Malakiás 4
1 Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.
“He vakai, ʻoku haʻu ʻae ʻaho ʻe vela ʻo hangē ko e ngotoʻumu; pea ʻe tatau mo e veve ʻakinautolu kotoa pē ʻoku fielahi, ʻio, mo kinautolu kotoa pē ʻoku fai angahala: pea ʻe vela ʻo ʻosi ʻakinautolu ʻi he ʻaho ko ia ʻoku haʻu,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “pea ʻe ʻikai toe ai hanau aka pe ha vaʻa.
2 És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok.
Ka ʻe hopo hake ʻae laʻā ʻoe angatonu mo e fakamoʻui ʻi hono kapakau, kiate kimoutolu ʻoku manavahē ki hoku huafa; pea te mou ʻalu atu, pea tupu ʻo hangē ko e fanga ʻuhikiʻi pulu ʻi he fale fafanga.
3 És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, a melyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura.
Pea te mou molomoloki ʻae kau angahala; he te nau hangē ko e efuefu ʻi homou lalo ʻaofi vaʻe, ʻi he ʻaho ko ia te u fai ai eni,” ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau.
4 Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényéről, a melyet rendeltem ő általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül.
“Manatu ʻakimoutolu ki he fono ʻa Mōsese ko ʻeku tamaioʻeiki, ʻaia naʻaku fekau kiate ia ʻi Holepi maʻa ʻIsileli kotoa pē, ʻae ngaahi fekau mo e ngaahi tuʻutuʻuni.
5 Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.
Vakai te u fekau ʻa ʻIlaisiā ko e palōfita kiate kimoutolu, ʻi he teʻeki ai ke hoko ʻae ʻaho lahi mo fakamanavahē ʻo Sihova:
6 És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.
Pea te ne liliu ʻae loto ʻoe mātuʻa ki he fānau, pea ko e loto ʻoe fānau ki heʻenau mātuʻa, telia naʻaku haʻu ke taaʻi ʻaki ʻa māmani ʻae malaʻia.”
