Márk 4
1 És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyűle ő hozzá, úgy hogy ő a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.
Cekcoengawh Jesu ing tuili kengawh thlang cawngpyi tlaih bai hy. A venawh ak cun thlang kqeng ce a kqeng soeih a dawngawh lawng khuina kun nawh ngawi hy, cawh thlangkqeng taw tuili kengawh awm uhy.
2 És sokat tanítja vala őket példázatokban, és ezt mondja vala nékik tanításában:
Nyhtahnaak awi ing cekkhqi ce ik-oeih khawzah cawngpyi khqi hy, a cawngpyinaak awh ce a mingmih a venawh:
3 Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni.
“Ngai lah uh! lo ak toenkung thlang pynoet taw camci ak saw na cet hy.
4 És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.
Camci ce a saw awh a vang taw lam awh tla nawh phakhqi ing cung hloep uhy.
5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.
A vang taw deklai khawzah ama awmnaak lung ak khan awh tla hy. Deklai a pam a dawngawh, kawlhkalh awh cawt tlang hy.
6 Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.
Cehlai khaw a thoeng law awhtaw ak kqa ama cak a dawngawh khawkbe ing tau nawh reu hy.
7 Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.
Camci a vang taw hling anglakawh tla nawh, hling a thing ce a bau law awhtaw cang ce zawl malh hy, cedawngawh am vui thai hy.
8 Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.
Camci a vang taw deklai ak leek awh tla hy. Cawt law, taai law nawh, vui hy, a pyh thumkip, kqukkip, zakhat dyna ak thaih vui hy,” tinak khqi hy.
9 És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.
Cekcoengawh Jesu ing, “Zaaknaak haa ak ta ingtaw za seh nyng,” tinak khqi hy.
10 Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.
Amah doeng a awm awh, thlanghqa hlaihih tloek ingkaw thlak changkhqi ce a venna law unawh nyhtahnaak awi ce doet uhy.
11 Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,
A mingmih a venawh, “Khawk khan nakaw awihyp ce nangmih a venawh ni pek khqi hawh hy. Cehlai a ceng na ak awmkhqi aham ik-oeih soepkep ce nyhtahnaak awi ing kqawn pe nyng,
12 Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak.
cawh ni, “'hu taw hu hlai kawm uh, am toek thai ti kawm uh, za taw za hlai kawm uh, am zasim thai qoe kawm uh, cemih am mantaw hlat tlaih kawm usaw, qeenkhaw ngai na awm hau kawm uh!' a ti myihna,” tinak khqi hy.
13 És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?
Cekcoengawh Jesu ing a mingmih a venawh, “Vawhkaw nyhtahnaak awi ve amna ming zasim nawh nu? Cawhtaw ikawmyihna nyhtahnaak awikhqi boeih ce naming zaak sim hly pai?
14 A magvető az ígét hinti.
Lo ak takung ing awi ce theh hy.
15 Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.
Thlang vang taw awi ce ak theh awh, camci ang tlaaknaak lam amyihna awm uhy. Awi ce aming zaak awh Setan ce law nawh a mingmih ak khuiawh theh na ak awm awi ce lo valh hy.
16 És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,
Ak changkhqi bai taw, lunghqawng awh ak tla camci amyihna awm bai hy, awi ce aming zaak awh zeel doena do pahoei uhy.
17 De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.
Cehlai ak kqa ama cak a dawngawh, kawlhkalh ca doeng awm hy. Awi awh kyinaak ingkaw thekhanaakkhqi a law awh, ang tawnna tluk tlang uhy.
18 A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,
Ak changkhqi bai taw hling anglakawhkaw ak tla camci ing myih uhy, awi ce za hy;
19 De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz. (aiōn g165)
cehlai ve khawmdek hqing khawsaknaak awh lynaakkhqi, boeinaak, qaai kqawnnaak khqi ingkaw ak chang ik-oeih ngaihnaakkhqi law nawh awi ce zawl malh uhy, cedawngawh a vui am qah thai hy. (aiōn g165)
20 A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.
Ak chang bai taw, laitak awh ak tla camci ing myih hy, awi ce ang zaak awh, do hy, a vui qah nawh - a pyh thumkip, kqukkip ingkaw zakhat dyna ak thaih vui hy,” tinak khqi hy.
