Lukács 9
1 Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására.
Wakiita bali kumi ababili mpawo wabapa nguzu anzumizyo aatala abadayimona boonse akuponia malwazi.
2 És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
Wakabatuma kuyo kambawuka bwami bwa Leza akuyosilika bachiswa.
3 És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen.
Wakati kulimbabo, “Mutabwezi chintu mulweendo lwenu, nuuba mufunko, niiba nkomo, nichiba chinkwa, nichiba chimbi chizwaato.
4 És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább.
Kufumbwa ng'anda njimutakakanjile, amukakkale mulinjiyo mane mukeende.
5 És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenök.
Kufumbwa nkubatakaleke kumutambula, nimwayoozwa mudolop eelyo muka kunkumune lusuko lwakumawulu aanu kunembo lyabo bukabe bukamboni kulimbabo.”
6 Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt.
Mpawo bakeenda biinda mum gunzi, kabayabwaambuula majwi mabotu akuyabuponia bantu koonse koonse.
7 Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;
Lino Helodi naakamvwa aatala azyoonse zyakalikuchitika, wakali kataazya, nkaambo bamwi bakali kwaamba kuti Joni Mubbabbatizyi wakali wabuka kubafu,
8 Némelyek pedig, hogy Illés jelent meg; mások meg, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
alimwi kwakali kutegwa Elija wakali kuboneka, akuti bamwi basinsimi biingi bakale bakali babuka.
9 És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felől én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala őt látni.
Helodi wakati, “Ndakamugonka mutwe Joni, mpo ngwani ooyu ngwelikumvwa aatala azeezi zintu?” Aboobo wakeezya kumubona.
10 Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére.
Nibakabpoola batumwa, bakaambila Jesu zyoonse nzibakakuchita. Mpawo wakababweza, bakayinka kubusena bulikule kudolopo litegwa Bbetisayida.
11 A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá.
Pesi makamu aabantu naakamvwa eezi akamutobela. Wakabatambula akwaambula kulimbabo aatala abwami bwa Leza, akuponia aabo bakalikuyanda kuponesegwa.
12 A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettő ő hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.
lino buzuba sbwakali bwaamba kusika kumamanino, mpawo baikkumi ababili bakasika kulinguwe bati, “Wambila bantu aaba beende baye muma gunzi ali aafwiifwi bakayandule akoona achakulya, nkaambo ookuno nkutubede mbusena butakwe chintu pe.”
13 Ő pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak.
Pesi we wakati kulimbabo, “Amubape chakulya ndinywe.” Bakati, “Tujisi biyo zinkwa zilimusanu abaswi babili- kunze aakuti twiinke tukawulile bantu boonse aaba chakulya.”
14 Mert valának ott mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az ő tanítványainak: Ültessétek le őket csoportokba ötvenével.
(Kwakali baluumi bakalikusika zyuulu zisanu.) Wakati kuli basikwiiya bakwe “Amubaambile bakkale muzibunga zyamakkumi musanu.”
15 És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit.
Aboobo bakachita mbubakaambilwa bakkazika bantu aansi.
16 Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék.
Wakabweza zinkwa zilimusanu abaswi babili, wakalanga kujulu, wakazilongezya mpawo wakazikwamuuna, mpawo wakapa kuli basikwiiya kuti baabile bantu.
17 Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tőlük, tizenkét kosárral.
Boonse bakalya bakuta, bufwefwelenga bwakabweezelelwa bwakachaala bwakali kuzuzya zisuwo zili kumi azibili
18 És lőn, mikor ő magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé őket, mondván: Kinek mond engem a sokaság?
Chakasika chiindi chakuti Jesu wakalikukomba alike, basikwiiya bakali anguwe. Wakabuzya kuti, “Makamu aabantu ati ndimeeni?”
19 Ők pedig felelvén, mondának: Keresztelő Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
Bakasandula kuti, “Joni Mubbabbatizyi. Pesi bamwi bati Elija, mpawo bamwi bati umwi musinsimi wakale wakabuka.”
20 És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának.
Mpawo wakati kulimbabo, “Pesi nywe muti ndimeni?” Pita wakasandula kuti, “Munanike Kkilisito wa Leza.”
