Márk 11
1 És mikor Jeruzsálemhez közeledének, Bethfagé és Bethánia felé, az olajfák hegyénél, elkülde kettőt tanítványai közül,
Aru jitia Jisu aru chela khan Jerusalem te, aru Oliv Pahar kinar Bethphage aru Bethany nogorkhan te ahise, aru taikhan age jabole Jisu pora duijon chela ke pathaise.
2 És monda nékik: Eredjetek abba a faluba, a mely előttetek van; és a mikor abba bejuttok, azonnal találtok egy megkötött vemhet, a melyen ember nem ült még soha; azt oldjátok el és hozzátok ide.
Aru Tai taikhan ke koise, “Jabi usor thaka bosti te, aru tumi ta te puncha loge-loge gadha puwali juntu uporte kun manu bhi boha nai, etu bandhi thaka pabo. Etu ke Khuli Kena loi anibi.
3 És ha valaki azt mondja néktek: Miért teszitek ezt? mondjátok: Az Úrnak van szüksége reá. És azonnal elbocsátja azt ide.
Aru jodi kunba tumike kunba eneka hude, ‘Kile eneka kori ase?’ Titia taike kobi, ‘Probhu ke etu lagi ase, titia tai joldi pathai dibo.’”
4 Elmenének azért és megtalálák a megkötött vemhet, az ajtónál kívül a kettős útnál, és eloldák azt.
Karone taikhan jaise aru etu gadha puwali ke dorja bahar rasta te bandha paise, aru taikhan khuli loi anise.
5 Az ott állók közül pedig némelyek mondának nékik: Mit míveltek, hogy eloldjátok a vemhet?
Kintu kunba manu ta te khara khan pora hudise, “Etu ki kori ase, gadha puwali ke kele khuli ase?”
6 Ők pedig felelének nékik, úgy, a mint Jézus megparancsolta vala. És elbocsáták őket.
Aru Jisu pora kowa nisena taikhan etu manu ke koise, etu pichete taikhan ke jabole dise.
7 És oda vivék a vemhet Jézushoz, és ráveték felső ruháikat; ő pedig felüle reá.
Titia taikhan gadha puwali loi anise, aru taikhan nijor kapra etu uporte bichai dise, aru Tai etu uporte bohi jaise.
8 Sokan pedig felső ruháikat az útra teríték, mások pedig ágakat szegdelnek vala a fákról és az útra hányják vala.
Aru bisi manu nijor kapra rasta te bichai dise, aru dusra khan ghas laga daal kati ani rasta te bichai dise.
9 A kik pedig előtte menének, és a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!
Tai laga age ja-a khan aru piche kora khan sob hala kori kene koise, “Hosanna dhoinyo ase jun Probhu laga naam te ahise.
10 Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, a mely jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!
Probhu naam pora ami laga baba David laga rajyo loi aha ke dhoinyo! Hosanna Tai laga naam untcha koribi!
11 És beméne Jézus Jeruzsálembe, és a templomba; és mindent körülnézvén, mivelhogy az idő már késő vala, kiméne Bethániába a tizenkettővel.
Aru Jisu Jerusalem sheher te ahi kene mondoli te jaise, aru Tai ghuri kene sob saise, aru bisi deri huwa karone, Tai baroh jonke loi kene Bethany te jai jaise.
12 És másnap, mikor Bethániából kimentek vala, megéhezék.
Aru dusra din jitia taikhan Bethany pora ulai ahise, Tai bhuk lagise.
13 És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje.
Aru dur pora ekta dimoru ghas te pata thaka dikhi kene ta te kiba pabo bhabi kene Tai etu usor jaise. Kintu Tai khali pata he thaka paise, kelemane etu somoi to dimoru guti dibole somoi nohoi,
14 Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai. (aiōn g165)
Titia Jisu pora etu ghas ke koise, “Etiya pora kun bhi tumi laga phol aru nakhabo.” Aru Tai chela khan etu kotha kowa hunise. (aiōn g165)
15 És Jeruzsálembe érkezének. És Jézus bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik a templomban árulnak és vásárolnak vala; a pénzváltók asztalait, és a galambárúsok székeit pedig felforgatá;
Etu pichete taikhan Jerusalem sheher te ahise aru Jisu mondoli bhitor te jaise. Ta te bikiri kori thaka aru kini thaka khan ke bahar te ulai dise, aru taikhan laga mezkhan ultai dise aru kabotar bikiri kori thaka khan laga chowki bhi ultai dise.
