Lukács 22
1 Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
Now the feast of unleavened bread, which is called the Passover, was approaching.
2 És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
The chief priests and the scribes sought how they might put him to death, for they feared the people.
3 Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
Satan entered into Judah, who was also called Iscariot, who was counted with the twelve.
4 És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
He went away and talked with the chief priests and captains about how he might deliver him to them.
5 És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
They were glad, and agreed to give him money.
6 Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
He consented and sought an opportunity to deliver him to them in the absence of the multitude.
7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
The day of unleavened bread came, on which the Passover must be sacrificed.
8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
Yeshua sent Peter and Yochanan, saying, “Go and prepare the Passover for us, that we may eat.”
9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
They said to him, “Where do you want us to prepare?”
10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
He said to them, “Behold, when you have entered into the city, a man carrying a pitcher of water will meet you. Follow him into the house which he enters.
11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
Tell the master of the house, ‘The Rabbi says to you, “Where is the guest room, where I may eat the Passover with my disciples?”’
12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
He will show you a large, furnished upper room. Make preparations there.”
13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
They went, found things as Yeshua had told them, and they prepared the Passover.
14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
When the hour had come, he sat down with the twelve emissaries.
15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
He said to them, “I have earnestly desired to eat this Passover with you before I suffer,
16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
for I tell you, I will no longer by any means eat of it until it is fulfilled in God’s Kingdom.”
17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
He received a cup, and when he had given thanks, he said, “Take this and share it among yourselves,
18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
for I tell you, I will not drink at all again from the fruit of the vine, until God’s Kingdom comes.”
19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
He took bread, and when he had given thanks, he broke and gave it to them, saying, “This is my body which is given for you. Do this in memory of me.”
20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Likewise, he took the cup after supper, saying, “This cup is the new covenant in my blood, which is poured out for you.
21 De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
But behold, the hand of him who betrays me is with me on the table.
22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
The Son of Man indeed goes as it has been determined, but woe to that man through whom he is betrayed!”
23 És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
They began to question among themselves which of them it was who would do this thing.
24 Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
A dispute also arose among them, which of them was considered to be greatest.
25 Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
He said to them, “The kings of the nations lord it over them, and those who have authority over them are called ‘benefactors.’
26 De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
But not so with you. Rather, the one who is greater among you, let him become as the younger, and one who is governing, as one who serves.
27 Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
For who is greater, one who sits at the table, or one who serves? Isn’t it he who sits at the table? But I am among you as one who serves.
28 Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
“But you are those who have continued with me in my trials.
29 Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
I confer on you a kingdom, even as my Father conferred on me,
30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
that you may eat and drink at my table in my Kingdom. You will sit on thrones, judging the twelve tribes of Israel.”
31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
The Lord said, “Simon, Simon, behold, Satan asked to have all of you, that he might sift you as wheat,
32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
but I prayed for you, that your faith wouldn’t fail. You, when once you have turned again, establish your brothers.”
33 Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
He said to him, “Lord, I am ready to go with you both to prison and to death!”
34 És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
He said, “I tell you, Peter, the rooster will by no means crow today until you deny that you know me three times.”
35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
He said to them, “When I sent you out without purse, bag, and sandals, did you lack anything?” They said, “Nothing.”
36 Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
Then he said to them, “But now, whoever has a purse, let him take it, and likewise a bag. Whoever has none, let him sell his cloak, and buy a sword.
37 Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
For I tell you that this which is written must still be fulfilled in me: ‘He was counted with transgressors.’ For that which concerns me is being fulfilled.”
38 Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
They said, “Lord, behold, here are two swords.” He said to them, “That is enough.”
39 És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
He came out and went, as his custom was, to the Mount of Olives. His disciples also followed him.
40 És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
When he was at the place, he said to them, “Pray that you don’t enter into temptation.”
41 És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
He was withdrawn from them about a stone’s throw, and he knelt down and prayed,
42 Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
saying, “Father, if you are willing, remove this cup from me. Nevertheless, not my will, but yours, be done.”
43 És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
An angel from heaven appeared to him, strengthening him.
44 És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
Being in agony, he prayed more earnestly. His sweat became like great drops of blood falling down on the ground.
45 És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
When he rose up from his prayer, he came to the disciples and found them sleeping because of grief,
46 És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
and said to them, “Why do you sleep? Rise and pray that you may not enter into temptation.”
47 És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
While he was still speaking, a crowd appeared. He who was called Judah, one of the twelve, was leading them. He came near to Yeshua to kiss him.
48 Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
But Yeshua said to him, “Judah, do you betray the Son of Man with a kiss?”
49 Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
When those who were around him saw what was about to happen, they said to him, “Lord, shall we strike with the sword?”
50 És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
A certain one of them struck the servant of the high priest, and cut off his right ear.
51 Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
But Yeshua answered, “Let me at least do this”—and he touched his ear and healed him.
52 Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
Yeshua said to the chief priests, captains of the temple, and elders, who had come against him, “Have you come out as against a robber, with swords and clubs?
53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
When I was with you in the temple daily, you didn’t stretch out your hands against me. But this is your hour, and the power of darkness.”
54 Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
They seized him and led him away, and brought him into the high priest’s house. But Peter followed from a distance.
55 És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
When they had kindled a fire in the middle of the courtyard and had sat down together, Peter sat among them.
56 És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
A certain servant girl saw him as he sat in the light, and looking intently at him, said, “This man also was with him.”
57 Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
He denied Yeshua, saying, “Woman, I don’t know him.”
58 És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
After a little while someone else saw him and said, “You also are one of them!” But Peter answered, “Man, I am not!”
59 És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
After about one hour passed, another confidently affirmed, saying, “Truly this man also was with him, for he is a Galilean!”
60 Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
But Peter said, “Man, I don’t know what you are talking about!” Immediately, while he was still speaking, a rooster crowed.
61 És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
The Lord turned and looked at Peter. Then Peter remembered the Lord’s word, how he said to him, “Before the rooster crows you will deny me three times.”
62 És kimenvén Péter, keservesen síra.
He went out, and wept bitterly.
63 És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
The men who held Yeshua mocked him and beat him.
64 És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
Having blindfolded him, they struck him on the face and asked him, “Prophesy! Who is the one who struck you?”
65 És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
They spoke many other things against him, insulting him.
66 És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
As soon as it was day, the assembly of the elders of the people were gathered together, both chief priests and scribes, and they led him away into their council, saying,
67 Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
“If you are the Messiah, tell us.” But he said to them, “If I tell you, you won’t believe,
68 De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
and if I ask, you will in no way answer me or let me go.
69 Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
From now on, the Son of Man will be seated at the right hand of the power of God.”
70 Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
They all said, “Are you then the Son of God?” He said to them, “You say it, because I am.”
71 Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
They said, “Why do we need any more witness? For we ourselves have heard from his own mouth!”
