Márk 11
1 És mikor Jeruzsálemhez közeledének, Bethfagé és Bethánia felé, az olajfák hegyénél, elkülde kettőt tanítványai közül,
Bhai, bhalinginji tome na ika ku Yelushalemu, gubhaikengenenje ku Bhetipage na ku Bhetania tome na shitumbi sha mikongo jishemwa Misheituni. Gubhaatumilenje bhaajiganywa bhabho bhabhili,
2 És monda nékik: Eredjetek abba a faluba, a mely előttetek van; és a mikor abba bejuttok, azonnal találtok egy megkötött vemhet, a melyen ember nem ült még soha; azt oldjátok el és hozzátok ide.
gubhalugulilenje, “Nnjendangane kushijiji shili mmujo jenunji, pushinnjinjilanje mwenemo, shimung'imananje mwana mbunda atabhililwe, akanabhe jigala mundu. Munngopolanje nkanjiye najonji.
3 És ha valaki azt mondja néktek: Miért teszitek ezt? mondjátok: Az Úrnak van szüksége reá. És azonnal elbocsátja azt ide.
Monaga mundu amuyangaga, ‘Pakuti nnatendanga nneyo?’ Munnugulilanje ‘Bhakulungwa bhanakummpinga na shibhamujenajo shangupe.’”
4 Elmenének azért és megtalálák a megkötött vemhet, az ajtónál kívül a kettős útnál, és eloldák azt.
Bhai, gubhapitengenenje, gubhang'imenenje mwana mbunda atabhililwe pa nnango gwa nyumba, nnyenje mpanda njindo, pubhanngopolangaga,
5 Az ott állók közül pedig némelyek mondának nékik: Mit míveltek, hogy eloldjátok a vemhet?
bhandu bhananji bhajimingenenje tome na penepo gubhaabhushiyenje, “Kwa nndi nnakungopolanga mwana mbundajo?”
6 Ők pedig felelének nékik, úgy, a mint Jézus megparancsolta vala. És elbocsáták őket.
Gubhaajangwilenje malinga shibhalajilwenje na a Yeshu, nabhalabhonji gubhaaleshilenje bhajabhulanje.
7 És oda vivék a vemhet Jézushoz, és ráveték felső ruháikat; ő pedig felüle reá.
Gubhaapeleshelenje a Yeshu mwana mbunda jula. Gubhatandikenje nngubho pantundu jakwe na gubhaakweshienje a Yeshu.
8 Sokan pedig felső ruháikat az útra teríték, mások pedig ágakat szegdelnek vala a fákról és az útra hányják vala.
Bhandu bhabhagwinji gubhatandikenje nngubho yabhonji mumpanda, na bhananji gubhatandikenje maagala gubhatemilenje mmigunda.
9 A kik pedig előtte menének, és a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!
Bhandu bhowe bhalongolelenje na bhakagulangaga nnyuma, gubhautienje lilobhe bhalinkutinji, “Bhainiywe! Bhaposhele mboka bhakwiya kwa lina lya Bhakulungwa!
10 Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, a mely jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!
Ushipegwa mboka Upalume ukwiya, gwa ainabhetu a Daudi. Bhainiywe a Nnungu kunani kaje kunnungu!”
11 És beméne Jézus Jeruzsálembe, és a templomba; és mindent körülnézvén, mivelhogy az idő már késő vala, kiméne Bethániába a tizenkettővel.
A Yeshu gubhajinjile kunjini ku Yelushalemu gubhapelengenye kwenda ku liekalu, gubhalolile indu yowe mowe. Pabha yashinkubha ligulo, gubhabhujile ku Bhetania na bhaajiganywa bhabho likumi limo na bhabhili bhala.
12 És másnap, mikor Bethániából kimentek vala, megéhezék.
Malabhi gakwe bhalinkushokangana ku Bhetania, a Yeshu gushaapoteshe shibhanga.
13 És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje.
Bhai, gubhagubhweni nkongo ntini kwa taliya uli na maamba. Gubhagujendele nkuganishiya pana shibhakaiimane iepo. Bhakaisheje gubhagaimene maambape, pabha nngabha miongwe ja ogoya iepo.
14 Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai. (aiōn g165)
A Yeshu gubhaulugulile ntini gula, “Tandubhila lelo na mobha gowe, mundu akalya iepo yako.” Na bhaajiganywa bhabho gubhapilikenenje malobhe gubhabhelekete. (aiōn g165)
15 És Jeruzsálembe érkezének. És Jézus bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik a templomban árulnak és vásárolnak vala; a pénzváltók asztalait, és a galambárúsok székeit pedig felforgatá;
Bhai, gubhaikengenenje ku Yelushalemu. A Yeshu gubhapite ku Liekalu, gubhatandwibhe kwabhinganjilanga palanga, bhandunji bhaushangaga na uma indu mwenemo. Gubhapindikwile mesha ya bhatindiganya mmbiya, na itengu ya bhausha ngunda.
