Lukács 22
1 Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
Leleꞌ naa, sangga deka no atahori Yahudi ra fai malolen, naeni fefeta Roti nda mana tao bibꞌit sa. Sia fai maloleꞌ naa, ara o mbau-hala bibꞌi lombo fo feta fai Paska. Ara tao taꞌo naa huu rasanedꞌa fai maꞌahulun, leleꞌ bei-baꞌi nara lao hela Masir.
2 És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
Leleꞌ naa, malangga agama Yahudi ra malangga nara, ro meser agama ra sangga dalaꞌ fo rae tao risa Yesus. Te ramatau duꞌa atahori hetar ramue-raanggi, huu ara hiiꞌ a rena E.
3 Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
Mia Yesus ana dedꞌenun kasanahulu ruaꞌ ra, esa naran Yudas Iskariot. Leleꞌ malangga agama Yahudi ra malangga nara sangga dalaꞌ rae tao risa Yesus, nitu ra malanggan masoꞌ nisiꞌ Yudas ralan.
4 És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
Basa ma, ana neu sangga malangga agama ra malangga nara ma malangga mana nanea Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a. Ana nae maꞌiraꞌ fo seo hendi Yesus neu se.
5 És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
Leleꞌ malangga ra rena Yudas olaꞌ taꞌo naa, ma, ara ramahoꞌo rala seli. Ara helu rae, “Neu! Mete ma mae seo Yesus neu hai, tantu hai bꞌae.”
6 Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
Yudas o naꞌaheiꞌ boe. Boe ma ana sangga kakaꞌeꞌ fo seo nee-nee hendi Yesus neu se, naa fo atahori hetar afiꞌ rahine.
7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
Atahori Yahudi ra fai malolen losa, de ara rae mbau bibꞌi lombo anaꞌ fo tao fefeta Paska.
8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
Basa ma, Yesus denu Petrus no Yohanis nae, “Ruꞌa nggi miꞌihuluꞌ, fo sadꞌia hela nanaat fee nggita fo taa fefeta Paska taꞌabꞌue.”
9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
Boe ma ruꞌa se ratane rae, “Amaꞌ! Hai musi mii sadꞌia mei sia bee?”
10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
Ana nataa nae, “Mete ma hei kota Yerusalem rala mii, dei fo hei mindaa mo touꞌ esa nasaa nggusi oe. Ama tungga e losa ume.
11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
Mifadꞌe tenu umeꞌ a sia naa mae, ‘Hai Ama Meser ma noꞌe kama fo nae tao fefeta Paska no ana dedꞌenu nara sia rala. Sia, do?’
12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
Dei fo tenu umeꞌ a dudꞌu fee nggi kama loaꞌ esa sia tadꞌaꞌ ataꞌ. Ana sadꞌia nala kama naa ena. Helaꞌ a ruꞌa nggi mii fo sadꞌia nanaat neu naa.”
13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
Basa de ruꞌa se reu. Boe ma rita basa saa fo Yesus nafadꞌe memaꞌ neu se ena. De ruꞌa se sadꞌia nanaat Paska mia naa.
14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
Leleꞌ basaꞌ e nenesadꞌiaꞌ ena ma, Yesus se losa. Ana endoꞌ sia mei a, ma dedꞌenu nara o endoꞌ boe, de raa fefetas.
15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
Boe ma Yesus nafadꞌe se nae, “Au aeꞌ a doo bee fo endoꞌ ua fefeta Paska ia o nggi, naꞌahulu mia Au dꞌoidoso ngga.
16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
Misinedꞌa ia malolole. Huu basa ia, na, Au nda endoꞌ ua seluꞌ nanaat fefeta Paska o nggi sa ena. Dei fo atahori rahine relo-relo rae, Amaꞌ toꞌu parendaꞌ, dei fo Au feꞌe ua seluꞌ fefetas fai.”
17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
Basa ma Ana botiꞌ nggalas neneꞌisi oe anggor sia rala. Boe ma Ana noꞌe makasi neu Lamatualain, ma loo nggalas neu se. Ana olaꞌ nae, “Simbo nggalas ia, fo esa-esaꞌ minu.
18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
Misinedꞌa, e! Eniꞌ mia tetembaꞌ ia, Au nda inu oe anggor sa ena. Dei fo atahori rahine relo-relo rae, Amaꞌ toꞌu parendaꞌ, dei fo Au feꞌe inu seluꞌ na.”
