Lukács 19
1 És bemenvén, általméne Jerikhón.
ⲁ̅ⲁϥⲃⲱⲕ ⲇⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁϥⲙⲟⲩϣⲧ̅ ⲛ̅ϩⲓⲉⲣⲓⲭⲱ
2 És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.
ⲃ̅ⲉⲓⲥϩⲏⲏⲧⲉ ⲇⲉ ⲉⲓⲥⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲍⲁⲕⲭⲁⲓⲟⲥ ⲛ̅ⲧⲟϥ ⲇⲉ ⲛⲉⲩⲁⲣⲭⲓⲧⲉⲗⲱⲛⲏⲥ ⲡⲉ ⲣ̅ⲣⲙ̅ⲙⲁⲟ̅
3 És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
ⲅ̅ⲉϥϣⲓⲛⲉ ⲛ̅ⲥⲁⲓ̅ⲥ̅ ϫⲉ ⲛⲓⲙ ⲡⲉ. ⲁⲩⲱ ⲙ̅ⲡϥ̅ϭⲙ̅ϭⲟⲙ ⲉⲧⲃⲉⲡⲙⲏⲏϣⲉ ϫⲉ ⲛⲉⲟⲩⲕⲟⲩⲓ̈ ⲡⲉ ϩⲛ̅ⲧⲉϥϭⲟⲧ
4 És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.
ⲇ̅ⲁϥⲡⲱⲧ ⲇⲉ ⲉⲑⲏ ⲁϥⲧⲁⲗⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲉϫⲛ̅ⲟⲩⲛⲟⲩϩⲉ ϫⲉ ⲉϥⲉⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲛⲉϥⲛⲏⲩ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲙ̅ⲡⲙⲁ ⲉⲧⲙ̅ⲙⲁⲩ.
5 És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
ⲉ̅ⲁϥⲉ͡ⲓ ⲇⲉ ⲉⲡⲙⲁ ⲁϥϥⲓⲁⲧϥ̅ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲛ̅ϭⲓⲓ̅ⲥ̅ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲍⲁⲕⲭⲁⲓⲟⲥ ϭⲉⲡⲏ ⲁⲙⲟⲩ ⲉⲡⲉⲥⲏⲧʾ ϩⲁⲡⲥ̅ ⲅⲁⲣ ⲉⲧⲣⲁϣⲱⲡⲉ ϩⲙ̅ⲡⲉⲕⲏⲓ̈ ⲙ̅ⲡⲟⲟⲩ.
6 És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.
ⲋ̅ⲁϥϭⲉⲡⲏ ⲇⲉ ⲁϥⲉ͡ⲓ ⲉⲡⲉⲥⲏⲧʾ ⲁϥϣⲟⲡϥ̅ ⲉⲣⲟϥ ⲉϥⲣⲁϣⲉ.
7 És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.
ⲍ̅ⲁⲩⲛⲁⲩ ⲇⲉ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲁⲩⲕⲣⲙ̅ⲣⲙ̅ ⲉⲩϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ. ⲁϥⲃⲱⲕ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁϥϭⲟⲓ̈ⲗⲉ ⲉⲩⲣⲱⲙⲉ ⲣ̅ⲣⲉϥⲣ̅ⲛⲟⲃⲉ.
8 Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
ⲏ̅ⲁⲍⲁⲕⲭⲁⲓⲟⲥ ⲇⲉ ⲁϩⲉⲣⲁⲧϥ̅ ⲡⲉϫⲁϥ ⲙ̅ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ϫⲉ ⲉⲓⲥϩⲏⲏⲧⲉ ϯϯ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲛ̅ⲧⲡⲁϣⲉ ⲛ̅ⲛⲁϩⲩⲡⲁⲣⲭⲟⲛⲧⲁ ⲛⲛ̅ϩⲏⲕⲉ ⲁⲩⲱ ⲡⲉⲛⲧⲁⲓ̈ϯϣⲧⲟⲩⲏⲧʾ ⲉⲣⲟϥ ⲛⲧⲉⲟⲩⲁ. ϯⲛⲁⲧⲁⲁϥ ⲛ̅ϥⲧⲟⲩⲕⲱⲃ.
