< Lukács 23 >

1 És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
І вставши все множество їх, повели Його до Пилата.
2 És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
І стали винувата Його, кажучи: Сього знайшли ми, що розвертав народ і забороняв кесареві данину давати, та й каже, що Він Христос - цар.
3 Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
Пилат же спитав Його, кажучи: Чи Ти цар Жидівський? Він же, озвавшись до него, рече: Ти кажеш.
4 Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
Пилат же сказав до архиєреїв і до народу: Нїякої не знаходжу вини в чоловікові сьому.
5 De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
Вони ж намагали, говорячи: Що бунтує народ, навчаючи по всій Юдеї, почавши від ГалилеЇ аж посї.
6 Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
Пилат же, почувши про Галилею, спитав, чи чоловік не Галилеєць,
7 És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
і, довідавшись, що Він присуду Іродового, післав Його до Ірода, що також був у Єрусалимі тими днями.
8 Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
Ірод же, побачивши Ісуса, зрадїв вельми; бажав бо здавна бачити Його; бо чув багато про Него; й сподївав ся яку ознаку бачити, що від Него станеть ся.
9 Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
Питав же Його словами многими; Він же нічого не відказав йому.
10 Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
Стояли ж архиєреї та письменники, завзято винуючи Його.
11 Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
Зневаживши ж Його Ірод з воїнами своїми та насьміявшись, сягнувши Його в шату ясну, післав Його Пилатові.
12 És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
Стали ж собі другами Пилат та Ірод того дня; жили бо перше, ворогуючи між собою.
13 Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
Пилат же, скликавши архиєреїв та князїв і народ,
14 Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
каже до них: Привели ви мені чоловіка сього, яко розвертаючого народ; і ось я, перед вами питаючи, ніякої не знайшов в чоловікові сьому вини, якими винуєте Його;
15 De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
та й нї Ірод; посилав бо Його до вето, й ось нїчого достойного емерти не знайдено в Ньому.
16 Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
То, покаравши, відпущу Його.
17 Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
(Треба ж йому було відпускати їм щосьвята одного.)
18 De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
Закричали ж вони всі разом, кажучи: Візьми сього, відпусти ж нам і Вараву,
19 Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
котрого, за якусь бучу, що сталась у городі, і за убийство, вкинуто в темницю.
20 Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
Знов же Пилат покликнув, хотівши відпустити Ісуса.
21 De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
Вони ж кричали: Розпни, розпни Його!
22 Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
Він же втрете каже до них: Яке ж бо зло зробив сей? Нїякої вини смерти не знайшов я в Йому. То покаравши, випущу Його.
23 Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
Вони ж намагали голосом великим, просячи Його розпяти. І перемогли голоси їх та архиєрейські.
24 És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
Пилат же присудив, щоб сталось по просьбі їх.
25 És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
Відпустив же їм за бунт і убийство вкинутого в темницю, котрого просили; Ісуса ж видав на їх волю.
26 Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
І як повели Його, то, взявши одного Симона Киринея, ідучого з поля, положили на него хрест нести за Ісусом.
27 Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
Ійшло ж слідом за Ним велике множество народу й жінок, що голосили й ридали по Йому.
28 Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
І обернувшись до них Ісус, рече: Дочки Єрусалимські, не плачте по мені, а по собі плачте і по дітях ваших.
29 Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
Бо ось прийдуть дні, коли скажуть: Блаженні неплідні, й утроби, що не родили, й соски, що не годували.
30 Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
Тоді стануть говорити горам; упадїть на нас, і узгіррям: Покрийте і нас.
31 Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
Бо коли зеленому дереву се роблять, то з сухим що станеть ся?
32 Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
Ведено ж і инших двох лиходіїв з Ним на смерть.
33 Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
І, як прийшли на врочище Черепове, там розняли Його й лиходіїв, одного по правиці, а одного по лівиці.
34 Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
Ісус же рече: Отче, відпусти їм; не знають бо, що роблять.
35 És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
І стояв народ дивлячись. Насьміхали ся ж і старші з ними, кажучи: Инших спасав; нехай спасе й себе, коли се Христос, вибраний Божий.
36 Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
Насьміхади ся ж з Него й воїни, приступаючи й оцет подаючи Йому,
37 És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
і кажучи: Коли Ти єси цар Жидівський, спаси себе.
38 Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
Була ж і надпись над Ним письмом Грецьким та Римським, та Єврейським: Се цар Жидівський.
39 A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
Один же з повішених лиходіїв хулив Його, кажучи: Коли Ти Христос, спаси себе й нас!
40 Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
Озвавши ся ж другий, докорив йому, кажучи: І не боїш ся Бога, коли в такому ж осуді єси?
41 És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
Та ми по правді; по заслузї бо за те, що коїли, приймаємо; сей же нічого недоброго не зробив.
42 És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
І сказав до Ісуса: Спогадай мене, Господи, як прийдеш у царство Твоє.
43 És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
І рече йому Ісус: Істино глаголю тобі: Сьогодні зо мною будеш у раю.
44 Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
Було ж се коло години шестої, і темрява сталась по всїй землі до години девятої.
45 És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
І померкло сонце, й роздерлась завіса церковня посерединї.
46 És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
І покликнувши голосом великим Ісус, рече: Отче, у Твої руки передаю духа мого! Й, се промовивши, зітхнув духа.
47 Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
Побачивши ж сотник, що сталось, прославив Бога, кажучи: Справдї, чоловік сей праведний був.
48 És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
І ввесь народ, що зійшов ся на сю дивовижу, побачивши, що сталось, бючи себе в груди, вертав ся.
49 Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
Стояли ж усї знакомі Його оддалеки й жінки, що поприходили слїдом за Ним із Галилеї, дивлячись на се.
50 És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
І ось чоловік, на ймя Йосиф, що був радник, чоловік добрий і праведний,
51 Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
(сей не пристав до ради й дїла їх, ) з Ариматеї, города Жидівського, що також сподівавсь царства Божого;
52 Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
сей, прийшовши до Пилата, просив тїла Ісусового.
53 És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
І, знявши Його, обгорнув Його плащеницею, і положив Його у гробі висіченому, де ніколи нїхто не лежав.
54 És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
І був день пятниця, а субота сьвітала.
55 Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
Поприходивши ж слїдом жінки, що прийшли з Галилеї, дивились на гріб, і як положене було тіло Його.
56 Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
І вернувшись наготовили пахощів та мира, а в суботу відпочивали по заповіді.

< Lukács 23 >