Lukács 20
1 És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Nikhat Yeshuan mipi thu ahil'a Kipana Thupha houin'a aseiphong laiyin, thempu pipui ho, hou danthu hil ho, chule upa ho cheng ahengah ahungun.
2 És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
“Ipi thuneina noiya nangman hiche hohi nabol ham? Kon thaneina napeh ham?” tin ahung dong uve.
3 Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
“Ken thudoh khat nanei masauvinge” tin adonbut in,
4 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
“Twilutsah John thaneina chu van'a kon ham ahilouleh mihem a kon ham?” tin adongtai.
5 Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Amaho akihouvun, “Van'a kon ahi tileu hen, ibol'a John natahsan lou u ham eiti kit diu.
6 Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
Ahin iham tin mihem a kon ahi tileu hen, mipin songa eise kit diu, ajehchu John chu themgao ahi tia apom'u ahi” akitiuvin ahi.
7 Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
Hijeh chun achainakeiyin kahepouve tin ahin donbut tauve.
8 És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Chuin Yeshuan adonbut in, “Achutileh kenjong ipi thuneina noiya kabol ham ti naseipeh pouvinge,” ati. Lengpi-Lei Le Alei Lhouho Thulem
9 És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Tun Yeshuan mipi lam angakit in hiche thusim hi aseipeh e: Mikhat hin lengpilei abol in, aloulhou miho komah apedoh in, gamdang khat ah kumsottah tham dingin achetai.
10 És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Lengpi ga khoptup phat alhin in, asohte khat ama chanding lan asol'e. Ahin loulhou ho chun sohpa chu ahin bolseuvin, avouvin, khutgoh keovin ahin lesol tauve.
11 És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Hijeh chun lou neipan soh dang khat asol kit in, ahivangin amahon ahinsujum kit un, avouvin, khutgoh keovin ahin lesol kit tauve.
12 És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Athumna pa asolkit in, chule ama jong chu ahin mavouvin adelmang tauve.
13 Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
“Ipi kabol ding hitam?” tin louneipa akihoulim in ahi. “Kahetai! Keiman kachapa kasahlut tah hi sol'inge. Tahbeh in jana hinpe nauvinte” ati.
14 De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Ahinlah, aloulhou hon achapa amu phat un, amaho akihou som'un, “Agoulo ding pa ahunge, thatdoh utin agoulo ding hi eiho chang tauhite!” akitiuve.
15 És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Hijeh chun ama chu lengpilei pam langah akaidoh un athat tauve. “Lengpilei neipa chun amaho chungah ipi bol'in te tia nangaitouvam?” tin Yeshuan ahin dongin,
16 Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
“Naseipeh unge–ama hungin tin loulhou ho chu athadoh a lengpilei chu midang asan sah ding ahitai” ati. “Iti khoh hitam chutobang thil aso jeng ding chu,” atiuvin athusei jaho chun ahin donbut uve.
17 Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
Yeshuan amaho chu aven aseitai, “Achutileh, Pathen Lekhabun ipi ati naham? Insa hon apaidoh u song chu Inning songpin apangtai,”
18 Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
“Hiche songpia kipal jouse chu ahal hal'a keh ding, chule achunga lhu chu ipi hijong leh chip ding ahi” ati.
19 És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Hou danthuhil ho le thempu pipuihon Yeshua chu kintah a matding adeilheh un ahi ajeh chu athusim seichu amaho kiseina ahi ahin kihetdoh u ahitai–amaho chu loulhou agilou hochu hiuvah ahi. Ahivangin mipi ho lethuh na chu akichauvin ahi.
20 Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Phat kilemchang vepum'in, alamkai houvin avelhi le ding miphalhem asol uve. Yeshuan seikhel khat neihen Rome gamvaipo komah amat nadingin kipedoh le ti agon u ahi.
21 Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
Amahon “Houhil, Nangman adih chu nahil'a nasei ahi chule midang lunggel in nasuhboi joulou ahi keihon kaheuve.”
22 Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
“Tun neiseipeh un–Caesar henga kai pehding hi dih hai dihlou ham?” tin adong tauve.
