Márk 12
1 És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.
Bangʼ mano Yesu nochako wuoyo kodgi gi ngeche mopogore opogore kama: “Ngʼat moro ne opidho mzabibu e puothe. Nochiele gi ohinga, mi okunyo bugo mibiyoe olemo mochiek, kendo ogero ne osuch ngʼicho. Eka ne oketo puothe mar mzabibuno e lwet jopur moko bangʼe nowuok odhi e wuoth moro mabor.
2 És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
E kinde mar keyo nooro jatichne moro ir jopur puodho mondo oomne olembe moko mane ochiek e puoth mzabibu.
3 Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.
To jopur puodho nomake, mogoye, moriembe gi lwete nono.
4 És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.
Nochako ooro jatichne machielo irgi, to en bende ne gindayo wiye kendo timone tim wichkuot.
5 És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.
Ngʼatno nonano, mochako ooro ngʼat machielo, to en neginege. Nomedo oro jotichne mamoko mangʼeny, mamoko kuomgi negigoyo to moko ginego.
6 Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
“Ne pod odongʼ gi ngʼat achiel mane koro onyalo oro: wuode owuon mane ohero gi lala. Ne oore mogik tik koparo ni, ‘Wuoda awuon to gibiro miyo luor.’
7 Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
“To ka jopur puodho nowacho e kindgi giwegi ni, ‘Ma e jacham girkeni, biuru mondo wanege mondo girkeni odongʼnwa.’
8 És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.
Omiyo negimake mi ginege eka bangʼe to gidire oko mar puoth mzabibu.
9 Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
“Uparo ni ka wuon puoth mzabibu obiro to angʼo mobiro timo? Obiro biro moneg jopur puodhogo mi ogol puoth mzabibuno e lwetgi mi enomi joma moko.
10 Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.
Donge usesomo Ndiko mawacho niya, “‘Kidi mane jogedo odagi osedoko kidi motegno moriwo kor ot;
11 Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Jehova Nyasaye ema osetimo mano, kendo en gima iwuoro ka waneno.’”
12 És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.
Koro jodolo madongo gi jopuonj Chik nochako manyo yo mane ginyalo makego nikech negingʼeyo ni ogetogi kod ngeroni. To negiluoro oganda, omiyo ne giweye mi gingʼwel gia kanyo.
13 És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.
Bangʼe negioro jo-Farisai gi jo-Herodia ir Yesu mondo odwar wach mawuok e dhoge mondo gimakego.
14 Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?
Negibiro ire mi giwachone niya, “Japuonj wangʼeyo ni in ngʼama ja-ratiro. Ji ok nyal ywayi maloki nikech ok iluoro wangʼ ngʼato, to ipuonjo mana yor Nyasaye kaluwore gi adierane. Koro nyiswa ane, bende en gima kare mondo wagol osuru ne Kaisar koso ok owinjore?
15 Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.
Wagol koso kik wagol?” To kaka Yesu nongʼeyo wuondruokgi, nopenjogi niya, “Angʼo momiyo utema? Kelnauru ane dinari ka, mondo anone maber.”
16 Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.
Negikelone pesa mamingli, bangʼe nopenjogi niya, “Kido man kuomeni en mag ngʼa? To weche mondikiegi to gin mar ngʼa?” Negidwoke niya, “Gin mag Kaisar.”
17 És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.
Eka Yesu nowachonegi niya, “Miuru Kaisar gige Kaisar, to miuru Nyasaye gige Nyasaye.” Jogo ne dhogi omoko.
18 És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:
Bangʼe jo-Sadukai mawacho ni chier onge nobiro ire gi penjo moro.
19 Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.
Negipenje niya, “Japuonj, Musa nondikonwa ni ka ngʼato owadgi otho moweyo dhako ma pod onge gi nyithindo, to ngʼatno nyaka kend dhako ma chwore othono mondo onywolnego nyithindo.
20 Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.
Koro ne nitie owete moko abiriyo. Wuowi makayo nokendo to bangʼe notho ka oonge nyithindo.
21 És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;
Wuowi mar ariyo nokendo chi owadgi mane owadgi oweyono, to en bende notho kapok onywolo nyathi. Notimore kamano ni wuowi mar adek bende
22 És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.
e gikone, yawuowi abiriyogo duto notho ma ok onywol gi chigino. Bangʼe achien dhakono bende ne otho.
