Lukács 2
1 És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
Zgodí se pa tiste dni, da izide povelje od cesarja Avgusta, naj se popiše ves svet.
2 Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
(To popisovanje prvo bilo je, ko je vladal v Siriji Cirenij.)
3 Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
In šli so vsi, da se zapišejo, vsak v svoje mesto.
4 Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
Napoti se pa tudi Jožef iz Galileje, iz mesta Nazareta, v Judejo, v mesto Davidovo, ktero se imenuje Betlehem, (ker je bil iz hiše in rodovine Davidove, )
5 Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
Da se zapiše z Marijo zaročeno mu ženo, ktera je bila noseča.
6 És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
Zgodí se pa, ko sta bila tam, da se izpolnijo dnevi, da porodí.
7 És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
In rodí sina svojega prvenca, in povije ga v plenice, in položi ga v jasli: ker jima ni bilo prostora v gostilnici.
8 Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
Bili so pa pastirji v tistem kraji, kteri so čuli in na ponočnih stražah bili pri čredi svojej.
9 És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
In glej, angelj Gospodov pristopi k njim, in slava Gospodova jih obsije; in uplašijo se z velikim strahom.
10 És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
Pa jim angelj reče: Ne bojte se! kajti glej, oznanjam vam veliko radost, ktera bo vsemu ljudstvu:
11 Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Da vam se je rodil danes zveličar, kteri je Kristus Gospod, v mestu Davidovem.
12 Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
In to vam bo znamenje: Našli boste dete povito, da leži v jaslih.
13 És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
In na hip se pokaže z angeljem množica nebeške vojske, kteri so Boga hvalili, govoreč:
14 Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
Slava na višavah Bogu, in na zemlji mir; med ljudmi dobra volja.
15 És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
In zgodí se, ko odidejo angelji od njih na nebo, pa rekó pastirji med seboj: Pojdimo do Betlehema, in poglejmo to reč, ki se je zgodila, ki nam jo je povedal Gospod.
16 Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
In pridejo jadrno, in najdejo Marijo in Jožefa, in dete, da leží v jaslih.
17 És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
Videvši pa, povedó, kar jim je bilo rečeno za to dete.
18 És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
In vsi, kteri so slišali, začudijo se temu, kar so jim bili povedali pastirji.
19 Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
A Marija je vse te besede varovala, in zlágala jih je v srcu svojem.
20 A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
In vrnejo se pastirji, slaveč in hvaleč Boga za vse, kar so slišali in videli, kakor jim je bilo povedano.
21 És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
In ko se izpolni osem dnî, da dete obrežejo, pa mu dadó ime Jezus, ktero je bil imenoval angelj, predno se je še začel v telesu.
22 Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
In ko se izpolnijo dnevi očiščevanja njenega, po postavi Mojzesovej, prineseta ga v Jeruzalem, da ga postavita pred Gospoda,
23 (A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
(Kakor je pisano v postavi Gospodovej: "Vsak samec, kteri odprè maternico, posvetí naj se Gospodu,")
24 És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
In da dasta dar po tem, kar je rečeno v postavi Gospodovej: "Dve grlici ali dva golobiča."
25 És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
In glej, bil je človek v Jeruzalemu, kteremu je bilo ime Simeon, in ta človek je bil pravičen in pobožen, in čakal je tolažbe Izraelove, in Duh sveti je bil v njem.
26 És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
In razodel mu je bil sveti Duh, da ne bo videl smrti, dokler ne vidi Kristusa Gospoda.
27 És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
In pride v Duhu v tempelj. In ko prineseta roditelja otroka Jezusa, da storita za-nj po šegi postave,
28 Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
Pa ga on vzeme na naročje svoje, in zahvali Boga, in reče:
29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
Sedaj odpuščaš hlapca svojega, Gospod, po besedi svojej v miru:
30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
Ker so videle očí moje zveličanje tvoje,
31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
Ktero si pripravil pred obličjem vseh narodov;
32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
Luč za razsvetljenje poganov, in slavo naroda tvojega Izraelskega.
33 József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.
A Jožef in mati njegova sta se čudila temu, kar se je govorilo o njem.
34 És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak;
In blagoslovi ju Simeon, in reče Mariji materi njegovej: Glej, ta je postavljen na pad in vstajenje mnogim v Izraelu, in za znamenje, kteremu se bo nasprotovalo:
35 Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
(A tebi samej bo pa prebodel meč dušo!) da se odkrijejo iz mnogih src misli.
36 És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
In bila je prerokinja Ana, hči Fanuelova, od rodú Azerjevega: ta je bila zeló stara, in sedem let je bila živela z možem po devištvu svojem;
37 És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
In vdova okoli štiri in osemdesetih let, ktera ni odhajala od tempeljna, in je s postom in molitvami služila Bogu, noč in dan.
38 Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.
In ta ravno tisti čas pristopi, in hvalila je Gospoda, in govorila je o njem vsem, kteri so čakali odrešenja v Jeruzalemu.
39 És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
In ko vse po postavi Gospodovej dopolnijo, vrnejo se v Galilejo, v mesto svoje Nazaret.
40 A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
A dete je rastlo, in krepčalo se je v duhu, in napolnjevalo se je modrosti; in milost Božja je bila ž njim.
41 Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
In hodila sta roditelja njegova vsako leto v Jeruzalem o velikonočnem prazniku.
42 És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
In ko mu je bilo dvanajst let, in sta bila šla v Jeruzalem po navadi praznika,
43 És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;
In sta dní dokončala, ko sta se onadva vračala, ostal je deček Jezus v Jeruzalemu. In tega ni vedel Jožef in mati njegova.
44 Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;
Misleč pa, da je pri druščini, prešla sta dan hodá, in iskala sta ga pri sorodnikih in pri znancih.
45 És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
In ko ga nista našla, vrneta se v Jeruzalem, iskajoč ga,
46 És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.
In zgodí se po treh dnéh, da ga najdeta v tempeljnu, da sedí sredi učenikov, ter jih posluša, in jih vprašuje.
47 És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.
Čudili pa so se vsi, kteri so ga poslušali, razumu njegovemu in odgovorom njegovim.
48 És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.
In ko ga ugledata, zavzemeta se; in reče mu mati njegova: Sin, kaj si nama storil tako? Glej, oče tvoj in jaz sva te z žalostjo iskala.
49 Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?
Pa jima reče: Kaj, da sta me iskala? Nista li vedela, da moram biti v tem, kar je očeta mojega?
50 De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.
In ona nista razumela besede, ktero jima je rekel.
51 És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.
Ter snide ž njima, in pride v Nazaret; in bil jima je pokoren. In mati njegova je varovala vse te besede v srcu svojem.
52 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
In Jezus je napredoval v modrosti in rasti, in v milosti pri Bogu in ljudeh.
