Malakiás 1
1 Az Úr igéjének terhe Izráel ellen, Malakiás által.
BAWIPA ni Isarelnaw koe Malakhi hno lahoi a dei e profet lawk teh;
2 Szerettelek titeket, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az Úr: Jákóbot pedig szerettem;
Kai ni lung na pataw awh toe. Bangtelamaw lung na pataw awh telah na pacei awh pawiteh, Esaw teh Jakop e a hmau nahoehmaw. Hateiteh Jakop teh ka lungpataw.
3 Ézsaut ellenben gyűlöltem, és az ő hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá.
Esaw teh ka maithoe. Ahni onae monnaw ayawn lah kacoungsak toe. Râw lah a coe thai kawi talai hah kahrawnguinaw koe yo ka poe toe telah BAWIPA ni a ti.
4 Ha azt mondja Edom: Elpusztultunk; de térjünk meg és építsük fel a romladékokat: ezt mondja a Seregeknek Ura: Ők építenek, de én elrontom, és elnevezik őket istentelenség határának és oly népnek, a melyre örökké haragszik az Úr.
Edom miphunnaw ni kaimanaw teh karawk awh ei nakunghai, kingdinae hmuennaw hah bout ka pathoup awh han ati awh navah, ransahu BAWIPA ni a dei e lawk teh ahnimanaw ni bout a sak awh nakunghai ka raphoe han. Ahnimanaw teh kahawihoeh hno apapnae ram, BAWIPA lungkhueknae miphun telah ati awh han.
5 És látják ezt a ti szemeitek, és magatok is mondjátok: Nagy az Úr az Izráel határa felett.
Hote hno nangmouh ni na hmu awh navah Bawipa teh Isarel ram, alawilah a lentoe poung telah ati awh han.
6 A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, a kik útáljátok az én nevemet, és ezt mondjátok: Mivel útáljuk a te nevedet?
A capa ni a na pa ouk a bari e patetlah a san ni hai a bawipa ouk a taki. Kai teh nangmae na pa lah kaawm pawiteh, apinimaw kai na bari. Na Bawipa lah kaawm pawiteh apinimaw kai na taki telah ka lentoe poung e ransahu BAWIPA ni amae min ka dudam e vaihmanaw a pacei. Kaimanaw ni na min bangtelamaw ka dudam awh vaw telah na pacei awh navah,
7 Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való.
Kakhin e rawca thuengnae khoungroe koe na thokhai awh bo vaw. Kaimouh ni nang teh bangtelamaw na dudam awh vaw telah na pacei awh navah, BAWIPA e caboi teh thoung hoeh telah na ti awh dawkvah, kai na dudam awh toe.
8 Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bűn-é az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bűn-é az? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura.
A mit ka dawn e saring hah na thueng pawiteh a yon nahoehmaw. Khokkhem hoi ka pataw e saringnaw hoi thuengnae na sak pawiteh a yon nahoehmaw. Khobawi koe poe haw, khobawi a lungyouk han na ou telah ka lentoe poung e ransahu BAWIPA ni a ti.
9 Most azért engeszteljétek meg az Istennek orczáját, hogy könyörüljön rajtunk. Általatok van ez, elnézheti-é ezt néktek? azt mondja a Seregeknek Ura.
Atuvah Cathut pahrennae coe awh nahanelah Cathut koe ratoum awh. Nangmouh na coe awh dawkvah hettelah ouk na sak awh. Nangmae minhmai ka khet han namaw telah ransahu BAWIPA ni a ti.
10 Vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon! Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekből!
Nangmanaw dawk apimaw kaie takhangnaw ka khan han. Nangmanaw ni kaie thuengnae khoungroe van ayawmyin lah hmai na patawi awh mahoeh. Nangmanaw na panki hoeh, nangmouh ni thuengnae na sak e hah kai ni ka dâw mahoeh telah ransahu BAWIPA ni a ti.
11 Hiszen napkelettől fogva napnyugotig nagy az én nevem a pogányok között, és minden helyen tömjénnel áldoznak az én nevemnek és tiszta ételáldozattal! Bizony nagy az én nevem a pogányok között! azt mondja a Seregeknek Ura.
Kanîtho koehoi kanîloum totouh alouke miphunnaw koe ka min a lentoe han. Bangpatet e hmuen koehai ka min lahoi hmuitui sawi awh vaiteh, kathounge thuengnae hoi a bawk awh han. Kaie ka min teh alouke miphunnaw koe a lentoe han telah ransahu BAWIPA ni a ti.
12 Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos.
Nangmouh ni BAWIPA e caboi na khin sak awh. Na thueng awh teh banglahai na noutna awh hoeh.
13 És azt mondjátok: Ímé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekből? azt mondja az Úr.
Nangmouh ni thaw na tawk awh e dawkvah, ka tawn toe telah na dei teh, pacekpahleknae lawk na dei awh, telah ransahu BAWIPA ni ati. Lawp e naw, khokkhem e ka pataw e naw hah na thokhai awh toe. Nangmouh koe e kai ni ka daw han namaw telah BAWIPA ni a ti.
14 Átkozott pedig az álnok! Van ugyan a nyájában hím, és fogadást is tesz: mégis hitványnyal áldozik az Úrnak. Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura, és félelmetes az én nevem a pogányok között!
Tutan poe hanlah lawk kam hnukkhu, atan ao nahlangva na dum awh teh, BAWIPA koe kacuhoehe hoi thuengnae ka sak e tami teh, yawthoenae awmseh. Kai teh ka lentoe poung e siangpahrang lah ka o. Kaie ka min teh miphunnaw ni taki e lah ao han, telah ransahu BAWIPA ni a ti.