23 Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Aman alungthim bol'u ahichu ahen aseitai,
24 Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
“Rome te sumpum khat neivetsah'un. Koi lim le thucheng kijih ham achunga chu?” tin adongtai. Amahon adonbut un, “Caesar a ahi,” atiuve.
25 Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Aman asei kit in, “Aphai ahileh, Caesar a chu Caesar peuvin lang Pathen a chu Pathen peuvin,” ati.
26 És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
Chuti chun amahon mipi masanga athu seikhel'a kipal sah ding atiu chu ajou tapouve. Chusang chun, amahon athu donbut hochu kidang asauvin, athipchet tauve.
27 Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Chuin Yeshua chu Sadducee–hou lamkai, thokitna aumpoi tihon kimupi din ahin naiyun ahi.
28 Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
Hiche thudoh hi adongun ahi: “Houhil, Mosen dan khat eipeuvin, mikhat chu athia ajinu adalhah'a chaneilou ahileh, asopipan hiche meithai chu akichenpi ding, cha aneipi ding hichun asopipa min apoh ding ahi.
29 Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Aphai, tun tekahnan ucha pasal sagi aume. A'upen ajineiyin cha neilouvin athitai.
30 A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
Hijeh chun ani napan akichenpin, ama jong athitai.
31 Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Chuin athumna pan akichenpi kit in ahi. Hiti hin asagiuvin achelhan abon'uva chaneilou ahitauve.
32 Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
Achainan numeinu jong athi tai.
33 A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Hijeh chun neiseipeh un, thokitna'a chu koi ji a pang ding ham? Ajeh chu asagiuva chu akichenpi cheh u anahi!”
Yeshuan adonbut in, “Kichen hi hiche leiset chunga cheng miho ding bou ahi.” (aiōn g165)
35 De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak: (aiōn g165)
Ahin, ahung lhung ding khang'ah, athilah a kona thoudoh dinga lom ho chu akicheng tapouvin chule chen jong akichensah tapouve. (aiōn g165)
36 Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Chule amaho thikit talou diu, hitia chu amaho van'a Vantilte tobang hidiu ahitai. Amaho Pathen chate ahitauvin chule thoukit chate ahitauve.
37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
“Ahin tun, mithi thoukit mong ding hinam ti thudol ah”—Mose jengin jong nanglah meikong thudol asut chun avetsah in ahi. Abraham, Isaac, le Jacob thijou phat sottah jou nungin, Pakai chu Abraham Pathen, Isaac Pathen, Jacob Pathen tia akou ahi.
38 Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
“Hijeh a chu ama chu ahingho Pathen ahin, athiho a hilou ahi, ajeh chu amaho abonchauva ama'a hingah ahitauve.”
39 Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Chukom mun'a ding, hou danthu hil ho phabep khat chun, “Nasei hoiye, houhil” atiuve.
40 És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Chule koiman thudoh adong ngam tapouvin ahi.
41 Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
Chuin Yeshuan thudoh toh thon hiche hi aseipeh kit e, “Ipi jeh a Messiah chu David chapa kiti ding ham?”
42 Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
Ajeh chu David amatah in jong Labu'a anajihlut ahi: “Pakai in ka Pakai jah'a, Kajet lam'a kijana mun'ah touvin,”
43 Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Namelmate kasuh nem a, Nakengto chotpha'a kakoi masang sen, ati.
44 Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
“David in Messiah chu Pakai, tia akou leh, Messiah chu iti David chapa hithei ding ham?” ati.
45 És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
Chuin mihonpi jah dingin, aseijuite kom langah akiheiyin aseitai,
46 Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
“Hiche hou danthu hil hoa kon hin kichih theiyun! Ajeh chu amahon vonhoi tahtah kivon a kailhang lah dunga min chibai aboh diu adeiyun, chule kikhopna in le golvah na mun ho ah touna mun thupi lai lai aholjiuve.
47 Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Ahin, amahon jahcha louhel in meithai ho anei agou uva kona lheplhah ding agel uvin, chule kilhagao misah tah bangin taona sottah tah japi lah'a amang jiuvin ahi; hiche jeh'a hi amaho hatah a bolgimna changding ahiuve,” ati. Meithainu Sumto