21 Ő pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják;
Pesi wakabadidimizya chamanguzu kuti bataambili muntu pe,
22 Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.
kati, “Mwana wa Muntu welede kusyonsegwa kuzintu zyiingi akukakwa abapati, bapati babapayizi antoomwe abalembi bamulawu, mpawo uzojiigwa mpawo mubuzuba bwatatu uzobuka.”
23 Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.
Mpawo wakati kuli mbabo boonse, “Na kwaba muntu uyanda kunditobela weelede alikake abweze chiingano chakwe abuzuba anditobele.
24 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.
Ooyo uyanda kutabilila buumi bwakwe uyoobuswekelwa, pesi ooyo uyoswekelwa buumi bwakwe nkaambo kandime uyoobubamba.
25 Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?
Niinzi chibotu kuti muntu ajane nyika yoonse, pesi akasweekelwe abumi bwakwe?
26 Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
Ooyo uufwa bweeme nkaambo kangu amajwi aangu, alakwe Mwana wa Muntu uyofwa bweeme nayooza mubulemu bwakwe, bulemu bwa Wisi abangelo basalala.
27 Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát.
Pesi ndatki kulindinywe nchobeni, kulibamvwi biimvwi aawa batayi kuyoomvwa lufu kabatana bona bwami bwa Leza.”
28 És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni.
lino pmusule lyamazuba musanu aatatu Jesu kali waamba majwi aaya, wakabweza Pita a Joni a Jemusi mpawo wakatanta kalundu kuyookomba.
29 És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn.
Nakali kukomba busyu bwakwe bwakasanduka, mpawo zisamo zyakwe zyakatuba chakwiindilizya.
30 És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés;
Mpawo amulange, baalumi bobile bakali kwaambula aawe, Mozesi a Elija,
31 Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni.
bakaboneka muchiimo chabulemu bupati. Bakali kwaambula aatala akwenda kwakwe, oko nkwakali walangila kweeta kumamanino mu Jelusalemu.
32 Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala.
Lino Pita abaabo bakali aawe bakali fwide biya akoona, pesi nibakasinsimuka, bakabonuna bulemu bwakwe abaalumi bobile bakayimvwi aawe.
33 És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond.
Aawo nibakali kuyobusosoloka kuzwa kuli Jesu, Pita wakati kulinguwe, “Mwami, nchibotu kulindiswe kuti katuli aano. Atuyake zitumba zyotatwe, chimwi chako, chimwi cha Mozesi, achimbi cha Elija” (taakwe nakezi nzyaakali kwaambuula).
34 És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe.
Kachaambuula oobu, joba lyakasika lyabavumba, mpawo bakayoowa nibakanjila mujoba.
35 És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok.
Ijwi lyakamvwika mujoba kaliti, “Ooyu mwana wangu, uusalidwe; amumuswiilile.”
36 És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ők pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban.
Ijwi nilyakamana kwaambula Jesu waka chaala kali aalike. Bakawumuna alimwi taakwe ngubakaambila pe mumazuba aayo anzibakabona.
37 És lőn másnap, mikor ők a hegyről leszállottak, sok nép méne elébe.
Likno mubuzuba bwakatobela, nibakaselela mukalundu, inkamu yabantu mpati yakamutambula.
38 És ímé egy a sokaság közül felkiálta, mondván: Mester, kérlek téged, tekints az én fiamra; mert nékem egyetlen egyem:
Amulange umwi mwaalumi kuzwa munkamu wakoompolola, kati, “Muyiisyi, ndakombelela ulange mwana wangu, nkaambo ngomwana wangu alike.
39 És ímé a lélek megragadja őt, és hirtelen kiált; és szaggatja őt, annyira, hogy tajtékot túr, és nehezen megy el tőle, szaggatván őt.
Langa, muuya nga wamujata mpawo nga wasanguna kukwiila; zimupa kusuntuka mpawo nga wazwa fulu kumulomo. Tuufwaambani kumuleka pe alimwi umupa kuchubbuuka kapati.
40 És kérem a te tanítványaidat, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.