16 És nem engedi vala, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül.
Na wala bhanganneshelela mundu jojowe, kujinjiya wala kopoya shindu ku Liekalu.
17 És tanít vala, mondván nékik: Nincsen-é megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.
Kungai gubhaajigenyenje bhalinkuti, “Ishijandikwa Mmajandiko ga Ukonjelo kuti, ‘Nyumba jangu shijishemwe nyumba ja jujila kwa bhandu bhowe!’ Ikabheje mmanganya nshikujitendebhuyanga nibha lishembo lya kwiiya bhagwii!”
18 És meghallák az írástudók és a főpapok, és tanakodnak vala, hogy mi módon veszíthetnék el őt. Mert félnek vala tőle, mivelhogy az egész sokaság álmélkodik vala az ő tanításán.
Bhakulungwanji bhaabhishila, na bhaajiganya bha Shalia, bhakapilikananjeje genego, gubhatandwibhenje loleya shanabhuli pushibhaabhulaganje. Ikabheje bhashinkujogopanga, pabha lugwinjili lwa bhandu lwatendaga kanganigwa, kwa majiganyo gabho.
19 És mikor beestveledék, kiméne a városból.
Likaisheje ligulo, a Yeshu na bhaajiganywa bhabho gubhashoshilenje pa nnjini pala.
20 Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradott.
Pa lyamba lyakwe bhalipitangana, gubhagubhweninji nkongo ntini gula gujumwile gowe kuumila kumbubhu.
21 És Péter visszaemlékezvén, monda néki: Mester nézd, a fügefa, a melyet megátkoztál, kiszáradott.
A Petili gubhakumbushile, gubhaalugulile a Yeshu, “Mmajiganya, nnole! Ntini gumuuloshile gula, gujumwile!”
22 És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben.
A Yeshu gubhaalugulile, “Nnapinjikwanga mwakulupalilanje a Nnungu.
23 Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott.
Kweli ngunakunnugulilanga, mundu ashilugulilaga ashi shitumbishi, ‘Tutumbuka ukaileshele mmashi,’ akuno akakola lipamba muntima gwakwe, ikabhe alikulupalila kuti yowe yabheleketayo inatendeka, shatendelwe shene shindusho.
24 Azért mondom néktek: A mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.
Kwa nneyo ngunakunnugulilanga, punkujuganga shindu kwa a Nnungu, nkulupalilanje kuti mpegwilwenje na shimpegwanje.
25 És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.
Punkujuganga Nnungu, munneshelelanje jojowe annebhilenje, nkupinga Ainabhenunji bhali kunnungu, bhanneshelelanje yambi yenunji.”
26 Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.
“Ikabheje nkaaleshelanje ajenunji, nkali Ainabhenunji bha kunnungu, bhakanneshelelanga yambi yenunji.”
27 És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének.
Gubhaikengenenje kabhili ku Yelushalemu, bhai pubhapitilaga kuliekalu, bhakulungwanji bhaabhishila, na bhaajiganya bha Shalia ya Musha, na bhanangulungwa gubhaajendelenje a Yeshu,
28 És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd?
Gubhaabhushiyenje, “Nnatenda genega kwa ukulungwa gwashi? Na gani ampele gwene ukulungwa gwa tenda yene indui?”
29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket:
A Yeshu gubhaalugulilenje, “Shinimmuyanje oti, nnyangulangaga, numbe nne shininnugulilanje ngunatenda yenei kwa ukulungwa gwashi.
30 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem.
Mashili ga ubhatisho gwa a Yowana kugakopweshe kunnungu eu kubhandu?”
31 Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Gubhatandwibhenje kubhuyana ashaayenenji bhalinkutinji, “Tulugulaga kuti kugakopweshe kunnungu, shibhatubhuye pakuti mwangaakulupalilanga?
32 Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, – félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala.
Na tulugulaga kuti kugakopweshe ku bhandu, ntape.” Bhangajangulanga nneyo, nkwaajogopanga bhandu, pabha bhowe bhakulupalilenje kuti, a Yowana pubhaliji kweli ankulondola bha a Nnungu.
33 Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.
Bhai, gubhaajangwilenje a Yeshu, “Tukakukumanya.” Na bhalabho a Yeshu gubhaalugulilenje, “Na nne ngannugulilanga ngunatenda genega kwa mashili gashi.”