9 Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.
ⲑ̅ⲡⲉϫⲉⲓ̅ⲥ̅ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲁⲩⲟⲩϫⲁⲓ̈ ϣⲱⲡⲉ ϩⲙ̅ⲡⲉⲓ̈ⲏⲓ̈ ⲙ̅ⲡⲟⲟⲩ ⲕⲁⲧⲁⲑⲉ ϫⲉ ⲟⲩϣⲏⲣⲉ ϩⲱⲱϥ ⲡⲉ ⲛ̅ⲧⲉⲁⲃⲣⲁϩⲁⲙ
10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.
ⲓ̅ⲛ̅ⲧⲁⲡϣⲏⲣⲉ ⲅⲁⲣ ⲙ̅ⲡⲣⲱⲙⲉ ⲉ͡ⲓ ⲉϣⲓⲛⲉ ⲉⲧⲁⲛϩⲉⲡⲉⲧⲥⲟⲣⲙ·
11 És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
ⲓ̅ⲁ̅ⲉⲩⲥⲱⲧⲙ̅ ⲇⲉ ⲉⲛⲁⲓ̈ ⲁϥⲟⲩⲱϩ ⲉⲧⲟⲟⲧϥ̅ ⲁϥϫⲱ ⲛ̅ⲟⲩⲡⲁⲣⲁⲃⲟⲗⲏ ϫⲉ ⲉⲛⲉⲩϩⲏⲛ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲑⲓⲉⲣⲟⲩⲥⲁⲗⲏⲙ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲩⲙⲉⲉⲩⲉ ⲡⲉ ϫⲉ ⲉⲣⲉⲧⲙⲛ̅ⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲁⲩⲱⲛϩ ⲉⲃⲟⲗ ⲛ̅ⲧⲉⲩⲛⲟⲩ.
12 Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
ⲓ̅ⲃ̅ⲡⲉϫⲁϥ ϭⲉ ϫⲉ ⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲛⲉⲩⲅⲉⲛⲏⲥ ⲡⲉⲛⲧⲁϥⲃⲱⲕ ⲉⲩⲭⲱⲣⲁ ⲉⲥⲟⲩⲏⲩ ⲉϫⲓ ⲛⲁϥ ⲛⲟⲩⲙⲛ̅ⲧⲉⲣⲟ ⲉⲕⲟⲧϥ̅.
13 Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
ⲓ̅ⲅ̅ⲁϥⲙⲟⲩⲧⲉ ⲇⲉ ⲉⲙⲏⲧʾ ⲛ̅ϩⲙϩⲁⲗ ⲛ̅ⲧⲟⲟⲧϥ̅ ⲁϥϯ ⲛⲁⲩ ⲙ̅ⲙⲏⲧʾ ⲛⲙ̅ⲛⲁ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ. ⲁⲣⲓϩⲱⲃ ϣⲁⲛϯⲉ͡ⲓ
14 Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.
ⲓ̅ⲇ̅ⲛⲉⲣⲉⲛⲉϥⲣⲙ̅ⲛ̅ϯⲙⲉ ⲇⲉ ⲙⲟⲥⲧⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲡⲉ. ⲁⲩϫⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲛ̅ⲟⲩⲡⲣⲉⲥⲃⲓⲁ ϩⲓⲡⲁϩⲟⲩ ⲙ̅ⲙⲟϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲛ̅ⲧⲛ̅ⲟⲩⲉϣⲡⲁⲓ̈ ⲁⲛ ⲉⲧⲣⲉϥⲣⲣ̅ⲣⲟ ⲉϫⲱⲛ.
