Lukács 2
1 És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
Now it happened in those days, that a decree went out from Caesar Augustus that the whole empire should be enrolled.
2 Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
This was the first enrollment made when Quirinius was governor of Syria.
3 Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
All went to enroll themselves, everyone to his own city.
4 Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth, into Judea, to the city of David, which is called Bethlehem, because he was of the house and family of David;
5 Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
to enroll himself with Mary, who was pledged to be married to him, being pregnant.
6 És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
It happened, while they were there, that the day had come that she should give birth.
7 És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
And she gave birth to her firstborn son, and wrapped him with pieces of cloth, and placed him in a feeding trough, because there was no guest room available for them.
8 Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
There were shepherds in the same country staying in the field, and keeping watch by night over their flock.
9 És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
And look, an angel of the Lord stood by them, and the glory of the Lord shone around them, and they were terrified.
10 És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
The angel said to them, "Do not be afraid, for see, I bring you good news of great joy which will be to all the people.
11 Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
For there is born to you, this day, in the city of David, a Savior, who is Messiah, the Lord.
12 Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
This is the sign to you: you will find a baby wrapped in strips of cloth, lying in a feeding trough."
13 És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
Suddenly, there was with the angel a multitude of the heavenly army praising God, and saying,
14 Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
"Glory to God in the highest, and on earth peace, good will toward humankind."
15 És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
And it happened that when the angels went away from them into the sky, the shepherds said one to another, "Let us go to Bethlehem, now, and see this thing that has happened, which the Lord has made known to us."
16 Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
They came with haste, and found both Mary and Joseph, and the baby was lying in the feeding trough.
17 És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
When they saw it, they made known the saying which was spoken to them about this child.
18 És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
All who heard it wondered at the things which were spoken to them by the shepherds.
19 Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
But Mary kept all these sayings, pondering them in her heart.
20 A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
The shepherds returned, glorifying and praising God for all the things that they had heard and seen, just as it was told them.
21 És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
When eight days were fulfilled to circumcise him, his name was called Jesus, which was given by the angel before he was conceived in the womb.
22 Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
When the days of their purification according to the Law of Moses were fulfilled, they brought him up to Jerusalem, to present him to the Lord
23 (A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
(as it is written in the Law of the Lord, "Every male who opens the womb will be called holy to the Lord"),
24 És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
and to offer a sacrifice according to that which is said in the Law of the Lord, "A pair of turtledoves, or two young pigeons."
25 És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
And look, there was a man in Jerusalem whose name was Simeon. This man was righteous and devout, looking for the consolation of Israel, and the Holy Spirit was on him.
26 És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
It had been revealed to him by the Holy Spirit that he should not see death before he had seen the Lord's Messiah.
27 És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
He came in the Spirit into the temple. When the parents brought in the child, Jesus, that they might do concerning him according to the requirement of the Law,
28 Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
then he received him into his arms, and blessed God, and said,
29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
"Now you are releasing your servant, Lord, according to your word, in peace;
30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
for my eyes have seen your salvation,
31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
which you have prepared before the face of all peoples;
32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
a light for revelation to the nations, and the glory of your people Israel."
33 József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.
And his father and his mother were marveling at the things which were spoken concerning him,
34 És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak;
and Simeon blessed them, and said to Mary, his mother, "Look, this child is set for the falling and the rising of many in Israel, and for a sign which is spoken against.
35 Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
Yes, a sword will pierce through your own soul, that the thoughts of many hearts may be revealed."
36 És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
There was one Anna, a prophetess, the daughter of Penuel, of the tribe of Asher (she was of a great age, having lived with a husband seven years from her virginity,
37 És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
and she had been a widow for about eighty-four years), who did not depart from the temple, worshipping with fastings and petitions night and day.
38 Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.
Coming up at that very hour, she gave thanks to God, and spoke of him to all those who were looking for the redemption of Jerusalem.
39 És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
When they had accomplished all things that were according to the Law of the Lord, they returned into Galilee, to their own city, Nazareth.
40 A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
The child was growing, and was becoming strong, being filled with wisdom, and the favor of God was upon him.
41 Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
His parents went every year to Jerusalem at the feast of the Passover.
42 És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
When he was twelve years old, they went up according to the custom of the feast,
43 És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;
and when they had fulfilled the days, as they were returning, the boy Jesus stayed behind in Jerusalem. His parents did not know it,
44 Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;
but supposing him to be in the company, they went a day's journey, and they looked for him among their relatives and acquaintances.
45 És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
When they did not find him, they returned to Jerusalem, looking for him.
46 És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.
It happened after three days they found him in the temple, sitting in the midst of the teachers, both listening to them, and asking them questions.
47 És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.
All who heard him were amazed at his understanding and his answers.
48 És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.
When they saw him, they were astonished, and his mother said to him, "Son, why have you treated us this way? Look, your father and I were anxiously looking for you."
49 Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?
He said to them, "Why were you looking for me? Did you not know that I must be doing the works of my Father?"
50 De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.
They did not understand the saying which he spoke to them.
51 És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.
And he went down with them, and came to Nazareth. He was subject to them, and his mother kept all these sayings in her heart.
52 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
And Jesus increased in wisdom and stature, and in favor with God and people.
