Lukács 6
1 Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.
One Sabbath Jesus was walking through cornfields, and his disciples were picking the ears of wheat, and rubbing them in their hands, and eating them.
2 Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, a mit szombatnapokon nem szabad cselekedni?
‘Why are you doing what it is not allowable to do on the Sabbath?’ asked some of the Pharisees.
3 És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és a kik vele voltak?
Jesus’ answer was, ‘Haven’t you read even of what David did, when he was hungry, he and his companions –
4 Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, a kik vele voltak, a melyeket pedig nem szabad megenni, hanem csak a papoknak?
That he went into the house of God, and took the consecrated bread and ate it, and gave some to his companions, though only the priests are allowed to eat it?’
5 És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.
Then Jesus added, ‘The Son of Man is lord even of the Sabbath.’
6 Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze száradt volt.
On another Sabbath Jesus went into the synagogue and taught; and there was a man there whose right hand was withered.
7 Az írástudók és farizeusok pedig leselkedének ő utána, ha vajjon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene.
The teachers of the Law and the Pharisees watched Jesus closely, to see if he would work cures on the Sabbath, so that they might find a charge to bring against him.
8 Ő pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezű embernek: Kelj fel és állj elő! És felkelvén, előálla.
Jesus, however, knew what was in their minds, and said to the man whose hand was withered, ‘Stand up and come out into the middle.’ The man stood up,
9 Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni?
and Jesus said to them, ‘I ask you, is it allowable to do good on the Sabbath – or harm? To save a life, or let it perish?’
10 És körültekintve mindnyájokon, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék, és keze oly éppé lőn, mint a másik.
Then, looking round at them all, he said to the man, ‘Stretch out your hand.’ The man did so; and his hand had become sound.
11 Azok pedig eltelének esztelenséggel és beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal?
But the teachers of the Law and the Pharisees were mad with rage, and consulted together what they could do to Jesus.
12 És lőn azokban a napokban, kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el.
Now about that time, Jesus went out, up the hill, to pray, and spent the whole night in prayer to God.
13 És mikor megvirrada, előszólítá az ő tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettőt, a kiket apostoloknak is neveze:
When day came, he summoned his disciples, and chose twelve of them, whom he also named “apostles.”
14 Simont, a kit Péternek is neveze, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Filepet és Bertalant,
They were Simon (whom Jesus also named Peter), and his brother Andrew, James, John, Philip, Bartholomew,
15 Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és Simont, a ki Zelotesnek nevezteték,
Matthew, Thomas, James son of Alphaeus, Simon known as the Zealot,
16 Júdást, a Jakab fiát és Iskariotes Júdást, a ki árulóvá is lőn;
Judas son of James, and Judas Iscariot, who proved a traitor.
17 És alámenvén ő velök, megálla a síkságon, és az ő tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből.
Afterwards Jesus came down the hill with them and took his stand on a level place. With him were a large crowd of his disciples, and great numbers of people from the whole of Judea, Jerusalem, and the coast district of Tyre and Sidon,
18 És a kik tisztátalan lelkektől gyötrettek, meggyógyulának.
who had come to hear him and to be restored to health. Those, too, who were troubled with foul spirits were cured;
19 És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta.
and everyone in the crowd was trying to touch him, because a power went out from him which restored them all.
20 Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, monda: Boldogok vagytok ti szegények: mert tiétek az Isten országa.
Then, raising his eyes and looking at his disciples, Jesus said: ‘Blessed are you who are poor, for yours is the kingdom of God.
21 Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok.
Blessed are you who hunger now, for you will be satisfied. Blessed are you who weep now, for you will laugh.
22 Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.
Blessed are you when people hate you, and when they expel you from among them, and insult you, and reject your name as an evil thing – because of the Son of Man.
23 Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik.
Then indeed you may be glad and dance for joy, for be sure that your reward in heaven will be great; for that is what their ancestors did to the prophets.
24 De jaj néktek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat.
But alas for you who are rich, for you have had your comforts in full.
25 Jaj néktek, kik beteltetek; mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok.
Alas for you who are sated now, for you will hunger. Alas for you who laugh now, for you will mourn and weep.
26 Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.
Alas for you when everyone speaks well of you; for this is what their ancestors did to the false prophets.
27 De néktek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek,
But to you who hear I say – love your enemies, show kindness to those who hate you,
28 Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak.
bless those who curse you, pray for those who insult you.
29 A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.
When someone gives one of you a blow on the cheek, offer the other cheek as well; and, when anyone takes away your cloak, do not keep back your coat either.
30 Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.
Give to everyone who asks of you; and, when anyone takes away what is yours, do not demand its return.
31 És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.
Do to others as you wish them to do to you.
32 Mert ha csak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, a kik őket szeretik.
If you love only those who love you, what thanks will be due to you? Why, even the outcast love those who love them!
33 És ha csak azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.
For, if you show kindness only to those who show kindness to you, what thanks will be due to you? Even the outcast do that!
34 És ha csak azoknak adtok kölcsönt, a kiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
If you lend only to those from whom you expect to get something, what thanks will be due to you? Even the outcast lend to the outcast in the hope of getting as much in return!
35 Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.
But love your enemies, and show them kindness, and lend to them, never despairing. Then your reward will be great, and you will be sons of the Most High, for he is kind to the thankless and the bad.
36 Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.
Learn to be merciful – even as your Father is merciful.
37 Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;
Do not judge, and you will not be judged; do not condemn, and you will not be condemned. Forgive, and you will be forgiven.
38 Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek.
Give, and others will give to you. A generous measure, pressed and shaken down, and running over, will they pour into your lap; for the standard you use will be the standard used for you.’
39 Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-é?
Then, speaking in parables, Jesus said, ‘Can one blind person guide another? Will they not both fall into a ditch?
40 Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.
A student is not above their teacher; yet every finished student will be like their teacher.
41 Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?
And why do you look at the speck of sawdust in someone’s eye, while you pay no attention at all to the plank of wood in your own?
42 Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.
How can you say to your friend “Friend, let me take out the speck in your eye,” while you yourself do not see the plank in your own? Hypocrite! Take out the plank from your own eye first, and then you will see clearly how to take out the speck in your friend’s.
43 Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem.
There is no such thing as a good tree bearing worthless fruit, or, on the other hand, a worthless tree bearing good fruit.
44 Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.
For every tree is known by its own fruit. People do not gather figs off thorn bushes, nor pick a bunch of grapes off a bramble.
45 A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája.
A good person, from the good stores of their heart, brings out what is good; while a bad person, from their bad stores, brings out what is bad. For what fills someone’s heart will rise to their lips.
46 Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, a miket mondok?
Why do you call me “Master! Master!” and yet fail to do what I tell you?
47 Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.
Everyone who comes to me and listens to my teaching and acts on it – I will show you to whom they may be compared.
48 Hasonló valamely házépítő emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.
They may be compared to a person building a house, who dug, and went deep, and laid the foundation on the rock. Then, when a flood came, the river swept down on that house, but had no power to shake it, because it had been built well.
49 A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki csak a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.
But those who have listened and not acted on what they have heard may be compared to a person who built a house on the ground without any foundation. The river swept down on it, and the house immediately collapsed; and great was the crash that followed.’
