Lukács 9
1 Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására.
Then he called his twelve disciples together, and gave them power and authority over all demons, and to cure diseases.
2 És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
And he sent them to preach the kingdom of God, and to heal the sick.
3 És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen.
And he said to them, Take nothing for [your] journey, neither staffs, nor bag, neither bread, neither money; neither have two coats apiece.
4 És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább.
And into whatever house ye enter, there abide, and thence depart.
5 És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenök.
And whoever will not receive you, when ye go out of that city, shake off the very dust from your feet for a testimony against them.
6 Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt.
And they departed, and went through the towns, preaching the gospel, and healing every where.
7 Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;
Now Herod the tetrarch heard of all that was done by him: and he was perplexed, because that it was said by some, that John had risen from the dead;
8 Némelyek pedig, hogy Illés jelent meg; mások meg, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
And by some, that Elijah had appeared; and by others, that one of the ancient prophets had risen again.
9 És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felől én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala őt látni.
And Herod said, John have I beheaded; but who is this of whom I hear such things? And he desired to see him.
10 Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére.
And the apostles, when they had returned, told him all that they had done. And he took them, and went aside privately into a desert place, belonging to the city called Bethsaida.
11 A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá.
And the people, when they knew [it], followed him: and he received them, and spoke to them of the kingdom of God, and healed them that had need of healing.
12 A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettő ő hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.
And when the day began to decline, then came the twelve, and said to him, Send the multitude away, that they may go into the towns and country around, and lodge, and get victuals: for we are here in a desert place.
13 Ő pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak.
But he said to them, Give ye them to eat. And they said, We have no more than five loaves and two fishes; except we should go and buy provisions for all this people.
14 Mert valának ott mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az ő tanítványainak: Ültessétek le őket csoportokba ötvenével.
For they were about five thousand men. And he said to his disciples, Make them sit down by fifties in a company.
15 És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit.
And they did so, and made them all sit down.
16 Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék.
Then he took the five loaves, and the two fishes, and looking up to heaven, he blessed them, and broke, and gave to the disciples to set before the multitude.
17 Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tőlük, tizenkét kosárral.
And they ate, and were all satisfied: and there was taken up of fragments that remained to them, twelve baskets.
18 És lőn, mikor ő magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé őket, mondván: Kinek mond engem a sokaság?
And it came to pass, as he was in retirement praying, his disciples were with him; and he asked them, saying, Who say the people that I am?
19 Ők pedig felelvén, mondának: Keresztelő Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
They answering, said, John the Baptist; but some [say], Elijah; and others [say], that one of the ancient prophets is risen again.
20 És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának.
He said to them, But who say ye that I am? Peter answering, said, Christ of God.
21 Ő pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják;
And he strictly charged them, and commanded [them] to tell no man that thing,
22 Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.
Saying, The Son of man must suffer many things, and be rejected by the elders, and chief priests, and scribes, and be put to death, and be raised the third day.
23 Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.
And he said to [them] all, If any [man] will come after me, let him deny himself, and take up his cross daily, and follow me.
24 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.
For whoever will save his life, shall lose it: but whoever will lose his life for my sake, the same shall save it.
25 Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?
For what is a man profited, if he shall gain the whole world, and lose himself, or be cast away?
26 Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
For whoever shall be ashamed of me, and of my words, of him will the Son of man be ashamed, when he shall come in his own glory, and [in that of his] Father, and of the holy angels.
27 Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát.
But I tell you in truth, there are some standing here who shall not taste death till they see the kingdom of God.
28 És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni.
And it came to pass, about eight days after these sayings, he took Peter, and John, and James, and went up upon a mountain to pray.
29 És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn.
And as he prayed, the fashion of his countenance was altered, and his raiment [was] white [and] glistening.
30 És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés;
And behold, there talked with him two men, who were Moses and Elijah.
31 Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni.
Who appeared in glory, and spoke of his decease which he should accomplish at Jerusalem.
32 Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala.
But Peter and they that were with him were heavy with sleep: and when they were awake, they saw his glory, and the two men that stood with him.
33 És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond.
And it came to pass, as they departed from him, Peter said to Jesus, Master, it is good for us to be here: and let us make three tabernacles; one for thee, and one for Moses, and one for Elijah: not knowing what he said.