19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Boe ma Ana toꞌu nala roti bꞌueꞌ sa, ma noꞌe makasi neu Lamatualain. Basa ma, Ana bibꞌibꞌi roti a, de loo neu se. Ana oi, “Roti ia, Au ao sisi ngga fo Au fee neu basa nggi. Mete ma mia roti ia, na, hei musi misinedꞌa Au.”
20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Leleꞌ ara raa basa, ma Ana haꞌi nala nggalas neneisiꞌ no oe anggor. Ma Ana olaꞌ nae, “Anggor ia, Au raa ngga, mana nenemboꞌaꞌ fo fee nggi masoi-masodꞌaꞌ. Lamatualain pake raaꞌ ia fo tao hehelu-fufuli feuꞌ no nggi.
21 De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
Te besa-bꞌesa, hambu atahori sa oras ia endoꞌ naa naꞌabꞌue sia mei ia, dei fo ana seo hendi Au.
22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
Memaꞌ Au, Atahori Matetuꞌ a, musi mate tungga Lamatualain hihii-nanaun. Te atahori mana seo hendi Au a, besa-bꞌesa! Huu dei fo ana lemba-dꞌoi sosoen!”
23 És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
Yesus ana dedꞌenu nara rena rala ma esa natane esa rae, “Te seka mana nae tao deꞌulakaꞌ neu E taꞌo naa e?”
24 Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
Boe ma Yesus ana dedꞌenu nara mulai rareresi rae, seka mia sira e monaeꞌ lenaꞌ.
25 Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
Te Yesus ai se nae, “Sia nusa-nusaꞌ nda mana rahine Lamatuaꞌ sa, maneꞌ ra tuni-ndeni rauinggu nara ma parenda se raꞌalelenaꞌ. Tao-tao te ara nau fo rauinggu nara roꞌe se rae, “Amaꞌ mana tulun rauinggu.’
26 De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
Te ama afiꞌ taꞌo naa. Seka nau dadꞌi atahori monaeꞌ, masodꞌan musi tebꞌe-tebꞌeꞌ dadꞌi onaꞌ atahori anak e, fo tulu-fali basa atahori. Ma seka nau dadꞌi malangga musi tulu-fali onaꞌ atahori dedꞌenuꞌ ra.
27 Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
Ama duꞌa sobꞌa, atahori monaen a, seka? Atahori mana endoꞌ sia mei a, do, mana lolelau mei a? Neꞌo ko atahori mana endoꞌ a, eni atahori monaen, to? Te, Au ia nda tao ao ngga taꞌo naa sa. Au uma fo tulu-fali nggi.
28 Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
Hei ia ra miꞌibꞌue mo Au mikindooꞌ a leleꞌ Au hambu doidꞌoso.
29 Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
Au Ama ngga soꞌu nala Au fo toꞌu parendaꞌ sia Nusaꞌ namon. Dadꞌi ia na Au soꞌu nggi boe,
30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
Naa fo hei o endoꞌ mia mei esa mo Au sia sorga. Au o fee nggi koasa fo ama toꞌu parendaꞌ sia leo ka sanahulu ruaꞌ mana sia Israꞌel ra boe.”
31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
Basa ma Yesus nafadꞌe Petrus nae, “Petrus, Petrus. Nitu ra malanggan nae tao saranggaa basa hei mo Au, onaꞌ atahori tai isiꞌ fo here hendi are taaꞌ mia isiꞌ
32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
Te Au hule-oꞌe fee nggo, Petrus, fo mumuhere mukundoo neu Au. Dei fo mete ma ho baliꞌ uma misiꞌ Au, na, musi tao manggate toronoo mara rala nara.”
33 Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
Boe ma Petrus nataa nae, “Hokoꞌ, Amaꞌ! Au nda lao hela Amaꞌ mbei sa boe. Au sadꞌia masoꞌ bui rala uu o Amaꞌ. Mae mate uꞌubꞌue o Amaꞌ o, malole boe.”
34 És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
Te Yesus nataa nae, “Petrus! Rena malolole. Tetembaꞌ ia, manu ra nda feꞌe koꞌokee sa, te ho mufunii Au lao telu ena mae, ho nda muhine Au sa.”