15 És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
ⲓ̅ⲉ̅ⲁⲥϣⲱⲡⲉ ⲇⲉ ϩⲙ̅ⲡⲧⲣⲉϥⲉ͡ⲓ ⲉⲁϥϫⲓ ⲛ̅ⲧⲙⲛ̅ⲧⲉⲣⲟ ⲁϥϫⲟⲟⲥ ⲉⲧⲣⲉⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲛⲁϥ ⲉⲛⲓϩⲙ̅ϩⲁⲗ ⲛⲁⲓ̈ ⲉⲛⲧⲁϥϯ ⲛⲁⲩ ⲙ̅ⲡϩⲁⲧʾ ϫⲉ ⲉϥⲉⲉ͡ⲓⲙⲉ ϫⲉ ⲛ̅ⲧⲁⲩⲣⲟⲩ ⲛ̅ϩⲱⲃ.
16 Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
ⲓ̅ⲋ̅ⲁⲡϣⲟⲣⲡ̅ ⲇⲉ ⲉ͡ⲓ ⲉϥϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲁⲧⲉⲕⲙ̅ⲛⲁ ϫⲡⲉⲙⲏⲧʾ ⲛⲙ̅ⲛⲁ.
17 Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.
ⲓ̅ⲍ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲡϩⲙ̅ϩⲁⲗ ⲛⲁ̅ⲅⲁⲑⲟⲥ ϫⲉ ⲁⲕⲣ̅ⲡⲓⲥⲧⲟⲥ ϩⲛ̅ⲟⲩⲕⲟⲩⲓ̈. ϣⲱⲡⲉ ⲉⲩⲛ̅ⲧⲕ̅ⲉⲝⲟⲩⲥⲓⲁ ⲙ̅ⲙⲁⲩ ⲉϫⲛ̅ⲙⲏⲧⲉ ⲙ̅ⲡⲟⲗⲉⲓⲥ.
18 És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.
ⲓ̅ⲏ̅ⲁⲡⲙⲉϩⲥⲛⲁⲩ ⲉ͡ⲓ ⲉϥϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ. ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲁⲧⲉⲕⲙ̅ⲛⲁ ⲣ̅ϯⲟⲩ ⲛⲙ̅ⲛⲁ
19 Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.
ⲓ̅ⲑ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲇⲉ ⲙ̅ⲡⲕⲉ ϫⲉ ⲛ̅ⲧⲟⲕ ϩⲱⲱⲕ ϣⲱⲡⲉ ⲉϫⲛ̅ϯ ⲙ̅ⲡⲟⲗⲉⲓⲥ.
20 És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;
ⲕ̅ⲁⲡⲕⲉⲟⲩⲁ ⲇⲉ ⲉ͡ⲓ ⲉϥϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ. ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲧⲉⲕⲙ̅ⲛⲁ ⲉⲛⲉⲥⲛ̅ⲧⲟⲟⲧʾ ⲥⲕⲏ ϩⲛ̅ⲟⲩⲥⲟⲩⲇⲁⲣⲓⲟⲛ.
21 Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem te tettél el, és aratod, a mit nem te vetettél.
ⲕ̅ⲁ̅ⲛⲉⲓ̈ⲣ̅ϩⲟⲧⲉ ⲅⲁⲣ ϩⲏⲧⲕ̅ ϫⲉ ⲛ̅ⲧⲕ̅ⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲛ̅ⲛⲁⲩⲥⲧⲏⲣⲟⲥ ⲉⲕϥⲓ ⲙ̅ⲡⲉⲧⲉⲙ̅ⲡⲕ̅ⲕⲁⲁϥ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ (ⲉ)ⲕⲱϩⲥ̅ ⲙ̅ⲡⲉⲧⲉⲙ̅ⲡⲕ̅ϫⲟϥ.