34 És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe.
While he was thus speaking, there came a cloud and overshadowed them: and they feared as they entered into the cloud.
35 És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok.
And there came a voice out of the cloud, saying, This is my beloved Son: hear him.
36 És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ők pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban.
And when the voice was past, Jesus was found alone. And they kept [it] close, and told no man in those days any of those things which they had seen.
37 És lőn másnap, mikor ők a hegyről leszállottak, sok nép méne elébe.
And it came to pass, that on the next day, when they had come down from the hill, many people met him.
38 És ímé egy a sokaság közül felkiálta, mondván: Mester, kérlek téged, tekints az én fiamra; mert nékem egyetlen egyem:
And behold, a man of the company cried out, saying, Master, I beseech thee look upon my son: for he is my only child.
39 És ímé a lélek megragadja őt, és hirtelen kiált; és szaggatja őt, annyira, hogy tajtékot túr, és nehezen megy el tőle, szaggatván őt.
And lo, a spirit taketh him, and he suddenly crieth out; and it teareth him that he foameth, and bruising him, hardly departeth from him.
40 És kérem a te tanítványaidat, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.
And I besought thy disciples to cast him out, and they could not.
41 Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a te fiadat!
And Jesus answering, said, O faithless and perverse generation, how long shall I be with you, and suffer you? Bring thy son hither.
42 A míg pedig az odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan lelket, és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az ő atyjának.
And as he was yet coming, the demon threw him down, and tore [him]. And Jesus rebuked the unclean spirit, and healed the child, and delivered him again to his father.
43 Elálmélkodának pedig mindnyájan az Istennek nagyságos erején. Mikor pedig mindnyájan csodálkozának mind azokon, a miket Jézus cselekedék, monda az ő tanítványainak:
And they were all amazed at the mighty power of God. But while they were all wondering at all things which Jesus did, he said to his disciples,
44 Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni.
Let these sayings sink down into your ears: for the Son of man will be delivered into the hands of men.
45 De ők nem érték e mondást, és el vala rejtve előlük, hogy ne értsék azt; és féltek őt megkérdezni e mondás felől.
But they understood not this saying, and it was hid from them, that they perceived it not: and they feared to ask him concerning that saying.
46 Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.
Then there arose a reasoning among them, which of them should be greatest.
47 Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt,
And Jesus perceiving the thought of their heart, took a child, and set him by him,
48 És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.
And said to them, Whoever shall receive this child in my name, receiveth me; and whoever shall receive me, receiveth him that sent me: for he that is least among you all, the same shall be great.
49 Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket űz; és eltiltók őt, mivelhogy téged nem követ mi velünk.
And John answered and said, Master, we saw one casting out demons in thy name; and we forbad him, because he followeth not with us.
50 És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
And Jesus said to him, Forbid [him] not: for he that is not against us, is for us.
51 Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
And it came to pass, when the time was come that he should be received up, he steadfastly set his face to go to Jerusalem,
52 És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek.
And sent messengers before his face: and they went and entered into a village of the Samaritans, to make ready for him.
53 De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala.
And they did not receive him, because his face was as though he would go to Jerusalem.
54 Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
And when his disciples James and John saw [this], they said, Lord, wilt thou that we command fire to come down from heaven, and consume them, even as Elijah did?
55 De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek:
But he turned, and rebuked them, and said, Ye know not what manner of spirit ye are of.
56 Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
For the Son of man is not come to destroy men's lives, but to save [them]. And they went to another village.
57 Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
And it came to pass, that as they were going in the way, a certain [man] said to him, Lord, I will follow thee whithersoever thou goest.
58 És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
And Jesus said to him, Foxes have holes, and birds of the air [have] nests; but the Son of man hath not where to lay [his] head.
59 Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
And he said to another, Follow me. But he said, Lord, suffer me first to go and bury my father.
60 Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
Jesus said to him, Let the dead bury their dead: but go thou and preach the kingdom of God.
61 Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
And another also said, Lord, I will follow thee; but let me first go [and] bid them farewell who are at my house.
62 És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
And Jesus said to him, No man having put his hand to the plow, and looking back, is fit for the kingdom of God.