35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
Basa ma, Yesus olaꞌ no se nae, “Faiꞌ naa, leleꞌ Au denu nggi mii mifadꞌe Hara-lii Malole ngga sia bee-bꞌee, Au ufadꞌe Ae ama afiꞌ mendi dꞌoiꞌ, kapiꞌ, boe ma lao-peiꞌ. Leleꞌ naa, hei toꞌa saa? Boe ma ara rataa randaa rae, “Faiꞌ naa, hai nda toꞌa saa sa boe!”
36 Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
Basa de Ana ola seluꞌ, nae “Te ia na laen ena. Mete ma hei hambu dꞌoiꞌ, na, mendi. Mete ma tas sia, na, mendi boe. Mete ma fela tafaꞌ nese, na, mi seo badꞌu mara esa, fo hasa.
37 Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
Huu atahori Yahudi ra rae Au ia atahori deꞌulakaꞌ. De mbeifen te ara rema toꞌu Au ena. Te naa nandaa no baꞌi Yesaya suraꞌ memaꞌ ena, nae: ‘Ara cap E atahori deꞌulaka!’”
38 Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
Ara rafadꞌe rae, “Amaꞌ! Hai mendi felas rua.” Boe ma Yesus nataa nae, “Dꞌai ena, Sudi boe olaꞌ naa leo!”
39 És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
Ara raa basa fefeta Paska ma, Yesus no ana dedꞌenu nara lao lete Saitun reu, onaꞌ fai mana laoꞌ ra boe.
40 És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
Losa naa ma, Ana nafadꞌe se nae, “Hei musi hule-oꞌe naa fo afiꞌ hambu sosobꞌa-dꞌodꞌouꞌ.”
41 És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
Basa de Ana dꞌinggoꞌ hela se mbei. Ana laoꞌ naꞌadꞌooꞌ mbei, ma sendeꞌ lululanggan de hule-oꞌe nae,
42 Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
“Amaꞌ! Mete ma Amaꞌ nau, na, muꞌudꞌodꞌooꞌ hendi doidꞌosoꞌ ia mia Au. Te afiꞌ tungga Au hihii-nanau ngga; tunggaꞌ a Amaꞌ hihii-nanaun.”
43 És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
[Basa ma Lamatuaꞌ aten esa mia sorga nema tao manggatee ralan.
44 És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
Huu Ana doidꞌoso nitaꞌ mamaten, losa mbusan titi onaꞌ raaꞌ a tititin boe]
45 És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
Hule-oꞌe basa ma Ana neu nandaa no ana dedꞌenu nara. Te mana sungguꞌ ra, huu ara bꞌengge ma rala nara susa.
46 És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
Boe ma Yesus ai se nae, “Naa! Taꞌo bee de hei sungguꞌ?! Malole lenaꞌ hei hule-oꞌe fo itaꞌ sosobꞌaꞌ nema o, hei nda tudꞌa sa.”
47 És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
Yesus feꞌe olaꞌ taꞌo naa, ma Yudas (fo esa mia ana dedꞌenun ka sanahulu ruaꞌ ra), nema no atahori hetar. Ana nema dꞌeka-dꞌeka Yesus fo nae holu ma idꞌu E.
48 Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
Te Yesus ai e nae, “Wii, Yudas! Mae seo Atahori Matetuꞌ a noꞌ a iꞌidꞌuꞌ, do?
49 Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
Leleꞌ Yesus ana dedꞌenu laen nara rahine Yudas dudꞌuꞌa deꞌulakan onaꞌ naa, ma ratane Yesus rae, “Amaꞌ! Hai labꞌan se leo, do? Huu hai mendi felas.”
50 És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
Boe ma esa mia sira e lesu felan, de soe etu atahori naa ra esa ndiki onan. Atahori naa, malangga agama Yahudi ra malangga monaen atahori dedꞌenun.
51 Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
Te Yesus nataa nae, “Miloeꞌ leo! Afiꞌ labꞌan se!” Boe ma Ana nggama atahori naa ndikin, de tao nahaiꞌ e.
52 Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
Atahori mana rema humu Yesus, naeni: malangga agama Yahudi ra malangga nara, lasi-lasi adat ro mana manea Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, ma atahori laen ra fai. Yesus natane se nae, “Taꞌo bee? Hei duꞌa mae Au ia, atahori deꞌulakaꞌ, losa hei ima humu Au mendiꞌ fela tafaꞌ ma hau eꞌetuꞌ, do?
53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
Tungga fai Au unori nggi sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, te nda hambu atahori esa o nema humu Au sa boe. Te hela neu! Ia, hei fai ma. Huu oras ia nitu ra malanggan koasan ia!”
