Lukács 20
1 És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Bumwi buzuba, Jesu naakali kuyiisya bantu mutempeli akoompolola majwi mabotu, bapayizi bapati abalembi bamulawu bakasika kulinguwe abapati.
2 És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
Bakaambula kabati, kabati kulinguwe, “Twaambile kuti mumanguzu aani mochita eezi zintu? Nakuti ngwani ukupa nguzu zyakuchita eezi zintu?”
3 Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
Wakabasandula wati, “Ambebo ndilamubuzya mubuzyo. Amundaambile aatala
4 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
alubbabbatizyko lwa Joni. Lwakali kuzwa kujulu na kumuntu?”
5 Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Bakaambula aakati kabo, kabati, “Twati, 'Kuzwa kujulu', ulati, 'Naambo nzi nimwakatamusyoma?'
6 Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
Pesi twati, 'Luzwa kumuntu,' bantu balatutulula mabwe nkaambo bazi kuti Joni wakali musinsimi.”
7 Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
Aboobo bakasandula kuti tabazi pe kuti lwakali kuzwa kulini.
8 És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Jesu wakati kulimbabo, “Ambezo nsikomwaambila pe kuti ninguzu zyani nzyechita aazyo zintu eezi.”
9 És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Wakaambila bantu chikozyanisyo eechi, “Umwi mwaalumi wakabyala chiilili chama sansa, mpawo wakawubikka mumaboko anbaabo balima masansa waya kulimbi nyika kwachiindi chilamfu.
10 És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Muchiindi chakasalwa, wakatuma mubelesi wakwe kulibasimuunda. Pesi basimuunda mbakamuuma akutanda katakwe chintu.
11 És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Wakatuma lubo umbi mubelesi mpawo bakamuuma, akumunyansya akmutanda lubo katakwe chintu.
12 És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Wakatuma lubo uumbi watatu alimwi bakamuchisa, akumutandila aanze.
13 Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
Aboobo mwami wachilili wakati, 'Ndilachita biyeni? Ndilatuma mwandu wangu ngweyandisya amwi balikuyomulemeka.'
14 De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Pesi nibakamubona, bakaambula aakato kabo, kabati, 'Ooyu ngosili lukono. Atumujaye kuchitila kuti lukono lube lwesu.'
15 És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Bakamusowela kunze kwalubaya, mpawo bamujaya. Niinzi lino nchabatachite mwani muunda?
16 Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
Ulasika azobajaye boonse balimi nbamasansa, mpawo ape muunda kuli bamwi.” Nibakamvwa eezyo bakati, “Inche atazizumini pe Leza kuti zibe oobo!”
17 Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
Pesi Jesu wakabalanga, wati, “Aambaanzi malembe aaya? 'Bbwe ndibakaka bayaki, lyakazoba ndilyo lyakazooba bbwe lya chooko'?
18 Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Woonse uuwoda abbwe eelyo uyyotyoloolwa muzimpanzi. Pesi ooyo ngujliyoowida, liyoomu pwaya
19 És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Aboobo balembi bamulaw abapayizi bapatgi bakayanda kutgi bamujate muchiindi nchicheecho, nkaambo bakalizi kuti wakaambula chikozyanisyo eechi kaamba mbabo. Pesi bakayoowa bantu.
20 Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Nibakamulangisisya obotu obotu, bakamutumina bantu bakali kulyeeneenia mbuli basalali, kuti bamuyandwiide mpatabisye kwaambuula, kuchitila kuti bamupede kabotu kulibasimilawu akumulawu wamweendelezi.
21 Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
Bakabuzya kulinguwe bati, “Muyiisyi, tulizi kuti wambuula akuyiisya choonzyo, alimwi toktobelezyi mizeezo yabantu pe, pesi uyiisya choonzyo aatala anzila ya Lez.
22 Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
Chili mumulawu na kuti tubbadale mitelo kuli Siza nape?”
23 Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Pesi Jesu wakalumvwisisisya lweeno lwabo, mpawo wakati kulimbabo,
24 Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
“Amunditomndeezye kobili. Mbusyu azina lyani lilembedwe mpawo?” Bakaamba kuti, 'Nzizya siza.”
25 Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Wakati kulimbabo, “Akboobo amupe kuli Siza zintu zya Siza, akuli Leza zointu zya Leza.”
26 És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
Bakakachilwa nbulewusi muli nzyakaamba kunembo lyabantu. Bakayimikila akugamba aatala anandulo yakwe alimwi taakwe chimbi nchibakaamba.
27 Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Lino ma Sadiusi nibakasika kulinguwe, aabo baamba kuti takukwe bubuke kubafu,
28 Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
bakamubuzya bati, “Muyisyi, Molzesi wakatulembela kuti na mukulana wamwaalumi wafwa, kali walikwete, pesi katakwe mwana, ooyo mwanike weelede kukwata bana mukulana azyalile mukulana mwana.
29 Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Kwakali bananyina bali kmusanu ababili, alimwi wakusanguna wakakwata, mpawo wakafwa katakwe mwana pe,
30 A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
awabili lubo.
31 Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Watatu wakanjila munda, aboobo boonse musanu ababili bakanjla mung'anda pesi boonse bakafwa taakwe wakasiya mwana pe.
32 Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
Musule wakazoofwa alakwe mwanakazi.
33 A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Lino kububuke, uyooba mwanakazi wanu? Nkaambo boonse kabali musanu ababili bakali mukwete.”
Jesu wakati kulimbabo, “Bana balombe banyika iino balakwata alimwi balapegwa mulukwatano. (aiōn g165)
35 De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak: (aiōn g165)
Pesi aabo bataka[jane bulemu bwakutambula kubuka kubafu taakwe nibatakakwate na kupegwa mulukwatano. (aiōn g165)
36 Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Tabakoyoofwa alimbi, nkaambo banooli bakozyania abangelo alimwi mbana ba Leza nkaambo mbana babubuke.
37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
Pesi abalabo bafwide bazobusigwa, alakwe Mozesi wakatondeezya kubusena bwalusaka, awo nayita kuti Leza wa Abbulahamu a Leza wa Ayizeki a Leza wa Jakobo.
38 Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
Lino tachili Leza wabafwide pe, pesi wabawumi, nkaambo boonse bapona kulinguwe.
39 Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Bamwi balembi bamulawu bakasandula bati, “Muyiisyi wasandula kabotu.”
40 És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Nkaambo taakwe nibakachilikuyanda kweezya kumubuzya lubo iimbi mibuzyo.
41 Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
Jesu wakatghji kulimbabo, “Baamba biyeni kuti Kkilisito mwana wa Davida?
42 Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
Nkaambo Davida lwakwe mu Bbjuku lya Ntembawuzyo waamba kuti, Mwami wakati ku Mwami wangu, 'Kkala kululyo lwangu,
43 Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
mane ndikachite basinkondo nyokwe bakabe kunsi aamawulu aako'
44 Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
Aboobo Davida wiita Kkilisito kuti 'Mwami', mpo mwana wa Davida biyeni?”
45 És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
Kabamvwide bantu boonse wakati kulibasikwiiya bakwe,
46 Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
“Amubaschenjelele balembi bamilawu, bayanisya kweenda kabazweete majansi malamfu, kabayanda kujuzigwa kulinsini muzisambalilo, azyuuno zipati muzikombelo azyuuno zisumpukide kumapobwe.
47 Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Balatola maanda aabamukabafu, akweeneena kumchita nkombyo ndamfu. Aba bayotambula kunyonyoonwa kupati.”
