Lukács 20
1 És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Kange diye Yeecu merangti mor bi kurwabe, la tok furen kereuti nubo wabereu kange nubo dur ko.
2 És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
Ci tokeroti ciye coti yiyo kibi kwan kero wini mon mam nan do wotiye. We nenen bi gwamdo woo.
3 Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
La co ciya ciki meki kero mangmekom tiye nyo.
4 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
kange yuka mwen Yohana yerau di kaka nii fire nenka?
5 Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Cin kobkanti, bwetici ciki tonou biki di kwamari anyiki yebwe bo nebo birinke cinenen.
6 Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
Na la duwareu bi yi biki nifiro nendi no bo gwam cinye mobangbe ki ter, wori cin ciya mor mereciye Yohana nii to mange
7 Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
Cin ciya ciki yombo keno ki no feri.
8 És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Yeecu yi ciki moken nyo mani yikamti keno kibo gwando wini ma man dike biromtiye.
9 És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Yi dubo danke wo kange nii yunkake inabi co ne kange nom tonen toka takeko conyaken bi ti ne kange ya daranyi kutangnyi.
10 És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Ki cwakiya bika bituweka ram cuii tom kange ceka ce ayo nob tone bone, beri naci neco mor dikero teige neneu. Di nob tonebo ci bunk, ci yoco kang koni.
11 És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Tom cenge ce tak ci bungco, cine co dotange, ci yweco kan koni.
12 És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Tomtange na ta'ar ce cin nuwacine der, cin merkeco kare.
13 Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
La nii take Inabi ki, nye ina matiye? ma tom bi bweni macui.
14 De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Dila nob tone bo toco citokange bwitici, wo co nii coka gwarito bo twallum na kwalito yilam be.
15 És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Ci mwobken co bwiyim taken cin twallum co. Nyen teeluwen taken Inabi amaciticuke.
16 Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
An bou na twallungum nob take bo wo na yila na neke nubo kenge takeu. Kambo ci nuwanyeri ciki, kwama acukum.
17 Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
La Yeecu toci layiki.
18 Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Nii wo yar ti dor terero wonineri, an wurorangum. No nii wo tero yelti dorowonineri anfwoyok tamgum co.
19 És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Ci nob murangkako kange nobo dur waber cin cui naci tomco nawo wori an nyomom ki tokerewo dor ci, la ci cut an rubero.
20 Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Ci derangecoti cin tom nobo atoutiyeu wor ranyonri nubo weceke, na cifiya lentanke mor lekamor kercono ni, naci nekenco borank kange bi gwam nii dure.
21 Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
Ci meco, ki Nii merangkan nyo yumom muki toka kange meranka dike donge donge tekeu kange nii men nawo dong bwinge kerdiye, muki merangka birin ket dor nure kwama.
22 Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
Mino werfune ka no ya kemer dor kaicar, nin kaka o ong?
23 Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Yeecu nyomom yulkar yici.
24 Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
Nugmen dinari wuro wee, takeu munranka we dor cereu? ciki, “ki kaicer dike na kaiceroce komne kwama dike na kwace?”
25 Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Nob murangka kange dur tini nob wabe bere cifiya bo diker bitore mur keu ceroni.
26 És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
nubem. Cin nyemruki ki cuka kan cone, ci tobo kangeker.
27 Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Kam cadukiyawa cibo ficowege, nobo wo yitiki gwamka tuke mani.
28 Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
Cin meco ciki “nii merangka” Musa mulang nye nen ki, no ni yiki no yini bwi yamdi, nii ki nawe la manki bibwe, nyice anan nawiye, afiya nyicenin bwe.
29 Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Kakum bi yiten wii niber wo kaboko nab nawe, lam bwe yam menki bwe,
30 A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
Inyo wo yobeu.
31 Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Wo ta'ar naco, nyo tangka wo nibe re dombo bi beiwi kom cin bweyam.
32 Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
Ki bwili na wiye bwimken.
33 A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Be diye gwanka duri, wiweco yira tiye. Wori cin nab na weye gwam ciye
Yeecu yiciki biberyo dor bi dinene nakangetiye, cine cine citi naka. (aiōn g165)
35 De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak: (aiōn g165)
Nyo kallo wo abou tiyeu, nobo wuro ne bilenke na kwen ka ko ceci nabaruboci manki na ka nawiye. (aiōn g165)
36 Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Mani ciya bwi yatiki tok, ciya yilam na biwei tonange kwama.
37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
Dila co lam bidom kang bange zaitunedo bei tomangeco lacin teer bi langkako ci cenk lang kwamati ki diro dur. Wori nagen yumankako co mane.
38 Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
Ci ki bi bwiyet atinyo liyowo aboutin mor den tee bei furneret di kwama kanae yor ka la duntanka.
39 Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Kagum Faricawa bor mwerkanka ciyico ki nii merangka, kwameu nob bwankar mwekoninten.
40 És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Yeecu ciya ciki, miyikom bi len keti no noboburo kamom di terotinibo andunktange.
41 Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
La Yeecu lambidom ka kange berocori la ciweyeu.
42 Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
Naki kom nyom kakuwo kange dikewo abokimenti ki fawor neredi, naweu cin yurangum nuwe kume.
43 Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Kakuko we bo ti fiye kom wuyi wo nob kyeb kume bo a mu tiyak tiye, kentangum nen ciyam kwenang mwen ten, culangko gwam.
44 Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
Cin kacimnen bitine wari kange biweiyo Lomewe, ma ciye tob tero kange dor kecer, wuro mo kabo bati fiya kwama cwiti na co fulone neu.
45 És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
Yecu do mor bikurwabe la yuwa nob miyeka.
46 Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
Yi citi ku mulangum mulange Lomi a yila fiye kwobka dilo, di la kom yilam buwak nob kwiyeb.
47 Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
Yecu meranti kang kang mor bikurwaber nebo dor wabero kange nob mulankab kange nobo durko cwiti twallum co. Di la ci fiya bo nure, wori nobo cuwatci ti cinen kambo keu.
