< Lukács 4 >

1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
Then Jesus, full of the Holy Spirit, returned from the Jordan and was led by the Spirit into the wilderness,
2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
where he was tempted by the devil for forty days. He ate nothing in those days, and afterward, when they had ended, he was hungry.
3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
Then the devil said to him, “If yoʋ are the Son of God, command this stone to become bread.”
4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
But Jesus answered him, “It is written, ‘Man shall not live by bread alone, but by every word of God.’”
5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
So the devil brought him up to a high mountain and showed him all the kingdoms of the world in a moment of time.
6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
Then the devil said to him, “To yoʋ I will give all this authority and glory, for it has been delivered to me, and I can give it to anyone I want.
7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
If yoʋ, then, will worship me, it will all be yoʋrs.”
8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
Jesus answered him, “Get behind me, Satan! It is written, ‘Yoʋ shall worship the Lord yoʋr God, and him only shall yoʋ serve.’”
9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
Then the devil brought him to Jerusalem, set him on the pinnacle of the temple, and said to him, “If yoʋ are the Son of God, throw yoʋrself down from here,
10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
for it is written, ‘He will command his angels concerning yoʋ, to guard yoʋ,’
11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
and, ‘In their hands they will lift yoʋ up, so that yoʋ do not strike yoʋr foot against a stone.’”
12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
Jesus answered him, “It is said, ‘Yoʋ shall not put the Lord yoʋr God to the test.’”
13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
And when the devil had finished all these temptations, he left him until an opportune time.
14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
Then Jesus returned to Galilee in the power of the Spirit, and news about him spread throughout the entire surrounding region.
15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
And he was teaching in their synagogues, being praised by all.
16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
When he came to Nazareth, where he had been brought up, he went into the synagogue on the Sabbath day, as was his custom, and stood up to read.
17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
The scroll of the prophet Isaiah was handed to him, so he unrolled the scroll and found the place where it is written,
18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
“The Spirit of the Lord is upon me, because he has anointed me to preach good news to the poor. He has sent me to heal the brokenhearted, to proclaim release to the captives and recovery of sight to the blind, to set free the oppressed,
19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
and to proclaim the year of the Lord's favor.”
20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
Then he rolled up the scroll, gave it back to the attendant, and sat down. The eyes of everyone in the synagogue were fixed upon him,
21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
and he began speaking to them, saying, “Today this Scripture has been fulfilled in your hearing.”
22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
They were all speaking well of him and were amazed at the gracious words coming out of his mouth. They said, “Is this not Joseph's son?”
23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
Then Jesus said to them, “Doubtless you will quote to me this proverb: ‘Physician, heal yoʋrself.’ Do here in yoʋr hometown what we have heard that yoʋ did in Capernaum.”
24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
He also said, “Truly I say to you, no prophet is accepted in his hometown.
25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
But in truth I tell you, there were many widows in Israel in the days of Elijah, when the sky was shut for three years and six months and a severe famine came over all the land,
26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
yet Elijah was sent to none of them except a widow in Zarephath in the region of Sidon.
27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
There were also many lepers in Israel in the time of the prophet Elisha, yet not one of them was cleansed except Naaman the Syrian.”
28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
When they heard this, all the people in the synagogue were filled with rage.
29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
They rose up, drove him out of town, and brought him to the brow of the hill on which their town was built, to throw him down from the cliff.
30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
But Jesus passed through the crowd and went away.
31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
Then he went down to Capernaum, a city of Galilee, and on the Sabbath he began teaching the people.
32 És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
They were astonished at his teaching, because his message was spoken with authority.
33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
Now in the synagogue there was a man who had an unclean demonic spirit, and he cried out with a loud voice,
34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
“Leave us alone! What do yoʋ have to do with us, Jesus of Nazareth? Have yoʋ come to destroy us? I know who yoʋ are—the Holy One of God.”
35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
But Jesus rebuked him, saying, “Be silent and come out of him!” Then the demon threw the man down before them all and came out of him, having done him no harm.
36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
Amazement came over all the people, and they said to one another, “What kind of message is this? For with authority and power he commands the unclean spirits and they come out!”
37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
And news about him went out to every place in the surrounding region.
38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
Then Jesus arose, left the synagogue, and entered Simon's house. Now Simon's mother-in-law was suffering from a high fever, and they asked Jesus to help her.
39 És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
So he stood over her and rebuked the fever, and it left her. At once she rose and began to serve them.
40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
When the sun was setting, people brought to Jesus those who were sick with various diseases, and he laid his hands on each one of them and healed them.
41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
Demons also came out of many, crying out, “Yoʋ are the Christ, the Son of God.” But he rebuked them and would not allow them to speak, because they knew that he was the Christ.
42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
When daybreak came, Jesus departed and went to a desolate place. The crowds were seeking him, and they came to him and tried to keep him from leaving them.
43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
But Jesus said to them, “I must preach the good news of the kingdom of God to the other towns as well, for that is why I was sent.”
44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
So he continued preaching in the synagogues of Galilee.

< Lukács 4 >