Lukács 6
1 Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.
Lino zyakachitika muSabata awo Jesu nakalikuyabweenda akwiinda akati kamyuunda yazilyo, alimwi basikwiya bakwe bakabweza nseke zyazilyo, kabapukapuka akati kamaboko abo, akulya.
2 Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, a mit szombatnapokon nem szabad cselekedni?
Pele bamwi babaFalisi bakati, “Nkaamboonzi nimuchita chitali mumulawu mubuzuba bwaSabata?”
3 És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és a kik vele voltak?
Wakasandula Jesu wakati, “Sa tamunabala eezyo nzyakachita Davita awo naakaba aanzala, mwini ambakali abo?
4 Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, a kik vele voltak, a melyeket pedig nem szabad megenni, hanem csak a papoknak?
Wakanjila mung'anda yaLeza alimwi wabweza chinkwa chisalala mpawo walya chisela, alimwi wapa chimwi kuli baabo mbakalabo kuti balye, nikuba chakalimumulawu luzutu kuti bapayizi abalikke bachilye.” Mpawo wakati kulimbabo,
5 És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.
“Mwana a Muntu ngoMwami waSabata.”
6 Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze száradt volt.
Zyakachitika kuti imwi Sabata wakanjila muchikombelo chamaJuda wayisya bantu. Mumoomo mwakali mwalumi wakali akuboko kwachilisyo kwakayumide.
7 Az írástudók és farizeusok pedig leselkedének ő utána, ha vajjon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene.
Balembi bamulawo abaFalisi bakamulangisisya kuyanda kubona kuti ulaponya umwi na muSabata, kuti bamujanine kaambo kakumupa mulandu.
8 Ő pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezű embernek: Kelj fel és állj elő! És felkelvén, előálla.
Pele wakalizizi nzibakali kuyeeye alimwi wakati kumwalumi wakali akuboko kuyumide, “Nyampuka mpawo wiimikile akati kaboonse.” Aboobo wakanyampuka wayimikila aawo.
9 Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni?
Jesu wakati kulimbabo, “Ndamubuzya, chili mumulawu na muSabata kuchita bubotu na bubi kuvuna buumi na kujaya?”
10 És körültekintve mindnyájokon, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék, és keze oly éppé lőn, mint a másik.
Mpawo wakalangalanga kuli boonse wasikuti kumwaalumi, “Tandibika luboko lwako.” Wakachita mbubo, alimwi lwakatalamuka.”
11 Azok pedig eltelének esztelenséggel és beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal?
Pesi bakazula kunyema abasikwaambilana kuti bamuchite buti Jesu.
12 És lőn azokban a napokban, kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el.
Zyakachitika mumazuba aayo mpakayinka kuchilundu kukukomba. Wakiinkila kunembo mansiku woonse mukukomba kuli Leza.
13 És mikor megvirrada, előszólítá az ő tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettőt, a kiket apostoloknak is neveze:
Nibwakacha, wakayita basikwiya bakwe kulinguwe, alimwi wakasala bali kkumi ababili, aabo mbakati mbatumwa.
14 Simont, a kit Péternek is neveze, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Filepet és Bertalant,
Mazina abatumwa mbaba Sayimoni (oyo ngwakati Pita) a mukulana wakwe Endulu, Jemusi, Joni, Filipu, Bbatolomiyo,
15 Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és Simont, a ki Zelotesnek nevezteték,
Matayo, Tomasi, Jemusi mwana wa Alufiyasi, Sayimoni walikutegwa muZiloti,
16 Júdást, a Jakab fiát és Iskariotes Júdást, a ki árulóvá is lőn;
Judasi Sikkaliyoti, wakazoba sikwaaba Jesu.
17 És alámenvén ő velök, megálla a síkságon, és az ő tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből.
Pele Jesu wakaseluka kuzwa kuchilundu ambakali aabo mpawo wiimikila antandabale amakamu mapati abasikwiya bakwe a bantu biingi bazwa kuJudiya a kuJelusalema akunkomwe yalwizi lwaTaya a Sidoni.
18 És a kik tisztátalan lelkektől gyötrettek, meggyógyulának.
Bakaza kuzoswiilila kulinguwe akuponesegwa zilwazi zyabo. Bantu bakali kukatazigwa amyuuya mibi bakaponesegwa abalabo.
19 És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta.
Woonse wakali munkamu wakali kweezya kumuguma nkambo manguzu akuponya akali kuzwa mulinguwe, alimwi wakabaponya boonse.
20 Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, monda: Boldogok vagytok ti szegények: mert tiétek az Isten országa.
Mpawo wakalanga kulibasikwiiya bakwe alimwi wati, “Mulilongezedwe nywebo nobachete, nkambo bwami bwaLeza mbubwanu.
21 Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok.
Mulilongezedwe nywebo nimufwa nzala, nkambo muyokkutisigwa. Mulilongezedwe nimulila lino, nkambo muyooseka.
22 Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.
Mulilongezedwe nywebo nimuyosulwa abantu, alimwi bayomusaamika akumusampawula, akaambo kaMwana waMuntu.
23 Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik.
Mukabotelwe mubuzuba oobo akusotoka mulukondo, nkambo chakasimpe muyooba ampindu mpati kujulu, nkaambo basikale babo bakajisi basinsimi munzila ilibobu.
24 De jaj néktek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat.
Pele chabija kulindinywe nibavubi, nkaambo mwatambula kale luumbulizyo lwanu.