23 A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.
Koro chiengʼ chier dhakoni nobed chi ngʼa, nimar ji abiriyogo nokende?”
24 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?
Yesu nodwokogi kawacho niya, “Donge uketho nikech ukia Ndiko kata teko Nyasaye?
25 Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
Ka joma otho ochier to ok ginikendi kata kend ok nokendgi ngangʼ, to ginichal gi malaike manie polo.
26 A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.
To kuom chier mar joma otho, donge usesomo e kitap Musa kama ondikie wach bungu maliel, kaka Nyasaye nowachone niya, ‘An Nyasach Ibrahim, Nyasach Isaka kendo Nyasach Jakobo?’
27 Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.
Ok en Nyasach joma otho, to en Nyasach joma ngima. Urwenyo mabor!”
28 Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?
Achiel kuom jopuonj chik nobiro moyudo ka gimino wach. Kane owinjo ka Yesu odwokogi kare, nopenje niya, “Kuom Chike duto mag Nyasaye, en mane maduongʼ moloyo chike moko duto?”
29 Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.
Yesu nodwoke kawacho niya, “Chik achiel maduongʼ moloyo en ma: ‘Winjuru, yaye jo-Israel, Jehova Nyasaye ma Nyasachwa en Jehova Nyasaye achiel.
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
Her Jehova Nyasaye ma Nyasachi gi chunyi duto kendo gi paroni duto, gi riekoni duto, kendo gi tekoni duto.’
31 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
Chik maduongʼ mar ariyo en ni, ‘Her wadu kaka iherori iwuon.’Onge chik maduongʼ moloyo magi.”
32 Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.
Ngʼatno nodwoke niya, “Iwacho kare, Japuonj. In kare kiwacho ni Nyasaye en achiel maonge moro machielo makmana En.
33 És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.
Ka ihero Nyasaye gi chunyi duto gi riekoni duto gi tekoni duto, kendo kihero wadu kaka iherori iwuon to mano duongʼ moloyo misango miwangʼo pep gi misengini mamoko.”
34 Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.
Kane Yesu oneno ni ngʼatno odwoke gi rieko, nowachone niya, “Ok in mabor gi pinyruoth Nyasaye.” Chakre kanyo onge ngʼato kata achiel manohedhore penje penjo moro kendo.
35 És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
Kane Yesu pod puonjo ei hekalu, nopenjo niya, “Ere kaka Jopuonj Chik nyalo puonjo ni Kristo en wuod Daudi?
36 Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
Ka Daudi owuon nowuoyo kuom teko mar Roho Maler kolero niya: “‘Ruoth nowachone Ruodha ni, “Bed e bada korachwich, nyaka aket wasiki e bwo tiendi.”’
37 Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.
Ka Daudi owuon luonge ni ‘Ruoth.’ Koro ere kaka onyalo bedo wuode kendo?” Oganda maduongʼ mane winje nopongʼ gi mor.
38 Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.
Yesu nomedo puonjogi kowacho niya, “Tangʼuru ne jopuonj chik. Gihero wuotho koni gi koni ka girwako lewni maboyo mayware piny, kendo kimosogi e chirni.
39 És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:
Gihero bedo e kombe moyiedhi manie sinagoke, kod kuonde ma imiyoe ji duongʼ e sewni.
40 A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Giyako ute mon ma chwogi otho kendo gilamo lamo moyware mondo ginyisrego ni ji kaka gilony e lamo. Joma kamagi ibiro kum malit moloyo.”
41 És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.
Yesu nobedo piny kama omanyore gi kama ne ji ketoe sadakagi mi nonono kaka ji ne keto pesagi e kar keno mar hekalu. Jo-mwandu mangʼeny ne diro pesa mojuol ojuol.
42 És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.
To dhako moro modhier ma chwore notho nobiro moketo pesa mamingli ariyo matindo tindo, pesa matinie mogik ma en ndururu.
43 Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.
Yesu nogwelo jopuonjrene ire mokonegi niya, “Awachonu adier dhako ma chwore otho modhierni osegolo pesa mangʼeny e keno moloyo ji mamoko duto.
44 Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.
Gin gisegolo mana matin nono kuom mwandu ma gin-go, to dhakono kata obedo ni odhier, to osechiwo duto ma en-go, duto mane onego okonyrego.”
