< Lukács 2 >

1 És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
Стало ся ж тими днями, вийшло повелїннє від кесаря Августа переписати всю вселенну.
2 Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
Ся перепись була перва за правлення Киринея в Сириї.
3 Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
Ійшли всі записуватись, кожен у свій город.
4 Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
Пійшов же й Йосиф із Галилеї, з города Назарета, в Юдею, в город Давидів, що зветь ся Витлеєм: (був бо він з дому й роду Давидового)
5 Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
вписатись із Мариєю, зарученою йому жінкою, що була тяжка.
6 És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
Стало ж ся, як були вони там, сповнились днї родити їй.
7 És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
І вродма Сина свого перворідня, і сповила Його, й положила Його в ясла, бо не було їм місця в гостинницї.
8 Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
І були пастухи в сторонї тій, що ночлїгували та стерегли сторожею в ночі отари своєї.
9 És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
І ось ангел Господень став коло них, і слава Господня осияла їх; і полякались страхом великим.
10 És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
І рече їм ангел: Не бійтесь, ось бо благовіщу вам радість велику, що буде всім людям.
11 Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Бо народивсь вам сьогодні Спас, що єсть Христос Господь, у городі Давидовому.
12 Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
І се вам ознака: Знайдете дитинку сповиту, лежачу в яслах.
13 És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
І зараз явилось із ангелом множество воїнства небесного, хвалячи Бога й глаголючи:
14 Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
Слава на вишинах Богу, а на землї впокій, між людьми благоволеннє.
15 És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
І сталось, як пійшли від них на небо ангели, пастухи казали один до одного: Ходїмо ж аж у Витлеєм, та побачимо слово се, що сталось, що Господь обявив нам.
16 Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
І пійшли з поспіхом, та й знайшли Марию і Йосифа, й дитинку лежачу в яслах.
17 És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
І побачивши, обявили слово, сказане їм про хлопятко се.
18 És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
І всї, слухаючи, дивувались тим, що розказували пастухи перед ними.
19 Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
Мария ж ховала всї слова сї, роздумуючи в серці своїм.
20 A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
І вернулись пастухи, прославляючи та хвалячи Бога за все, що чули й бачили, як казано до них.
21 És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
І як сповнилось вісїм днів, щоб обрізати хлопятко, наречено Йому імя Ісус, наречене від ангела, перш ніж зачавсь Він в утробі.
22 Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
І, як сповнились дні очищення п по закону Мойсейовому, понесли Його в Єрусалим, поставити перед Господом,
23 (A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
як написано в законі Господньому: Що всяке мужеське, відчинивши утробу, сьвяте Господеві звати меть ся;
24 És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
і принесли жертву, по сказаному в законї Господньому: Пару горлиць або двоє голубенят.
25 És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
І ось був чоловік у Єрусалимі на ймя Симеон; і чоловік сей праведний та побожний сподівавсь потіхи Ізраїлеві; й Дух сьвятий був на йому.
26 És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
І було йому сповіщено від Духа сьвятого, що не бачити ме він смерти, перш нїж побачить Христа Господнього.
27 És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
І прийшов він Духом у церкву; й, як принесли батько-мати хлопятко Ісуса, щоб зробити їм, що треба, по звичаю законному для Него,
28 Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
узяв він Його на руки свої, і благословив Бога, і сказав:
29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
Нині відпускаєш раба твого, Владико, по глаголу твоєму, з упокоєм:
30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
бо виділи очі мої спасеннє твоє
31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
що приготовив єси перед лицем усіх людей,
32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
сьвітло на одкриттє поганам, і славу народа Твого Ізраїля.
33 József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.
І дивувавсь Йосиф і мати Його тим, що сказано про Него.
34 És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak;
І благословив їх Симеон, і рече до Мариї, матери Його: Ось Сей лежить на паданнє і вставаннє многих в Ізраїлі і на ознаку, проти котрої говорити муть,
35 Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
(і тобі самій перейде душу меч, ) щоб відкрились многих сердець думки.
36 És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
І була Анна пророчиця, дочка Фануїлова, з роду Асирового; ся зістарілась у днях многих, живши з чоловіком сім років од дівування свого;
37 És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
і ся вдова до восьмидесяти й чотирох років, що не відходила від церкви, постом та молитвою служила ніч і день.
38 Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.
І вона тієї ж години прийшовши, оддала хвалу Господеві, й говорила про Него всім, що сподївали ся збавлення в Єрусалимі.
39 És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
І, як скінчили все по закону Господньому, вернулись у Галилею, у город свій Назарет.
40 A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
Хлопятко ж росло й міцніло духом, сповняючись премудростю; і благодать Божа була на Ньому; ,
41 Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
І ходили батько-мати Його щороку в Єрусалим у сьвято пасхи.
42 És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
І як було Йому дванайцять років, пійшли вони в Єрусалим сьвятковим звичаєм,
43 És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;
і, сповнивши дні, як вертались, зостав ся хлопчик Ісус у Єрусалимі, й не знав Йосиф і мати Його,
44 Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;
а думаючи, що Він між товариством, увійшли на день ходи; й шукали Його між родиною та знакомими.
45 És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
І, не знайшовши Його, вернулись у Єрусалим, шукаючи Його.
46 És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.
І сталось, через три дні знайшли Його в церкві, сидячого серед учителїв, і слухаючого їх, і питаючого.
47 És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.
Дивували ся ж усї, хто, слухав Його, розумом і відповідями Його.
48 És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.
І, побачивши Його, здивувались вони, й сказала мати Його до Него: Дитино, що се зробив єси з нами? ось батько Твій і я, болїючи, шукали Тебе.
49 Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?
І рече Він до них: Чого ж шукали мене? хиба ж не знали, що в тому, що єсть Отця мого, треба бути мені?
50 De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.
Та й вони не зрозуміли слова, що промовив їм,
51 És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.
І пійшов з ними, й прийшов у Назарет, і був слухняний їм; і мати Його ховала всі слова тиї в серці своїм.
52 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
І виростав Ісус премудростю й станом, у ласцї в Бога і в людей.

< Lukács 2 >