22 Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem;
ⲕ̅ⲃ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ. ⲉⲓ̈ⲛⲁⲕⲣⲓⲛⲉ ⲙ̅ⲙⲟⲕ ϩⲛ̅ⲣⲱⲕ ⲡ̅ⲡⲟⲛⲏⲣⲟⲥ ⲛ̅ϩⲙ̅ϩⲁⲗ ⲉϣϫⲉⲕⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲁⲛⲅ̅ⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲛ̅ⲁⲩⲥⲧⲏⲣⲟⲥ ⲉⲓ̈ϥⲓ ⲙ̅ⲡⲉⲧⲉⲙ̅ⲡⲓⲕⲁⲁϥ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲉⲓ̈ⲱϩⲥ̅ ⲙ̅ⲡⲉⲧⲉⲙ̅ⲡⲓϫⲟϥ.
23 Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?
ⲕ̅ⲅ̅ⲉⲧⲃⲉⲟⲩ ⲙ̅ⲡⲕ̅ϯ ⲙ̅ⲡⲁϩⲁⲧʾ ⲉⲧⲉⲧⲣⲁⲡⲉⲍⲁ ⲧⲁⲉ͡ⲓ ⲧⲁϫⲓⲧϥ̅ ⲛⲙⲧⲉϥⲙⲏⲥⲉ.
24 És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.
ⲕ̅ⲇ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲇⲉ ⲛ̅ⲛⲉⲧⲁϩⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ϫⲉ ϥⲓ ⲛ̅ⲧⲉⲙⲛⲁ ⲛ̅ⲧⲟⲟⲧϥ̅ ⲛ̅ⲧⲉⲧⲛ̅ⲧⲁⲁⲥ ⲙ̅ⲡⲁⲡⲙⲏⲧʾ ⲛⲙ̅ⲛⲁ.
25 És mondának néki: Uram, tíz gírája van!
ⲕ̅ⲉ̅ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲟⲩⲛ̅ⲧϥ̅ⲙⲏⲧ̅ ⲛⲙ̅ⲛⲁ
26 És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.
ⲕ̅ⲋ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲇⲉ ⲛⲁⲩ. ϫⲉ ϯϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ⲛⲏⲧⲛ̅ ϫⲉ ⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲉⲧⲉⲟⲩⲛ̅ⲧⲁϥ ⲥⲉⲛⲁϯ ⲛⲁϥ ⲡⲉⲧⲉⲙ̅ⲙⲛ̅ⲧⲁϥ ⲇⲉ ⲥⲉⲛⲁϥⲓ ⲛ̅ⲧⲟⲟⲧϥ̅ ⲙ̅ⲡⲕⲉⲉⲧⲉⲟⲩⲛ̅ⲧⲁϥⲥϥ̅.
27 Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!
ⲕ̅ⲍ̅ⲡⲗⲏⲛ ⲛⲁϫⲓϫⲉⲟⲩ ⲛⲁⲓ̈ ⲉⲧⲉⲙ̅ⲡⲟⲩⲱϣ ⲉⲧⲣⲁⲣⲣ̅ⲣⲟ ⲉϫⲱⲟⲩ ⲁⲛⲓⲥⲟⲩ ⲉⲡⲉⲓ̈ⲙⲁ ⲕⲟⲛⲥⲟⲩ ⲙ̅ⲡⲁⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ.
28 És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe.
ⲕ̅ⲏ̅ⲛ̅ⲧⲉⲣⲉϥϫⲉⲛⲁⲓ̈ ⲇⲉ ⲁϥⲙⲟⲟϣⲉ ϩⲁⲧⲉⲩϩⲏ ⲉϥⲃⲏⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲉⲑⲓⲉⲣⲟⲩⲥⲟⲗⲩⲙⲁ·
29 És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,
ⲕ̅ⲑ̅ⲁⲥϣⲱⲡⲉ ⲇⲉ ⲛ̅ⲧⲉⲣⲉϥϩⲱⲛ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲃⲏⲇⲫⲁⲕⲏ ⲛⲙ̅ⲃⲁⲑⲁⲛⲓⲁ ⲉⲡⲧⲟⲟⲩ ⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲡⲁⲛϫⲟⲉⲓⲧʾ ⲁϥϫⲟⲟⲩ ⲛ̅ⲥⲛⲁⲩ ⲛ̅ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ
30 Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.