54 Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
Basa ma ara humu rala Yesus, de lea ro E nisiꞌ malangga agama Yahudi ra malangga monaen umen. Petrus o keke tungga-tungga deaꞌ
55 És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
Sia ume sodꞌan atahori tao ai monaeꞌ. Petrus o neu endoꞌ dara ai sia naa boe.
56 És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
Ate inaꞌ esa nita Petrus endoꞌ deka ai a. Ana mete namemeu Petrus matan, basa ma nafadꞌe atahori laen mana sia naa ra nae, “Hee! Atahori ia o tungga-tunggaꞌ Yesus boe!”
57 Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
Te Petrus nafanii nae, “Hokoꞌ! Au nda uhine atahori naa sa. Ho muhine saa?”
58 És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
Nda dooꞌ sa ma atahori esa puik nita Petrus, ma ola nae, “Memaꞌ, ho ia, Yesus atahorin esa, to?” Te Petrus nareresi nae, “Hokoꞌ! Ho tao leli!”
59 És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
Mbei ma onaꞌ jam esa fai ma, atahori laen esa olaꞌ nae, “Woi! Au bubꞌuluꞌ, atahori ia, Yesus ana dedꞌenun esa, huu eni atahori Galilea.”
60 Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
Te Petrus nafanii nahereꞌ nae, “Ho peko-lelekoꞌ!” Petrus olaꞌ taꞌo naa ma, manu ra o koꞌokee boe.
61 És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
Ma Yesus heoꞌ dꞌean, de mete e. Boe ma Petrus nasanedꞌa Yesus oꞌolan faꞌ ra na nae, “Tetembaꞌ ia, manu ra nda feꞌe koꞌokee sa, te ho mufunii Au lao telu ena.”
62 És kimenvén Péter, keservesen síra.
Petrus nasanedꞌa nala taꞌo naa ma, ana lao dea neu mia mamanaꞌ naa, ma nggae mesuꞌudꞌu.
63 És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
Basa naa ma, atahori mana ranea Yesus mulai raꞌaꞌeꞌeiꞌ ma momoko raꞌamiminaꞌ E.
64 És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
Boe ma ara babꞌata matan rendiꞌ temeꞌ, ma ratane rae, “Woi! Mete ma ho Lamatuaꞌ mana ola-olan, na, Mufadꞌe sobꞌa! Seka mana tutu Nggo?”
65 És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
Basa ma ara ole-rarai E.
66 És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
Feꞌe fefetu anaꞌ, te malangga agama Yahudi ra malangga nara, meser agama, ro lasi-lasi adꞌat ra raꞌabꞌue fo rae paresaꞌ Yesus dedꞌean. Ara denu atahori lea ro Yesus nisiꞌ mamana nggero-furi dedꞌeat agama.
67 Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
Leleꞌ Ana rala neu, ma ratane mbali E rae, “Mufadꞌe sobꞌa dei! Memaꞌ tebꞌe-tebꞌeꞌ Ho ia Kristus, do?” Te Ana nataa nae, “Mae Au utaa tebꞌe o, hei nda mimihere sa.
68 De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
Ma mete ma Au utane baliꞌ nggi dalaꞌ esa, tantu hei o nda mitaa sa boe.
69 Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
Nda dooꞌ sa te, Lamatualain nae pake koasa manaselin fo soꞌu Au, Atahori Matetuꞌ ia, ataꞌ u. Basa naa, Au endoꞌ sia bobꞌoa onan, fo parenda uꞌubꞌue o E.”
70 Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
Rena taꞌo naa ma, basa se ratane rae, “Mete ma taꞌo naa, na, ho duꞌa mae, ho ia, Lamatualain Anan, do?” Ma Yesus nataa nae, “Memaꞌ, hei oꞌolam naa, tebꞌe.”
71 Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
Boe ma atahori mana nggero-furi dedꞌeat naa ra olaꞌ randa rae, “Basa nggita rena ena, to? Ana soꞌu aon dadꞌi Lamatualain Anan. Ia, neꞌemutis! Tungga hita agaman hohoro-lalanen, mete ma hambu atahori tao aon onaꞌ Lamatuaꞌ, atahori naa, musi mate. Dadꞌi, taꞌo bee? Hita nda parlu sakasii sa ena. Hukun tisa E leo.”
