisepo byakoma ukute kubiyangula ne Jekesi, pakwinga cindi ca kutebula cilakwana.”
30 És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?
Yesu walabepusheti, “Inga Bwami bwa Lesa tubwelanishe necani? Nambi tubwambe mumukoshanyo ulyeconi?
31 A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,
Bulyeti kambuto ka masitadi, ako pa cindi ca kukabyala kakute kakali kang'ana pa mbuto shonse shakubyala sha pacishi ca panshi.
32 És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.
Nomba kabyalwa kakute kumena ne kukula kupita mbuto shonse sha matewu shili mulibala, kakute kuba ne misampi inene, cakwinseti bikeni bikute kupangilamo bisangala mulumfwile.”
33 És sok ilyen példázatban hirdeti vala nékik az ígét, úgy a mint megérthetik vala.
Yesu walikukambaukila bantu mulumbe mumikoshanyo ingi yamushobowu, mbuli mobelela kukonsha kunyumfwila.
34 Példázat nélkül pedig nem szól vala nékik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyaráz vala.
Cakubinga uliya kwambapo nabo ciliconse kwakubula mukoshanyo, nsombi beshikwiya bakendi bonka embwali kubapandulwila byonse babanga pa lubasu bonka.
35 Azután monda nékik azon a napon, a mint este lőn: Menjünk át a túlsó partra.
Pa busuba bopelobo mansailo, Yesu walambila beshikwiya bakendi eti, “Katutampukilako kutala kwa lwenje.”
36 Elbocsátván azért a sokaságot, elvivék őt, úgy a mint a hajóban vala; de más hajók is valának vele.
Neco balashiya likoto lya bantu, ne kutanta nendi mubwato mbwalikubamo, kayi palikuba mato ambi.
37 Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.
Pacindici kwalesa lukumpwe lunene lwa ngofu, neco mankape alatatika kuma ku bwato, palashala pang'ana kwambeti bwato bwibile.
38 Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?
Nsombi Yesu walikuba mu bwato kunyuma, kaliwona tulo kali watamina pa mutamino. Beshikwiya bakendi balamunyukumuna ne kumwambileti, “Bashikwiyisha, nkamulashingonga mano, kwambeti tulipepi kufwa?”
39 És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.
Walapashamuka ne kulucancilila lukupwe ne kulwambileti “Leka!” Kayi ne kwambila mankape, “Tontola!” Popelapo lukupwe lwalacileka, nawo mankape pa lwenje alamwena tonto.
40 És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?
Neco Yesu walabepusheti, “nicani ncemwabela ne buyowa bwa swaswalo? Sena mucili babula lushomo?”
41 És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?
Nsombi nabo balanyumfwa buyowa ne kutatika kwamba kuli umo ne munendi eti, Inga uyu “Niyani cakwinseti lukupwe ne mankape pa lwenje byonse bilamunyumfwilanga!”
