< Márk 12 >
1 És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
Ri Jesús xuchapleꞌj tzijonem kukꞌ ri winaq rukꞌ kꞌambꞌejabꞌal taq noꞌj, xubꞌij: Kꞌo jun achi xutik nikꞌaj uvas. Xukoralij rij, xukꞌot jun nimalaj pichꞌbꞌal uvas, kꞌa te riꞌ xuyak jun nimalaj ja jawjeꞌ kakꞌojiꞌ wi ri chajinel. Xuya pa qajik chike e nikꞌaj ajchakibꞌ, kꞌa te riꞌ xeꞌ pa jun utaqkil.
2 És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
Are xopan ri qꞌij rech yakoj, xutaq bꞌik jun rajchak kukꞌ ri ajchakibꞌ chutoqꞌixik nikꞌaj rech ri yakoj.
3 Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
Ri ajchakibꞌ xkichap ri taqoꞌn, xkichꞌayo, maj xkiya bꞌik che, xkitaq bꞌik cho ja.
4 És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
Ri ajchoqꞌe ri ulew xutaq chi bꞌik jun rajchak. Ri ajchakibꞌ xkibꞌan kꞌax che xkiya pa ukꞌixibꞌal xuqujeꞌ xkiraqij loq ri ujolom.
5 És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
Xutaq chi kꞌu bꞌi jun ajchak, ri ajchakibꞌ kꞌut xkikamisaj loq we ajchak riꞌ. E kꞌi xuꞌtaq chi na bꞌik, e kꞌo xechꞌay loq chike, nikꞌaj chik xekamisax loq.
6 Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
Kꞌisbꞌal rech, ri ajchoqꞌe ri ulew xutaq bꞌik ri xa jun ukꞌojol ri sibꞌalaj kuloqꞌaj, xubꞌij: “Kakinimaj waꞌ we nukꞌojol.”
7 Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
Ri ajchakibꞌ are xkil ri ukꞌojol ri ajchoqꞌe ri ulew xkibꞌij chibꞌil taq kibꞌ: “Are waꞌ ri kechꞌabꞌen kanoq ri ulew, qakamisaj, rech kaqechabej kanoq ri ulew.”
8 És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
Are xopanik ri kꞌojolaxel, xkichapo, xkikamisaj, xkesaj bꞌik pa ri ulew.
9 Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
¿Jas kꞌu kubꞌan riꞌ ri ajchoqꞌe ri ulew are katzalij loq? Kuꞌkamisaj na ri ajchakibꞌ xuqujeꞌ kuya na ri ulew tikbꞌal uvas chike nikꞌaj chik.
10 Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
¿La man isikꞌim ri tzꞌibꞌatalik ri kubꞌij? Ri abꞌaj ri xketzelaj ri e yakol taq jaꞌ xuxik ri abꞌaj ri qas kꞌo kutayij.
11 Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Are waꞌ ri uchak ri Ajawxel, ri kuyak qamayijanik.
12 És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
Ri kinimaꞌqil ri winaq aꞌj Israel are xkichꞌobꞌo chi are katzijox kij pa ri kꞌambꞌejabꞌal noꞌj, xkaj xkichap ri Jesús. Man xkibꞌan ta kꞌut rumal cher kakixiꞌj kibꞌ chikiwach ri e winaq, jeriꞌ xkitzaq kanoq xebꞌek.
13 És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
Kꞌa te riꞌ xeꞌkitaq bꞌik e jujun fariseos e kachiꞌl e jujun herodianos rukꞌ ri Jesús rech kakikoj jun kꞌaꞌmabꞌal che rukꞌ ri tzij ri tajin kubꞌij.
14 Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
Are xoꞌpanik xkibꞌij che: Ajtij, qetaꞌm chi lal jun tzꞌaqat achi. Man kaya ta la bꞌe chi jun winaq chik kabꞌin che la ri rajawaxik kabꞌan la, rumal man are ta kil la ri kekaꞌy ri winaq. Xane qas are kakꞌut la ri utz laj bꞌe ri keꞌ rukꞌ ri Dios, bꞌij la chaqe ¿la yaꞌtalik katoj che ri César ri alkabal o man yaꞌtal taj?
