Lukács 24
1 A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.
Mais le premier jour de la semaine, de très grand matin, elles se rendirent au tombeau, portant avec elles les aromates qu'elles avaient préparés.
2 És a követ a sírról elhengerítve találák.
Elles s'aperçurent que la pierre avait été éloignée de l'ouverture du sépulcre.
3 És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.
Elles entrèrent et ne trouvèrent pas le corps du Seigneur Jésus.
4 És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:
Elles en étaient consternées; mais voilà que deux hommes se présentèrent à elles, vêtus de robes resplendissantes.
5 És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?
Et comme, tout effrayées, elles inclinaient leurs visages vers la terre, ils leur dirent: «Pourquoi cherchez-vous parmi les morts celui qui est vivant?
6 Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,
Il n'est pas ici; tout au contraire, il est ressuscité. Souvenez-vous comment il vous a parlé quand il était encore en Galilée.
7 Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.
Il faut, disait-il, que le Fils de l'homme soit livré entre les mains des pécheurs, qu'il soit crucifié et qu'il ressuscite le troisième jour.»
8 Megemlékezének azért az ő szavairól.
Elles se souvinrent alors de ses paroles.
9 És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.
De retour du tombeau, elles annoncèrent tout cela aux onze et à tous les autres.
10 Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.
C'étaient Marie Magdeleine, Jeanne, Marie mère de Jacques, et quelques autres avec elles qui racontèrent cela aux apôtres.
11 De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.
Et leurs dires leur firent l'effet d'une absurdité et ils ne les crurent pas.
12 Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.
(Pierre, cependant, se leva et courut au sépulcre. S’étant baissé, il ne vit que des linges qui étaient à terre, puis il retourna chez lui, surpris de ce qui était arrivé.)
13 És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.
Ce même jour, deux d'entre les disciples s'en allaient à un village situé à soixante stades de Jérusalem, nommé Emmaüs,
14 És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.
et ils s'entretenaient ensemble de tout ce qui venait de se passer.
15 És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.
Tandis qu'ils s'entretenaient ainsi et discutaient, Jésus lui-même s'approcha et se mit à marcher avec eux.
16 De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
Mais une force empêchait leurs yeux de le reconnaître.
17 Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?
«Quelles sont, leur dit-il, ces paroles que vous échangez l'un et l'autre tout en marchant?» Ils étaient pleins de tristesse
18 Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
et l'un d'eux, appelé Cléopas, lui répondit. «Tu es bien seul, lui dit-il, et bien étranger à Jérusalem si tu ne sais pas ce qui y est arrivé ces jours-ci.» —
19 És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:
«Quoi donc?», leur demanda-t-il. Ils lui répondirent: «L'affaire de Jésus de Nazareth qui fut un prophète puissant en oeuvres et en paroles devant Dieu et devant tout le peuple.
20 És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.
Les chefs des prêtres et nos magistrats l'ont livré pour le faire condamner à mort et l'ont crucifié.
21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.
Nous, nous espérions qu'il était celui qui doit délivrer Israël. Mais, avec tout cela, voici le troisième jour que ces choses sont arrivées!»
22 Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;
«De plus, certaines femmes qui sont des nôtres nous ont fort effrayés. Elles sont allées de grand matin au tombeau
23 És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.
et n'y ont pas trouvé son corps; et elles sont venues nous dire qu'elles ont même vu une apparition d'anges. Ces anges leur ont dit qu'il est vivant.
24 És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.
Alors quelques-uns des nôtres sont allés au tombeau; ils ont trouvé toutes choses comme les femmes avaient dit; mais, lui, ils ne l'ont pas vu.»
25 És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!
«Ô insensés! leur dit-il alors, coeurs lents à croire tout ce qu'ont dit les prophètes?
26 Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
Ne fallait-il pas que le Christ souffrît ces choses et entrât dans sa gloire?
27 És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.
Et commençant par Moïse et par tous les Prophètes, il leur expliquait dans toutes les Écritures ce qui le concernait.
28 Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.
Ils approchaient du village où ils se rendaient et lui faisait semblant d'aller plus loin.
29 De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.
Mais ils le retinrent. «Demeure avec nous, lui dirent-ils, car il se fait tard; le jour est déjà sur son déclin.» entra pour demeurer avec eux.
30 És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.
Comme ils étaient ensemble à table, il prit le pain, prononça la bénédiction, le rompit et le leur donna.
31 És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.
Leurs yeux s'ouvrirent, et ils le reconnurent, mais lui-même avait disparu de devant eux.
32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?
«N'est-ce pas, se dirent-ils l'un à l'autre, que notre coeur était tout enflammé en nous-mêmes, lorsqu'il nous parlait dans le chemin et qu'il nous ouvrait le sens des Écritures.»
33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.
Ils se levèrent à l'heure même, retournèrent à Jérusalem et trouvèrent réunis les onze et ceux qui étaient des leurs;
34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!
ceux-ci leur dirent: «Le Seigneur est vraiment ressuscité et il est apparu à Simon.»
35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
Quant à eux, ils racontèrent ce qui s'était passé dans le chemin, et comment ils l'avaient reconnu à la fraction du pain.
36 És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!
Pendant qu'ils parlaient, Jésus parut au milieu d'eux et leur dit: «La paix soit avec vous!»
37 Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.
Troublés, épouvantés, ils croyaient voir un Esprit.
38 És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?
«Pourquoi vous troublez-vous, leur dit-il, et pourquoi ces hésitations qui montent dans vos coeurs?
39 Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!
Voyez mes mains et mes pieds, c'est bien moi. Touchez-moi; regardez-moi; un Esprit n'a ni chair ni os comme vous voyez que j'en ai».
40 És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.
(En leur disant cela, il leur montra ses mains et ses pieds.)
41 Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?
Comme dans leur stupéfaction et leur joie ils ne croyaient point encore, il leur demanda: «Avez-vous ici quelque chose à manger?»
42 Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,
Ils lui présentèrent un morceau de poisson grillé.
43 Melyeket elvőn, és előttök evék.
Il le prit et le mangea devant eux.
44 És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.
Il ajouta: «Voilà ce que je vous disais quand j'étais encore avec vous et vous parlais. Je vous disais qu'il fallait que fût accompli tout ce qui est écrit de moi dans la Loi de Moïse, dans les Prophètes et dans les Psaumes.»
45 Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.
Et là-dessus il leur ouvrit l'intelligence pour qu'ils comprissent les Écritures.
46 És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:
«C'est ainsi, leur dit-il, qu'il est écrit que le Christ souffrira et ressuscitera d'entre les morts le troisième jour,
47 És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.
et que la repentance et la rémission des péchés seront prêchées en son nom parmi toutes les nations, à commencer par Jérusalem.
48 Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.
Vous, vous êtes témoins de ces choses.
49 És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.
Et moi, j'enverrai sur vous ce que mon Père a promis. Vous demeurerez donc dans la ville, jusqu'à ce que vous ayez été revêtus d'une force d'en haut.»
50 Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.
Puis il les emmena jusque vers Béthanie et, levant les mains, il les bénit.
51 És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.
Et, tandis qu'il les bénissait, il se sépara d'eux et fut élevé au ciel.
52 Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;
Ils tombèrent en adoration, puis, le coeur plein de joie, ils retournèrent à Jérusalem,
53 És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.
où ils étaient constamment dans le Temple, bénissant Dieu.
