Márk 15
1 És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.
Immediately in the morning the chief priests, with the elders, scribes, and the whole council, held a consultation, bound Jesus, carried him away, and delivered him up to Pilate.
2 És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod.
Pilate asked him, “Are you the King of the Jews?” He answered, “So you say.”
3 És erősen vádolják vala őt a főpapok.
The chief priests accused him of many things.
4 Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!
Pilate again asked him, “Have you no answer? See how many things they testify against you!”
5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.
But Jesus made no further answer, so that Pilate marvelled.
6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.
Now at the feast he used to release to them one prisoner, whomever they asked of him.
7 Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.
There was one called Barabbas, bound with his fellow insurgents, men who in the insurrection had committed murder.
8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.
The multitude, crying aloud, began to ask him to do as he always did for them.
9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?
Pilate answered them, saying, “Do you want me to release to you the King of the Jews?”
10 Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok.
For he perceived that for envy the chief priests had delivered him up.
11 A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.
But the chief priests stirred up the multitude, that he should release Barabbas to them instead.
12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?
Pilate again asked them, “What then should I do to him whom you call the King of the Jews?”
13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt!
They cried out again, “Crucify him!”
14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt!
Pilate said to them, “Why, what evil has he done?” But they cried out exceedingly, “Crucify him!”
15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.
Pilate, wishing to please the multitude, released Barabbas to them, and handed over Jesus, when he had flogged him, to be crucified.
16 A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot.
The soldiers led him away within the court, which is the Praetorium; and they called together the whole cohort.
17 És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére,
They clothed him with purple; and weaving a crown of thorns, they put it on him.
18 És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!
They began to salute him, “Hail, King of the Jews!”
19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt.
They struck his head with a reed and spat on him, and bowing their knees, did homage to him.
20 Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék.
When they had mocked him, they took the purple cloak off him, and put his own garments on him. They led him out to crucify him.
21 És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét.
They compelled one passing by, coming from the country, Simon of Cyrene, the father of Alexander and Rufus, to go with them that he might bear his cross.
22 És vivék őt a Golgotha nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.
They brought him to the place called Golgotha, which is, being interpreted, “The place of a skull.”
23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el.
They offered him wine mixed with myrrh to drink, but he didn’t take it.
24 És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.
Crucifying him, they parted his garments amongst them, casting lots on them, what each should take.
25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt.
It was the third hour when they crucified him.
26 Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.
The superscription of his accusation was written over him: “THE KING OF THE JEWS.”
27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.
With him they crucified two robbers, one on his right hand, and one on his left.
28 És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték.
The Scripture was fulfilled which says, “He was counted with transgressors.”
29 Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;
Those who passed by blasphemed him, wagging their heads and saying, “Ha! You who destroy the temple and build it in three days,
30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!
save yourself, and come down from the cross!”
31 Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.
Likewise, also the chief priests mocking amongst themselves with the scribes said, “He saved others. He can’t save himself.
32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt.
Let the Christ, the King of Israel, now come down from the cross, that we may see and believe him.” Those who were crucified with him also insulted him.
33 Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.
When the sixth hour had come, there was darkness over the whole land until the ninth hour.
34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
At the ninth hour Jesus cried with a loud voice, saying, “Eloi, Eloi, lama sabachthani?” which is, being interpreted, “My God, my God, why have you forsaken me?”
35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.
Some of those who stood by, when they heard it, said, “Behold, he is calling Elijah.”
36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő-é Illés, hogy levegye őt.
One ran, and filling a sponge full of vinegar, put it on a reed and gave it to him to drink, saying, “Let him be. Let’s see whether Elijah comes to take him down.”
37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.
Jesus cried out with a loud voice, and gave up the spirit.
38 És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada.
The veil of the temple was torn in two from the top to the bottom.
39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!
When the centurion, who stood by opposite him, saw that he cried out like this and breathed his last, he said, “Truly this man was the Son of God!”
40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,
There were also women watching from afar, amongst whom were both Mary Magdalene and Mary the mother of James the less and of Joses, and Salome;
41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.
who, when he was in Galilee, followed him and served him; and many other women who came up with him to Jerusalem.
42 És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap,
When evening had now come, because it was the Preparation Day, that is, the day before the Sabbath,
43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.
Joseph of Arimathaea, a prominent council member who also himself was looking for God’s Kingdom, came. He boldly went in to Pilate, and asked for Jesus’ body.
44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg?
Pilate was surprised to hear that he was already dead; and summoning the centurion, he asked him whether he had been dead long.
45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.
When he found out from the centurion, he granted the body to Joseph.
46 Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.
He bought a linen cloth, and taking him down, wound him in the linen cloth and laid him in a tomb which had been cut out of a rock. He rolled a stone against the door of the tomb.
47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék.
Mary Magdalene and Mary the mother of Joses, saw where he was laid.