15 Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
¿La choqꞌaqꞌ kaqatojo o man choqꞌaqꞌ taj? Ri Jesús retaꞌm jas che tajin kakibꞌij che we riꞌ, xubꞌij chike: ¿Jas che kikoj kꞌaꞌmabꞌal pa chwe? Chikꞌama loq jun pwaq rech Roma, rech kaqilo.
16 Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
Xkikꞌam bꞌik ri pwaq choch ri Jesús, xubꞌij chike: ¿Jachin ajchoqꞌe we tzꞌibꞌ riꞌ le kꞌo choch xuqujeꞌ le palajaj? Rech ri César, xecha ri winaq.
17 És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
Ri Jesús xubꞌij: Chiya che ri César ri rech ri César, xuqujeꞌ chiya che ri Dios ri rech ri Dios. Konojel ri winaq xemayijanik che ri xubꞌij ri Jesús.
18 És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
Are kꞌu ri saduceos ri man kakikoj taj chi kꞌo kꞌastajibꞌal wach xoꞌpan rukꞌ ri Jesús, xeꞌkibꞌij che:
19 Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
Ajtij, ri Moisés xukꞌut chiqawach pa ri wuj ri xutzꞌibꞌaj chi are kakam jun achi xuqujeꞌ kakanaj kanoq ri rixoqil maj ral. Choqꞌaqꞌ wi ri rachalal ri achi ri xkamik, kakꞌuliꞌk rukꞌ ri ixoq ri xkanaj kanoq rech kekꞌojiꞌk rijaꞌl ri rachalal ri xkamik.
20 Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
E kꞌo kꞌu wuqubꞌ alaxik. Ri nabꞌe xkꞌuliꞌk, maj e ralkꞌwaꞌl xekanaj kanoq are xkamik.
21 És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
Ri ukabꞌ xkꞌuliꞌk rukꞌ ri malkaꞌn ixoq, xkam xuqujeꞌ bꞌik maj e ralkꞌwaꞌl xekanaj kanoq, je xubꞌan xuqujeꞌ ri urox.
22 És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
Je xkꞌulmataj kukꞌ konojel kꞌa xkam na bꞌik ri kꞌisbꞌal chike ri wuqubꞌ, kꞌisbꞌal rech, xkam xuqujeꞌ bꞌik ri ixoq.
23 A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
Pa ri kꞌastajibꞌal wach, ¿jachin chike ri achyabꞌ qas rachajil ri ixoq, rumal konojel xekꞌuliꞌ rukꞌ?
24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
Ri Jesús xubꞌij chike: Ri ix, ix sachinaq, xa man iwetaꞌm ta riꞌ ri tzꞌibꞌatalik xuqujeꞌ man iwetaꞌm taj ri utzij ri Dios xuqujeꞌ ri ukwinem.
25 Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
Are kekꞌastaj ri kaminaqibꞌ, man kekꞌuliꞌ taj xuqujeꞌ man keya taj pa kꞌulanem, xane je kuꞌx ri angelibꞌ ri e kꞌo pa ri kaj.
26 A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
Are kꞌu ri kꞌastajibꞌal wach kech ri kaminaqibꞌ, ¿la man isikꞌim ri uwuj ri Moisés, jawjeꞌ ri kutzijoj wi rij ri kꞌix, ri Dios xubꞌij che: In in uDios ri Abraham, ri Isaac, xuqujeꞌ ri Jacob?
27 Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
Ri Dios man kiDios ta kaminaqibꞌ xane kiDios e kꞌaslik winaq. Ri ix sibꞌalaj ix sachinaq.
28 Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
Jun chike ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik xqebꞌ rukꞌ ri Jesús, are xuto tajin ketzijonik xuqujeꞌ xuta ri xubꞌij ri Jesús, xuta che: ¿Jachin chike ri taqanik ri nim uqꞌij chike konojel?
29 Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
Ri Jesús xubꞌij: Ri nim taqanik chike konojel are we jun riꞌ: Winaq aꞌj Israel, chitatabꞌej chi ri Dios are xa jun Ajawxel.
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
Chaloqꞌaj ri awAjaw Dios rukꞌ ronojel awanimaꞌ, rukꞌ ronojel akꞌuꞌx, xuqujeꞌ rukꞌ ronojel achuqꞌabꞌ. Are wa riꞌ taqanik ri sibꞌalaj nim uqꞌij chike konojel.