21 És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék?
A mingmih a venawh, “Maiim ce dawn ing myk unawh, am awhtaw caboei ak kaina ta khawi unawh nu? Maiim amim hawihnaak khawi awh ni amim hawih ka ti my?
22 Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.
Cawh ni amak dangkhqi boeih awm dang kawmsaw ang hyp na ak awmkhqi awm aming dang hly boeih hy.
23 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.
Zaaknaak haa ak ta ingtaw za seh.
24 És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sőt ráadást adnak néktek, a kik halljátok.
Na ming zaak ve ak leek na poek lah uh. Thlang aham na loeknaak awh ce nang aham awm loek law lawt kaw.
25 Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.
U awm ak ta ce sap pek khqoet kawmsaw; u awm amak ta cetaw, a taak ang cang awm lawh pe kaw,” tinak khqi hy.
26 És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.
A mingmih a venawh, “Khawsa qam taw vemyihna awm hy. Thlang pynoet ing camci ce a lo awh theh hy.
27 És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.
Khawmthan ingkaw khawkdai ip nawh hang tho law seiawm camci ce pawk nawh cawt law hy. Ikawmyihna a hang cawt law tice am sim hy.
28 Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.
Amah poek awh deklai ing vui a qah sak hy - a kung hak cawt law hy, cekcoengawh vui nawh ak thaih qah law hy.
29 Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.
Cang ce a hin awhtaw, cang ah aham a khoek hawh a dawngawh, vin ce lo nawh aat hy,” tinak khqi hy.
30 És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?
Cawhtaw, “Khawk khan qam ve kaw ing nu ka nyhtah lah voei, am awhtaw i ikawmyih nyhtahnaak awi nu ka hawnaak lah voei?
31 A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,
Khan qam taw khawmdek awh ak zawi soeih antlam cii ing myih hy.
32 És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.
Cehlai antlam cii ce cawt nawh a hang taai law awhtaw dum khui awhkaw a thing boeih boeih anglakawh bau khqoet hy, a baai ak bau na cawn nawh khan nakaw phakhqi ing a hlip awh cu uhy,” tinak khqi hy.
33 És sok ilyen példázatban hirdeti vala nékik az ígét, úgy a mint megérthetik vala.
A mingmih ing aming zaak simnaak thai aham, cemyih nyhtahnaak awikhqi ing awi kqawn pek khqi hy.
34 Példázat nélkül pedig nem szól vala nékik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyaráz vala.
Nyhtahnaak awi hawnaak kaana ikawmyih awi awm ap kqawn pek khqi hy. Cehlai a hubatkhqi mi amah doeng ami awm awh, cawhkaw ik-oeihkhqi ce kqawncaih pek khqi hy.
35 Azután monda nékik azon a napon, a mint este lőn: Menjünk át a túlsó partra.
Amah ce nyn khawmy ben awh a hubatkhqi venawh, “Vang ben caqai na cet usih,” tinak khqi hy.
36 Elbocsátván azért a sokaságot, elvivék őt, úgy a mint a hajóban vala; de más hajók is valának vele.
Thlang kqeng ce cehta unawh, anih ce lawng khuiawh a awmnaak man na ceh pyi pahoei uhy.
37 Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.
Cawh khaw hli khung nawh tuibak ce lawng khuina kun saw lawng ce cum hlo hlo hy.
38 Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?
Jesu taw lawng ang mai benna a lu doelh nawh ip hy. A hubatkhqi ing thawh unawh, a venawh, “Cawngpyikung kaimih tui awh ka ming cum hly ve kawna am nak poek nawh nu?” tina uhy.
39 És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.
Tho nawh, khawhli ce, “Sit nawh dym hlah!” tina hy. Cawh khawhli ce sit nawh a sitdik na awm boeih hy.
40 És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?
A hubatkhqi venawh, “Ikawtih vemyihna namik kqih lawnha aih? Cangnaak am nami ta hlan nawh nu?” tinak khqi hy.
41 És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?
Cawh kqih unawh, “Ve ve a u nu ti ve? Khawhli ingkaw tuibak ingawm ak awi ngai pe zap hy!” ti uhy.
