Márk 12
1 És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
I Yesubma tubi inwe in ze torusa, magu unu nubu mabari imum uru imeme maketi a hirama in matiti ma henzi uwa coco makarsi madini makuri mabari ahira uzu mei urun uma titi, madusa a tanu ta piit.
2 És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
Imum yanyame matonue anakadura kameme ura ma owawane ore sa makakaba ibru imatitima ma meki vana me watri wahu arume.
3 Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
Koma wazekime, watirime, wa birko me wa dusa sarki iri mum.
4 És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
Wa sake utumma aye ahira awame una kadura, watri me wakunna me iwowo anice wacekime in mu e.
5 És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
Makuri matumi u ye unu inde ahu, wagumari aye awa me, watiri watiri wahuwatuzi we.
6 Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
Mazi uni inde sa madi tumi, una adimo me ma guana unadumo sa madi tumime, wadi kunna biyau bi meme.
7 Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
Anaka tuma waguana vana uyo ume mazi geme cati hu me ti cati imum ya choo me.
8 És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
Wa meki me wa hu wa vingi me a ni kira ni ru.
9 Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
Nyanini unu ru me, madi wu, madi huzi anu inta uru me, ma nya aye.
10 Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
Da ya basa ihori ige me sa, nipo sa anyarime nini, ni neni na cukuna nipo ni tuba uru tini.
11 Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Tize uwatu Asere imumu ibiyau a je aru me.
12 És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
Watubi unyarsa umaki Yesu.
13 És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
Wa tuburko ma Farisiyawa wana Hiridiyawa, wa nyarisi me intize.
14 Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
Sa wa e, wagumme, unudungara, inzome iri imumbe sa mabizema sizi anime, mazi neziwe nibaba nigome Asere ma nya kaisar imumsa izi kaisa.
15 Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
Matinka malim mawa me nyanini i we me wa pattum. unyam imum sa mari ini.
16 Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
Wa nya Yesu unu inde, mabukwe, muhenu maveni ma zige me, wa gu muhenu ma kaisar.
17 És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
Yesu magu nya kisari imumbe sa izi kisari unya Yesu, imeme nyani imum be sizi ya Asere inyan Asere.
18 És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
A Sadukiyawa e ahira a! eme wa debe sa maguna u hira uzoni wa iki me.
19 Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
Uni bizizi Musa ma nyetike durin ingi uhenu ma womo maceki unej umeme, sarki vana anyimo uni henu, a uye mazi uneh me bayi mayo vana unu neti unanu me.
20 Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
Anu sunare anihenu, wazi anya unu ne u inde unu tuba uzika me ma wii, ma ceki me sarki vana.
21 És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
Unu ure ma wii maceki ine me sarki vana unu uku taru cangi ma wii.
22 És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
Unu usunare ma wii ma ceki me sarki ahana u aye adumo me une ma wii.
23 A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
Romo be sa Ugomo Asere madi e une me madi wa veni.
24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
Yesu magu ine ini ya wuna i carsa abangan, barki uzatu urusa uni kara na Asere.
25 Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
Rono u zauka anabuu, anya adi zoni, vat uru tidi cukunomana kadura Asere.
26 A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
Abanga iwono, nanu uhirza ibe daki ya bassani ihori i Musa sa ma nyetike anyimo anijaa unu guna immani Asere Ibrahim, Asere a Ishaku, nan Asere a Yakubu.
27 Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
An, debe sa Asere mazi Asere a weme anu vengize mani, wazome anu vengize mani wazome u guna aginwe mukizi muni ya hurna shi gbardang.
28 Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
Uye ma e mazi kunna imum be sa wazi unu boo me, ma iri Yesu makabarka ma iki we, tiye tize yini tiduandang.
29 Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
Yesu makabirka we tize ti dandang, kunna ni, anu IrailamUgomo Asere azia inde.
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
Udi tafna nan na Asere, Ugomo Asere vat ini riba iwe me, nanbi be biweme, wa nikara.
31 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
Tize tu kure, tine tini in taa uroni utura uwe me gusi nice nu we me, ure ukuri uka zoni sa uteki ugeme.
32 Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
Unu nyetike, magu, rep unu urusa, ka dura kani Asere azi a inde, ara Asere azo ni.
33 És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
Uhem me vat ini riba inde wanu rusa, vat nikara uhem uroni utura gusi ni wome ine ini itaki uni ure, ubonza adodu nan wiro udi roronga.
34 Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
Sa Yesu ma iri, ukabirka umeme urisi, magun we uzo we piit nan nakura Asere abini ani daki uye makuri ma iki me iri mum.
35 És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
Yesu mara udenge Asere magi unu boo uwe ti ze ta Asere, vana u Dauda.
36 Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
Dauda biriri ba gunana, Asere, cukuno atinare tam indi kurzo aroni ishine iwome ati buna tiwome.
37 Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
Dauda nice ni meme magu una kaba uru “Asere”, nyani ya wu a gum me vanu Dauda?, ni ori na nu kunna anyimo iri ba irum.
38 Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
Yesu unu bezizi haka sake ina nu unyeyike anu unyara uniza uni sansani uni izini we ajira ani gura.
39 És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
Anu nyara ahira ticukuno ti dandang ati denge ta Asere wanti hira tu tanda.
40 A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Wadi ribize ati kura ta neti a koro wa kuri wa wusi bi ringara bi joko bati uwuna ugino me imum izenze ini.
41 És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
Ba abini me Yesu ma cukuno a nikuri a nyimo udenge Asere, unu hira anu unu rezi ikirfi anyimo ani kuri, anu gbardang wa rezi ikirfi idandang anyimo imumbesa wazini.
42 És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
Ure ukoro une ma e ma reki anini ana re cas.
43 Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
Ma titi anu tarsa umeme magu we, kudura ka zigeme imboo shi, imumbe ukoro uweri ugeme, mareki iso igeme iteki ukasu anume.
44 Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.
Wa nyaniza anyino ukem uwe, sa wazin, me anyimo udira ume uni, ma nya vat, mum be sa mazi.