25 Jaj néktek, kik beteltetek; mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok.
Chabija kulindinywe nimukkusi lino, nkaambo muyooba anzala, chabija kulindinywe nimuseka lino, nkaambo muyolila akukwiila muchindi chitobela.
26 Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.
Chabija kulindinywe na woonse muntu kawamba bubotu andinywe, nkaambo mbubo basikalebabo mbubakabajisi basinsimi bakubeja.
27 De néktek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek,
Pele ndati kulindinywe nimulikuswilizya, yanda basinkondonyokwe alimwi muchite zibotu kulimbabo bamusula.
28 Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak.
Mulongezye baabo bamutuka alimwi mukombele aabo bamusukuusya.
29 A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.
Kuli wooyo ukuuma seya mupe lubo alimbi. Na umwi muntu wabweza chibaki chaajulu utamwiimi chakunsi.
30 Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.
Pa kumuntu woonse uukukumbila. Na umwi muntu wabweza chintu chako utamwaambili kuti achiboozye kulinduwe.
31 És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.
Mbuli mboyanda kuti bantu bakuchitile weelede kubachtila ayebo mbuboobo.
32 Mert ha csak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, a kik őket szeretik.
Na wayanda luzutu aabo bakuyanda mbulumbuunzi buli kulinduwe? Nkaambo nikuba abasizibi balabayanda aabo babayanda.
33 És ha csak azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.
Na wachitila kabotu aabo bakuchitila kabotu, zikugwasyanzi? Nkaambo abalabo basizibi balazichita eezyo.
34 És ha csak azoknak adtok kölcsönt, a kiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
Na kogwasya biyo aabo bakonzya kukubweedezya nzuwabapa, chikugwasyayi? Nkaambo basizibi abalabo balapa basizibinyina, kuti bajane mpindu ikozyenie.
35 Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.
Pesi muyande basinkondonyokwe mubachitile zibotu. Mupegwe mutalangili kupegwa lubo aboobo mpindu yenu iyooba mpati alimwi muyooba bana ba Simajulu, nkaambo we lwakwe uli aaluyando nikuba akulaabo batakwe luyando abasizibi.
36 Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.
Mube aaluzya nkaambo Wuso alakwe ulaaluzyalo.
37 Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;
Mutabeteki, alimwi tamkoyobetekwa. Mutapi mulandu, alimwi tamukoyoopegwa mulandu. Mukalekelele bamwi, alimwi muyolekelelwa.
38 Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek.
Pa, alimwi chiyoopegwa kulinduwe. Cheelelo chibotezya - chisindiidwe akuzula chakufusuuka - chiyootiliilwa aazibelo zyako. Nkaambo mweelo ngobelesya nguwonya uyoobelesegwa kulinduwe.”
39 Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-é?
Mpawo wakabaambila lubo chimbi chikozyanisyo. “Sa muntu moofu ulakonzya na kukwela moofunyina? Na wachita boobo, bobile te balawida mugolonga, anga tabakoowida na?
40 Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.
Sikwiiya takomeneni muyiisyi wakwe pe, pesi woonse kuti wayiisigwa ulamba mbuli muyiisyi wakwe.
41 Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?
Nkaambonzi nolanga kasyapu kakasamu kali mulinso lyamwana wakwanu, pesi kotaboni chisamu chili mulilyako linso lyako nomwini?
42 Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.
Ibuti mbonga ulakonzya kwaambila mwana wakwanu kuti, 'Mwanakesu, leka ndikugwisye kasyapu kakasamu kali mulinso lyako,' pesi iwe muli lyako linso kotabwene chisamu chilimo? Nduwe sikuupawupa! Sanguna ugwisye chisamu chilimulinso lyako, mpawo uyoobona kabotu kugwisya kasyapu kakasamu kali mulinso lyamwanakwanu.
43 Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem.
Nkaambo taakwe musamu mubotu uuzyala michelo iibolede, taaakwe munsamu uubolede uunga ulazyala muchelo mubotu.
44 Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.
Nkaambo awumwi munsamu ulizibikene amusyobo wamichelo nguuzyala. Nkaammbo bantu tabacheli nkuyu kuzwa kumuumvwa, nikuba kuchela masansa kuzwa kumoobankonono.
45 A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája.
Muntu mubotu kuzwa kububotu bwamoyo wakwe, alimwi muntu mubi kuzwa mububi bwamoyo wakwe ugwisya zibi. Nkaambo kuzwa mubuvule bwamoyo mulomo ulaambuula.
46 Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, a miket mondok?
“Nkaamboonzi nimundiita kuti, 'Mwami, Mwami,' pesi tamulemeki zintu nzewamba?
47 Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.
Woonse muntu uuza kulindime akumvwa majwi aangu alimwi kaalemeka, ndiyoomwambila kuti ulimbuli nyamanzi.
48 Hasonló valamely házépítő emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.
Ulimbuli muntu uuli kuyaka ng'anda, wakasya wanika mpawo wayaka ntalisyo yang'anda yakwe amwaala uusimide. Awo zambangulwe nilyasikide, maanzi miingi alakunka awuma ng'anda pesi taakakonzya kwpiizungania pe, nkaambo yakauyakwa kabotu.
49 A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki csak a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.
Pele uumvwa majwi aangu akutaalemeka, ulimbuli muntu uuyaka ng'anda aamuse kaatakwe ntalisyo, maanzi aakasika abukali bwawo bwakuuma ng'anda eeyo mpawo yawa lunyonyooko loonse lweenda amaanzi.”