16 És nem engedi vala, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül.
Aru Tai kunke bhi eku jinis mondoli bhitor te loi aha-juwa kori bole diya nai.
17 És tanít vala, mondván nékik: Nincsen-é megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.
Titia Tai sikhai dikene koise, “Isor kotha te eneka likha ase nohoi, ‘Ami laga ghor to sob jati khan karone prathana ghor hobo?’ Kintu tumikhan etu ke chor dokait laga ghor bonai dise.”
18 És meghallák az írástudók és a főpapok, és tanakodnak vala, hogy mi módon veszíthetnék el őt. Mert félnek vala tőle, mivelhogy az egész sokaság álmélkodik vala az ő tanításán.
Aru mukhyo purohit khan aru niyom likha khan etu hunise aru Taike khotom kori bole bisarise. Taikhan bhoi korise, kelemane sob manu Tai laga kotha huni kene asurit hoi thaka karone.
19 És mikor beestveledék, kiméne a városból.
Aru jitia saam ahise, Tai sheher pora bahar te ulai jaise.
20 Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradott.
Aru dusra din phojur jitia taikhan jai asele, taikhan etu dimoru ghas to tai laga jor tak sukhi ja dikhise.
21 És Péter visszaemlékezvén, monda néki: Mester nézd, a fügefa, a melyet megátkoztál, kiszáradott.
Aru Peter laga monte ahise, aru tai Jisu ke hudise, “Rabbi, sabi! Dimoru ghas junke Apuni shrap disele, etu sukhi jaise.”
22 És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben.
Karone Jisu taikhan ke koise, “Isor ke biswas rakhibi.
23 Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott.
Kelemane Moi tumikhan ke hosa kobo, jun bhi etu ‘pahar ke yate pora ulai samundar te dubi jabi,’ eneka chinta nathakikena etu hoi jabo biswas thakile, etu bhi hoi jabo.
24 Azért mondom néktek: A mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.
Karone Moi tumikhan ke kobo, tumikhan prathana te ki mangise, etu sob paise koi kene biswas korile etu pabo.
25 És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.
Aru jitia tumikhan prathana kori bole hoi, jodi tumi laga monte kunba ke biya pai thakile, taike maph kori dibi, eneka korise koile tumi laga sorgote thaka Baba bhi tumi laga golti maph kori dibo.
26 Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.
Kintu jodi tumikhan manu ke maph nadile tumi laga sorgo Baba bhi tumikhan laga golti maph nadibo.”
27 És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének.
Jitia Jisu aru chela khan aru Jerusalem sheher te ahise, aru Tai mondoli te berai thakise, titia mukhyo purohit khan, niyom likha khan aru bura khan tai logote ahise.
28 És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd?
Aru taikhan hudise, “Apuni ki hokti pora etu sob kori ase Aru kun Tumike etu kori bole dise?”
29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket:
Kintu Jisu taikhan ke jowab di koise, “Moi bhi tumikhan ke ekta kotha hudibo. Moike kobi, aru Moi bhi tumikhan ke kobo Moi ki takot pora eitu khan kori ase.
30 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem.
John pora baptizma diya to sorgo pora ahise, na manu pora ahise? Moike jowab dibi.”
31 Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Titia taikhan majote kotha patise, “Jodi amikhan sorgo pora ase koile, Tai kobo, ‘Tumikhan kele taike biswas kora nai?’
32 Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, – félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala.
Kintu jodi amikhan ‘Manu pora’ koile .....” Bisi manu pora John ke bhabobadi mani thake nimite taikhan bhoi kori thakise.
33 Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.
Karone taikhan Jisu ke koise, “Amikhan najane.” Karone Jisu taikhan ke koise, “Moi bhi tumikhan ke Moi ki laga takot pora etu sob kaam kori ase nokobo.”
