Lukács 4
1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
Jeesus, täis Püha Vaimu, tuli tagasi Jordani äärest ja Vaim viis ta kõrbe,
2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
kus kurat teda nelikümmend päeva kiusas. Ta ei söönud midagi neil päevil ja kui see aeg oli möödunud, tundis ta nälga.
3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
Ja kurat ütles talle: „Kui sa oled Jumala Poeg, siis käsi sellel kivil siin muutuda leivaks.“
4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
Jeesus vastas talle: „Kirjutatud on: „Inimene ei ela üksnes leivast.““
5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
Siis viis kurat Jeesuse kõrgele ja näitas talle ühe hetkega kõiki maailma kuningriike
6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
ning ütles: „Ma annan sulle meelevalla kõigi nende üle ning nende hiilguse, sest see on minu kätte antud ja mina võin selle anda, kellele ma tahan.
7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
Kui sa ülistad mind, siis on see kõik sinu päralt.“
8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
Jeesus vastas talle: „Kirjutatud on: „Kummarda Issandat, oma Jumalat, ja teeni ainult teda!““
9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
Seejärel viis kurat Jeesuse Jeruusalemma, pani ta seisma templi katusele ja ütles: „Kui sa oled Jumala Poeg, siis kukuta end siit alla.
10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
Sest kirjutatud on: „Sinu pärast ta käsib oma ingleid, et nad sind hoiaksid.
11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
Nad kannavad sind kätel, et sa oma jalga vastu kivi ei lööks.““
12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
Kuid Jeesus vastas talle: „On öeldud: „Ära pane Issandat, oma Jumalat, proovile!““
13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
Kui kurat oli kiusamise lõpetanud, jättis ta Jeesuse mõneks ajaks rahule.
14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
Jeesus tuli Vaimu väes tagasi Galileasse ja kuuldus temast levis kogu ümbruskonnas.
15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
Ta õpetas nende sünagoogides, ja kõik tunnustasid teda.
16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
Jeesus suundus Naatsaretti, kus ta oli üles kasvanud, ja läks nagu tavaliselt hingamispäeval sünagoogi. Ja kui ta tõusis lugema,
17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
anti prohvet Jesaja raamat tema kätte. Ta avas rullraamatu ja leidis koha, kuhu oli kirjutatud:
18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
„Issanda Vaim on minu peal, sellepärast on ta mind võidnud kuulutama vaestele rõõmusõnumit. Ta on läkitanud mind kuulutama vangidele vabakslaskmist ja pimedatele nägemist, laskma vabadusse rõhutuid,
19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
kuulutama Issanda meelepärast aastat.“
20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
Ja keeranud rullraamatu kokku, andis Jeesus selle sünagoogi teenri kätte ja istus maha. Nüüd vaatasid sünagoogis kõik teda üksisilmi.
21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
Ta hakkas neile rääkima: „Täna on see kirjakoht teie kuuldes täide läinud.“
22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
Kõik tunnustasid teda ja imestasid, et tema suust tulid sellised armulikud sõnad, ning ütlesid: „Eks tema ole Joosepi poeg?“
23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
Kuid ta sõnas neile: „Kindlasti te tuletate mulle meelde vanasõna „Arst, aita iseennast!“. Ja ütlete: „Tee seda ka siin, oma kodukohas, mida oleme kuulnud sündivat Kapernaumas!““
24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
Jeesus jätkas: „Tõesti, ma ütlen teile: ükski prohvet ei ole tunnustatud oma kodukohas.
25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
Kuid tõepoolest, ma kinnitan teile, palju lesknaisi oli Iisraelis Eelija päevil, kui taevas oli suletud kolm aastat ja kuus kuud, nii et kogu maale tuli suur nälg.
26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
Ometi ei saadetud Eelijat kellegi juurde nende hulgast, vaid Sareptasse Siidonimaal ühe lesknaise juurde.
27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
Ja palju pidalitõbiseid oli Iisraelis prohvet Eliisa ajal, kuid keegi neist ei saanud puhtaks, vaid hoopis süürlane Naaman.“
28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
Seda kuuldes läksid raevu kõik sünagoogis viibijad,
29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
tõusid püsti ja kihutasid Jeesuse linnast välja. Nad viisid ta üles mäeseljale, mille peale oli ehitatud nende linn, et teda järsakust alla tõugata.
30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
Ent Jeesus kõndis rahvahulgast läbi ja läks oma teed.
31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
Jeesus läks alla Kapernauma Galilea linna. Ta õpetas seal hingamispäeviti
32 És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
ja nad olid vapustatud tema õpetusest, sest tema sõnadel oli meelevald.
33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
Sünagoogis oli mees, kellel oli kuri vaim. See kisendas valju häälega:
34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
„Mine minema! Mis on meil asja sinuga, Naatsareti Jeesus? Kas sa oled tulnud meid hävitama? Ma tean küll, kes sa oled – Jumala Püha!“
35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
Jeesus sõitles teda: „Jää vait ja mine temast välja!“Siis kuri vaim paiskas mehe nende keskele maha ja läks temast välja ega teinud talle midagi viga.
36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
Ühtäkki olid kõik hämmastunud ja ärevil ning rääkisid omavahel: „Mida see veel tähendab? Ta käsutab meelevalla ja väega rüvedaid vaime, ja need lähevadki välja!“
37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
Kuuldus temast levis kogu ümbruskonnas.
38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
Aga Jeesus tõusis, lahkus sünagoogist ja tuli Siimoni majja. Siimoni ämm oli kõrges palavikus, ja nad palusid Jeesust teda aidata.
39 És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
Jeesus astus ta peatsi juurde, sõitles palavikku ning see lahkus temast. Naine tõusis otsekohe üles ja kattis neile laua.
40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
Päikeseloojangul toodi kõik need, kellel olid mitmesugused haigused, Jeesuse juurde. Ta pani oma käed neist igaühe peale ja tegi nad terveks.
41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
Ka kurjad vaimud läksid paljudest välja, ise kisendades: „Sina oled Jumala Poeg!“Jeesus sõitles kurje vaime ja keelas neil rääkida, sest nad teadsid, et tema on Messias.
42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
Päeva hakul Jeesus väljus ja läks tühermaale. Inimesed otsisid teda, ja kui nad tema juurde jõudsid, püüdsid nad teda kinni pidada, et ta nende juurest ära ei läheks.
43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
Aga tema ütles neile: „Ma pean ka teistele linnadele kuulutama evangeeliumi Jumala riigist, sest selleks on mind läkitatud.“
44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
Ja ta jätkas kuulutamist Juudamaa sünagoogides.