31 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
Ri ukabꞌ taqanik are we jun riꞌ: Chaloqꞌaj ri ajil tzꞌaqat, jetaq ri kabꞌan chuloqꞌaxik awibꞌ at.
32 Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
Utz ri xbꞌan la chubꞌixik, ri achi xubꞌij: Ajtij, qas tzij ri xbꞌij la, ri Dios xa jun, man kꞌo ta chi jun Dios xaq xwi ri areꞌ.
33 És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
Uloqꞌaxik ri Dios rukꞌ ronojel animaꞌaj, rukꞌ ronojel kuꞌx xuqujeꞌ rukꞌ ronojel chuqꞌabꞌ. Xuqujeꞌ uloqꞌaxik ri kꞌulja jetaq kubꞌan chuloqꞌaxik ribꞌ jun, kꞌo na choch ri utzujik poron sipanik xuqujeꞌ ri utzujik ri kaminaq taq awaj choch ri Dios.
34 Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
Ri Jesús are xrilo chi ri achi xutzalij uwach ri xubꞌij ri Jesús rukꞌ etaꞌmanik xubꞌij che: Naqaj at kꞌo wi che ri ajawarem rech ri Dios. Kꞌa te riꞌ man kꞌo ta chik jun winaq xubꞌij jun jastaq che ri Jesús.
35 És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
Are tajin kuya kꞌutuꞌn ri Jesús pa ri Templo, xubꞌij chike ri winaq: ¿Jas che kakibꞌij ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik chi ri Cristo ukꞌojol ri David?
36 Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
Ri David nojinaq che ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel che are xubꞌij: Ri Ajawxel xubꞌij che ri wAjaw: Chattꞌuyul pa ri nuwiqiqꞌabꞌ, kꞌa kinya na pa awaqan konojel ri akꞌulel.
37 Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
Ri David we kubꞌij Ajawxel che ri Cristo, ¿jas ta kꞌu che riꞌ ukꞌojol? Ri winaq sibꞌalaj utz xkibꞌan chutatabꞌexik ri xubꞌij ri Jesús.
38 Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
Ri Jesús pa ri ukꞌutuꞌn xubꞌij: Chichajij iwibꞌ chike ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik. Utz kakinaꞌo kewaꞌkat pa taq ri kꞌayibꞌal kikojom ri katzꞌyaq ri karepqꞌunik, xuqujeꞌ utz kakinaꞌo kaya rutzil kiwach.
39 És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
Utz kakinaꞌo ketꞌuyiꞌk pa taq ri nabꞌe taq tꞌuyulibꞌal pa ri Sinagoga, xuqujeꞌ are kakichaꞌ ri tꞌuyulibꞌal ri nim ubꞌantajik pa taq ri nimaqꞌij ri kesikꞌix wi.
40 A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Kakimaj ri kijastaq ri e malkaꞌnibꞌ taq ixoqibꞌ xuqujeꞌ kakibꞌan chꞌawem rech ketataj kumal nikꞌaj winaq chik. Nimalaj ri kꞌaxkꞌolal ri kape pa kiwiꞌ we achyabꞌ riꞌ kꞌo na chikiwach nikꞌaj chik.
41 És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
Ri Jesús xtꞌuyiꞌk chunaqaj ri kꞌolibꞌal rech ri sipanik, xuchapleꞌj kikaꞌyexik ri winaq are kakiya ri kisipanik pa ri kꞌolibꞌal rech, ri kꞌo pa ri Templo. Sibꞌalaj e kꞌi qꞌinomabꞌ xkiya nimaꞌq taq pwaq.
42 És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
Xopan kꞌut jun malkaꞌn ixoq, xuꞌya kanoq kebꞌ qꞌana taq pwaq ri man nim taj kilitajik.
43 Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
Ri Jesús xusikꞌij ri utijoxelabꞌ, xubꞌij chike: Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe, we malkaꞌn ixoq riꞌ are nim xuya chikiwach konojel.
44 Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.
We nikꞌaj winaq xkiya ri jubꞌiqꞌ che ri nim ri kꞌo kukꞌ, are kꞌu we ixoq riꞌ xuya ronojel ri kꞌo rukꞌ.