Lukács 4
1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
Aru Jisu, Pobitro Atma pora bhorta koi kene, Tai Jordan Nodi pora ghuri jaise, aru Pobitro Atma pora taike jongol te loi jaise.
2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
Ta te Taike chalis din saitan pora porikha korise. Etu din khan te tai eku bhi khanai, aru porikha homoi khotom huwa pichete Tai bhuk lagise.
3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
Saitan pora taike koise, “Tumi jodi Isor laga Putro hoi, titia etu pathor ke roti hobole hukum dibi.”
4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
Jisu taike koise, “Etu Isor kotha te likha ase, manu to khali bhaat pora jinda nathakibo.”
5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
Titia saitan pora Jisu ke uporte loi jaise aru ekbar te he Jisu ke duniya laga rajyo dikhai dise.
6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
Aru saitan pora taike koise, “Moi tumike etu sob adhikar aru mohima dibo, kelemane etu sob moi loi loise aru moi junke itcha kore, moi taike dibo pare.
7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
Jodi Tumi moike aradhana kore, etu sob Tumi laga hoi jabo.”
8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
Kintu Jisu taike koise, “Isor kotha te likha ase, tumi khali Isor ke aradhana koribi, aru Tai laga kaam he koribi.”
9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
Pichete saitan pora aru Jisu ke Jerusalem te loi jaise, aru mondoli uporte taike loi jaise aru koise, “Jodi Tumi Isor laga Putro hoi, yate pora niche giri jabi.
10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
Kile etu likha ase, tai sorgodoth ke hukum dibo, Tumike bachabo karone.’
11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
Aru, taikhan Tumi laga hath pora uthai lobo, etu pora Tumi laga theng to pathor te nagiribo.’”
12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
Jisu taike koise, “Etu Isor kotha te likha ase, ‘Tumi Isor ke porikha na koribi.’”
13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
Jitia saitan laga sob porikha khan khotom hoise, etu pichete saitan jai jaise, aru Taike gira bole bhal homoi rukhi thakise.
14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
Pichete, Jisu Galilee te wapas Pobitro Atma laga hokti loi kene ahise, aru sob jagate Tai laga khobor huni loise.
15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
Tai mondoli khan te Isor laga kotha sikhabole shuru korise, aru manu khan pora tai sikhai diya kotha khan huni kene bisi bhal paise.
16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
Aru tai Nazareth te ahise, jun jagate Tai dangor hoise, aru Yehudi niyom te, tai Bisram dinte mondoli te ghumai se, aru awaj uthaikene jor pora poribole khara kori loise.
17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
Aru Jisu ke Isaiah bhabobadi laga kagos poribole dise. Tai kagos Khuli Kena ki likha ase etu paise,
18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
“Probhu laga Atma moi uporte ase, Tai moike tel hali dikene basi loise gorib khan ke susamachar prochar kori bole, Tai moike pathaise bandhi rakha khan ke khulai diya laga prochar kori bole, Aru andha manu khan dikhi bole, Dukh te dabai rakha manu khan ke bacha bole,
19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
Aru Probhu laga dinte sob manu khushi pabole.”
20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
Aru Tai kagos bondh kori kene cholawta ke wapas di dise aru bohise. Aru mondoli te thaka manu khan Taike he sai thakise.
21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
Titia Tai pora taikhan ke koise, “Aji Isor kotha to purah hoise aru tumikhan huni loise.”
22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
Sob manu Tai laga bhal koise aru asurit hoise aru Tai laga mukh pora ula kotha khan huni kene taikhan koise, “Etu Joseph laga chokra nohoi naki?”
23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
Titia Tai koise, “Hosa pora tumikhan Moi etu kotha kobo, ‘Bemar bhal kora manu, nijorke bhal koribi. Tumi Capernaum te ki korise amikhan etu sob huni loise, aru eneka kaam khan nijor desh te bhi koribi.’”
24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
Kintu, “Moi hosa kotha kobo, bhabobadi ke nijor desh te kun bhi sonman nakore.
25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
Moi hosa pora tumikhan ke koi ase bidhowa bisi jon Israel te Elijah laga dinte thakise, jitia akas to tin saal choi mohina bondh thakise, jitia dangor dukh din etu desh te ahise.
26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
Kintu Elijah ke taikhan kun logote te bhi pathai diya nai, hoilebi Zarephath, Sidon te ekjon mota nathaka maiki logote he pathaise.
27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
Etu homoi te kusto-rugi laga bemar thaka manu Israel te bisi thakise. Elisha bhabobadi laga dinte, kintu kunbi bhal huwa nai, khali Syria desh laga Naaman ke chari kene.
28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
Aru mondoli te thaka khan jitia etu kotha hunise, taikhan sob khong hoi jaise.
29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
Taikhan khara hoise, aru Jisu ke tanikena nogor laga untcha pahar pora phelai dibole korise.
30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
Kintu Taike manu khan majot pora loi juwa homoi te, Jisu alag rasta pora ulai jaise.
31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
Etu pichete Jisu Capernaum te namise, juntu Galilee laga ekta sheher asele aru ta te sob manu khan ke Sabbath dinte Isor kotha hikai se.
32 És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
Tai laga kotha huni kene taikhan bisi asurit hoise, kele koile Tai adhikar thakikena Isor kotha koi thakise.
33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
Etiya mondoli te ekjon manu bhoot atma pora dhora thakise, aru tai jor pora hala korise aru dangor awaj te koise,
34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
“Ha! Apuni logote amikhan ki kaam ase, Nazareth laga Jisu? Moi khan ke borbad kori bole ahise? Moi jane Apuni kun ase- Isor laga Pobitro Ekjon Ase!”
35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
Jisu pora bhoot ke hukum dikena koise, “Chup thakibi, aru tai pora bahar ulai jabi!” Aru bhoot pora manu ke taikhan majote girai dise, aru manu ke eku nuksan nakorikena ulai jaise.
36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
Manu khan saikene asurit lagise, aru ekjon-ekjon logote kotha patikena koise, “Etu ki kotha ase, juntu laga adhikar aru hokti pora Tai dusto atma khan ke hukum kore aru taikhan ulai jai?”
37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
Aru etu khobor sob jagate punchikena bisi manu huni loise.
38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
Pichete, Jisu mondoli chari kene Simon laga ghor te jaise. Etu homoi te Simon laga maiki laga ama bisi bemar thakise, etu nimite Taike ahikena anurodh korise.
39 És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
Aru Jisu ta te jaise aru tai usorte khara hoi kene, bemar ke gali dise, aru bemar taike charise, aru tai uthikena taikhan ke sewa kori bole shuru hoise.
40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
Jitia suryo nami jaise, jiman manu alag-alag bemar thakise, Jisu usorte loi kene ahise, aru Jisu ke taikhan uporte hath rakhi kene bhal kori dise.
41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
Bisi jon pora bhoot khan hala kori kene ulaise, aru koise, “Tumi Isor laga Putro ase!” Hoilebi Jisu hukum dikene bhoot khan ke kotha kobo diya nai, kele taikhan jani thakise Tai Khrista ase koi kene.
42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
Aru jitia din hoise, Jisu ulaikene manu nathaka jagate jaise, kintu manu khan dangor bhir hoi kene Taike bisari ahise. Taikhan ke Jisu pora chari kene najabo nimite manu khan kosis korise.
43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
Kintu Jisu taikhan ke koise, “Moi aru bhi dusra sheher khan te bhi Isor laga rajyo laga susamachar prochar koribo lage, etu karone Moike duniya te pathaise.”
44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
Aru Tai Judea desh laga jaga sob te mondoli te jai kene prochar korise.