Ndakumbila basikwiiya bako kuti bawutande pesi bakachilwa.”
41 Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a te fiadat!
Jesu wakasandula wati, “Nywebo nozyalane litasyomi, ndeelede kuba aandinywe kwachiindi chilamfu biyeni akukkala aandinywe? Yeta mwana wako aano.”
42 A míg pedig az odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan lelket, és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az ő atyjának.
Nakalikuyobuza mulombe ooyu, muuya wakamuwisizya aansi akumusuntula. Pesi Jesu wakawulayilila muuya mubi akumuponia, akumubwedezya kulo wisi.
43 Elálmélkodának pedig mindnyájan az Istennek nagyságos erején. Mikor pedig mindnyájan csodálkozának mind azokon, a miket Jézus cselekedék, monda az ő tanítványainak:
Mpawo bakagamba abupati bwa Leza. Aawo kabachigamba boonse aali nzyakali wachita, wakati kulo basikwiiya bakwe,
44 Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni.
“Aaya majwi ayelede kunjila loko mmatwi eenu: Mwana wa Muntu uzowabwa kumaanza abaalumi.”
45 De ők nem érték e mondást, és el vala rejtve előlük, hogy ne értsék azt; és féltek őt megkérdezni e mondás felől.
Pesi tebakamvwisisisya nzyakalikwaamba. Zyakasiswa kuli mbabo, aboobo tebakaziba nchizyaamba. Alimwi bakayoowa kuti babuzye aatala amajwi aaya.
46 Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.
Mpawo kwakabuka kukazyania aatala akuti ngwani aakati kabo utaazobe mupati kwiinda bamwi.
47 Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt,
Pesi Jesu naakaziba zyakali mumyoyo yabo, wakabweza mwana muniini wamweeta kubbazu lyakwe
48 És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.
mpawo wakati kulimbabo, “Ooyo uutambula mwana ooyu muzina lyangu, utambula ndime, ayooyo uutambula ndime, utambula ooyo wakandituma. Nkaambo ooyo muniini akati kenu ngonguwe mupati.”
49 Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket űz; és eltiltók őt, mivelhogy téged nem követ mi velünk.
Joni walkasandula wati, “Mwami, twabona umwi muntu kalikutanda madayimona muzina lyako pesi twamukasya, nkaambo takutobeli pe antoomwe andiswe.”
50 És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
“Tamumukasyi pe,” Jesu wakasandula, “nkaambo ooyo uutamulwani nguwenu.”
51 Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
Nakaswemna mazuba akuti atolwe kujulu, wakabikka budyu bwakwe kuti baye ku Jelusalema.
52 És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek.
Wakatma batumwa kunembo lyakwe, bakayinka bakunjila mulilimwi kgunzi lyama Samaria kabamubambila zyoonse.
53 De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala.
Pesi bantu bamugunzi eelyo tebakamutambula pe nkaambo wakalikutozya ku Jelusalema.
54 Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
Basikwiiya bakwe nibakachibona eechi, bakati kulinguwe, “Mwami, uyanda kuti twiite mulilo na kuzwa kujulu iunbanyonyoone boonse?”
55 De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek:
Pesi wakabalanga wabakalalila,
56 Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
mpawo kbakaya kulilimbi gunzi.
57 Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
Kabayobweenda munzila, umwi muntu wakati, “Ndilakutobela koonse nkotakaye.”
58 És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
Jesu wakati kulinguwe, “Baswumpe bali aabulyango, atuyuni twamujulu tuli azizoumbo, pesi mwana wamuntu takwe mpanga ulasegezya mutwe wakwe.”
59 Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
Mpawo wakati kuli umwi, “Nditobele.” Pesi wakati, “Mwami, Ndizumine ndikavwike taata wangu sansi.”
60 Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
Pesi wakati kulinguwe, “Leka bafu bavwikke bafunyina. Pesi webo, yinka ukakambawuke kule aatala abwami bwa Leza.”
61 Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
Mpawo umwi wakati, “Ndilakutobela, Mwami, pesi ndizumine ndooneke aabo bali amuunzi
62 És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
wangu.”Jesu wakamusandula wati, “Taakwe uubikka kubo kwakwe