ⲗ̅ⲉϥϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲃⲱⲕ ⲉⲡⲉⲓ̈ϯⲙⲉ ⲉⲧⲙ̅ⲡⲉⲧⲛ̅ⲙ̅ⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ. ⲉⲧⲉⲧⲛⲁⲃⲱⲕ ⲇⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲣⲟϥ ⲧⲉⲧⲛⲁϩⲉ ⲉⲩⲥⲏϭ ⲉϥⲙⲏⲣ ⲡⲁⲓ̈ ⲉⲙⲡⲉⲗⲁⲁⲩ ⲣ̅ⲣⲱⲙⲉ ⲁⲗⲉ ⲉⲣⲟϥ ⲉⲛⲉϩ ⲃⲟⲗϥ ⲛ̅ⲧⲉⲧⲛ̅ⲛ̅ⲧϥ̅
31 És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.
ⲗ̅ⲁ̅ⲉⲣʾϣⲁⲛⲟⲩⲁ ⲇⲉ ϫⲛⲟⲩⲧⲛ̅ ϫⲉ ϫⲉⲟⲩ ⲧⲉⲧⲛ̅ⲃⲱⲗ ⲙ̅ⲙⲟϥ. ⲁϫⲓⲥ ϫⲉ ⲡⲉϥϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲧⲣ̅ⲭⲣⲓⲁ ⲛⲁϥ.
32 És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.
ⲗ̅ⲃ̅ⲁⲩⲃⲱⲕ ⲇⲉ ⲛ̅ϭⲓⲛⲉⲛⲧⲁⲩϫⲟⲟⲩⲥⲉ ⲁⲩϩⲉ ⲉⲣⲟⲥ ⲛ̅ⲑⲉ ⲉⲛⲧⲁϥϫⲟⲟⲥ ⲛⲁⲩ.
33 És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?
ⲗ̅ⲅ̅ⲉⲩⲃⲱⲗ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲙ̅ⲡⲥⲏϭ ⲡⲉϫⲉⲛⲉϥϫⲓⲥⲟⲟⲩⲉ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲁϩⲣⲱⲧⲛ̅ ⲧⲉⲧⲛ̅ⲃⲱⲗ ⲙ̅ⲡⲥⲏϭ
34 Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.
ⲗ̅ⲇ̅ⲛ̅ⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁⲩ ϫⲉ ⲡⲉϥϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲧⲣ̅ⲭⲣⲓⲁ ⲛⲁϥ.
35 Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.
ⲗ̅ⲉ̅ⲁⲩⲛⲧϥ̅ ⲇⲉ ϣⲁⲓ̅ⲥ̅ ⲁⲩⲡⲱⲣϣ̅ ⲛ̅ⲛⲉⲩϩⲟⲓ̈ⲧⲉ ⲉϫⲙ̅ⲡⲥⲏϭ ⲁⲩⲧⲁⲗⲉⲓ̅ⲥ̅ ⲉϫⲱϥ
36 És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.
ⲗ̅ⲋ̅ⲉⲩⲙⲟⲟϣⲉ ⲇⲉ ⲁⲩⲡⲱⲣϣ̅ ⲛ̅ⲛⲉⲩϩⲟⲓ̈ⲧⲉ ϩⲓⲧⲉϩⲓⲏ.
37 Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;
ⲗ̅ⲍ̅ⲛ̅ⲧⲉⲣⲉϥϩⲱⲛ ⲇⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉϥⲛⲏⲟⲩ ⲉⲡⲉⲥⲏⲧʾ ϩⲓⲡⲧⲟⲟⲩ ⲛⲛ̅ϫⲟⲉⲓⲧʾ. ⲁϥⲁⲣⲭⲓ ⲛ̅ϭⲓⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲧⