Lukács 5
1 És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala;
Alu golo Jisu Gennesaret svparsvlv adarlo dakto ho nyi vdwv Pwknvyarnv gv gaam tvvdubv vla ninyigv kiambv chapcha nyato.
2 És láta két hajót állani a vizen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat.
Nw svparsvlv adarlo svpw anyigo pucha dubv kaapato; ngui naanv vdwv ho kayupila okv vsap a kakdungto.
3 És ő bemenvén az egyik hajóba, a mely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot.
Jisu svpw akonvlo aatoku—hv Saimon gvbv rito—okv ninyia minto achukgo adar lokv nvnglwk tvkv vla. Jisu svpw lo doopv tvla okv nyitwng nga tamsarto.
4 Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.
Vdwlo nw raanam a raanya tvkudw, nw Saimonnyi minto, “Svpw a adu dubv isi arayabv tunglwkto, okv no la noogv ajin vdwv ngui naanam lvgabv vsap a orlwkto.”
5 És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.
“Tamsarnv,” Saimon minto, “Ngonu siyu harkwng pvnv vbvrijvka oguguka naapama. Vbvritola no vbv mindu nvbolo, ngo vsap vdwa orlwkre.”
6 És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.
Bunu vsap vdwa orlwkto okv vsap vdwa bokpwk tvdukubv achialv kaibv ngui vkv naatoku.
7 Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.
Vkvlvgabv bunu bunugv ajin vdwa pudumsedum labvkv vla goklwkto. Bunu aato okv svpw anyilo ngui v aku dubv naaku namv svpw vdwv isi bv hoolwk tvvtoku.
8 Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!
Ogugo ripvkudw um Saimon Pitar kaagv rikula, nw ninyigv lvpa lvkwnglo Jisu gv habolo gipv tvkula okv minto, “Ahtu! ngoogv lokv vngroto, ngo rimurnv nyi vla!”
9 Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak;
Nw okv ninyia lvkobv rinv kvvbi mvnwngngv bunugv achialvbv ngui naakunama kaangak nyatoku.
10 Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, a kik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.
Saimon gv ribam ajin Jibedi gv kuunyilo Jems okv Jon bunyi ka kaangak toku. Jisu Saimonnyi minto, “Busu mabvka; vjak lokv no nyi naakar reku.”
11 És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.
Bunu svpw vdwa segumlo pucha toku, ogu mvnwngnga kayupila Jisunyi vngming gvtoku.
12 És lőn, hogy mikor az egyik városban vala, ímé vala ott egy poklossággal teljes ember: és mikor meglátta Jézust, arczra borulva kéré őt, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!
Jisu lvkogulo Banggu akolo dooto ho hoka nyi ako apin hv yala arwnam lvvma nvgo dooto. Vdwlo nw Jisunyi kaapa tokudw, nw atubongv gipv gvrila okv Jisunyi kodwkkrwkla kooto, “Tamsarnv, no mvngduboloka, no ngam darwk dubv mvlare!”
13 Jézus pedig kinyújtván kezét, illeté azt, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság.
Jisu ninyigv laakkv idaira linla okv ninyia mvsit toku. “Ngo vbv mvngrung dunv,” nw mirwkto. “Darwk tokukv!” Vjakgobv lvvma ngv nyi hum kayupila vngtoku.
14 És ő megparancsolá néki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, úgymond, mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, a mint Mózes parancsolta, bizonyságul ő nékik.
Jisu nyi hum minggapto “Yvvnyika minpa mabvka, vbvritola nyibu gvlo vngdavngra nyika okv ninyia jwngkadaka motoka; vbvrigvrila nyi mvnwngnga chimpakaapa molaka no poorung pvku vla, erin nvsenga jilaka Moses gv minkubv.”
15 A hír azonban annál inkább terjedt ő felőle; és nagy sokaság gyűle egybe, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből.
Vbvritola Jisu gv lvkwnglo kaiyayabv dupwng toku, nyi nyitwng ngv aala ninyigvlo tvvto okv bunugv lvvma vdwlokv pooya dukubv aato.
16 De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék.
Vbvritola nw jematai kolo vngla, hoka nw kumtoku.
17 És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, a kik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ő vele, hogy gyógyítson.
Alu golo vdwlo Jisu tamsar rilo, Parisis okv Pvbv tamsarnv nyi mego hoka dooto hoka doonv kvgonv Galili banggu mvnwng lokv okv Judia lokv okv Jerusalem lokv aanvgo. Ahtu gv jwkrw v Jisu gvlo doolwkto lvvma nvnga mvpu dubv.
18 És ímé valami férfiak ágyon egy embert hozának, a ki gutaütött vala; és igyekezének azt bevinni és ő elébe tenni.
Nyi mego digwngnv nyi go gadw aolo doodubv joolaila aato, okv bunu naam arwng joolwk dubv rikwngto okv ninyia Jisu gv kaagialo joopv jidubv vla.
19 De nem találván módot, hogy a sokaság miatt mikép vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre.
Nyitwng ngv achialv twngtv kunam lvgalo, bunu ninyia ogoloka arwnglo joolwk jiku mapa matoku. Vkvlvgabv bunu ninyia namwng aolo joocha toku, namwng nga mvkoto, okv ninyia gadw aolo doomu tvla soolu jitoku nyitwng gv pingkolo Jisu gv kaagialo.
20 És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid.
Vdwlo Jisu bunugv vkvnvgo achialvbv mvngjwng kunama kaapa tokudw, nw nyi hum minto, “Ngoogv ajin a, noogv rimur vdwa mvngnga jipv kunv.”
21 Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, a ki ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten?
Pvbv tamsarnv vdwv okv Parisis vdwv bunu atu v minrap nyato, “Yvvla so nyi si svkvnvgo nyarjitari dunv! Pwknvyarnv mvngchik rimur vdwa mvngnga mvngdunv!”
22 Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben?
Jisu bunugv mvngnam a chintoku, okv bunua minto, “Ogubv nonu svkvnvgo mvngdunv?
23 Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj?
So si minpubv minse gure, ‘Noogv rimur vdwa mvngnga ropvku,’ vmalo miya svgure ‘Gudung gvrila okv vnglakuka’?
24 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket, (monda a gutaütöttnek): Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza!
Vbvrinam v, ngo nonua himpa more, Nyia Kuunyilo ngv siching gwngda so jwkrw doodunv rimura mvngnga dubv.” Vkvlvgabv nw digwngnv nyi um minto, “Ngo nam mindunv, gudungto, noogv kartaknvnv nga naarapto, okv naam bv vngnyiku!”
25 És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé a min feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent.
Vjakgobv nyi mvnwnggv kaagialo nyi angv gudung toku, ninyigv dootak kartaknvnv nga naatoku, okv Pwknvyarnvnyi hartvla, naam bv vngtoku.
26 És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony csodadolgokat láttunk ma!
Bunu mvnwng ngv achialvbv kaangak tangak nyatoku! achialvbv busu datoku, bunu Pwknvyarnvnyi hartv yingla minto “Ngonu silu kaasartabo rungnvgo kaatokubv!”
27 Ezek után pedig kiméne, és láta egy Lévi nevű vámszedőt, a ki a vámnál ül vala, és monda néki: Kövess engem!
So kochingbv, Jisu agumlo vnglinto, okv lampu nakumyanv nyigo kaapato aminv Lebi, ninyigv opislo dooto. Jisu ninyia minto, “Nga vngming gvlaak,”
28 És az mindeneket elhagyván, felkele és követé őt.
Lebi gudung datoku, ogumvnwngnga kayu toku, okv Jisunyi vngming gvtoku.
29 És Lévi nagy lakomát készíte néki az ő házánál; és vala ott nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, a kik ő velök letelepedtek volt.
Vbvrikunamv Jisu gv lvgabv Lebi ninyigv naamlo kainv dvmam go mvpvtoku, okv goklwknam nyen lokv lampu naakumyanv nyi ngv twngtv yato okv kvvbi nyi hvkv ta.
30 És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?
Parisis nyi megola okv Pvbv tamsarnv nyi mego bunugv apumlo rinvgo bunu Jisu gv lvbwlaksu vdwa miakaayala minto, “Nonu ogubv lampu naayanv vdwa okv toa kunam nyi vdwa dvbam tvngbam dunv?” vla bunu tvuto.
31 És felelvén Jézus, monda nékik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
Jisu bunua mirwkto, “Yvvnyi hv chvrv nvngv daktor lodanv mvngma dvnv, vbvritola v bunu mwng yvvbunudw lvvma dunv.
32 Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.
Mvngdwnv nyi vdwa mvngdin modubv ngo aama, vbvritola toa kunam vdwgvbv.”
33 Azok pedig mondának néki: Mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta bőjtölnek és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is; a te tanítványaid pedig esznek és isznak?
Nyi mego Jisunyi minto, “Jon gv lvbwlaksu vdwv yikla dookidu okv kumdakumra dvkv, okv Parisis vdwgv lvbwlaksu vdwvkam vbvridu; vbvritola noogv lvbwlaksu vdwv dvki okv twngki nyadu.”
34 Ő pedig monda nékik: Avagy mívelhetitek-é azt, hogy a lakodalmasok bőjtöljenek, a míg a vőlegény velök van?
Jisu mirwkto, “No vbv dvminchok dunvri nyidalo makburiji bongngv najibongv okv ninyigv ajin vdwa doodv mogvrila nyen vdwa ogu dvmatvngma bv vngmu dubvi? Vdwloka vbvrirung mare!
35 De eljőnek a napok, és mikor a vőlegény elvétetik ő tőlök, akkor majd bőjtölnek azokban a napokban.
vbvritola vkvnv alu hv aare vdwlo makburiji bongngv bunugv lokv naarorikudw vbvrikubolo ho bunu yikrap reku.”
36 És monda nékik példabeszédet is: Senki nem toldja az új posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt.
Jisu mindvjito bunua so minchisinam sam: “Yvvka vji jenw nga ariap go pulinla jekulo hamtak lwknv kaama. Nw vbvrikubolo vji jinw nga takmure, okv ho jinw ariap v jekulo ape simare.
37 És senki sem tölti az új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek.
Yvvka anggor ala anw nga anggor ala aku pumchup lo pwtamlwknv kaama, ogulvgavbolo vbvribolo pumchup hv takla anggor ala ngv yarpok linla pumchup hv alv kumare.
38 Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad.
Ho mabvya anggor ala anw nga pumchup anw lo pwlwk rungsego!
39 És senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kiván, mert azt mondja: Jobb az ó.
Okv yvvka anggor ala aku tvnggvrila anw lodanv vla mvngmadvnv. Nw mindu, ‘anggor ala aku v alvyadu.’”
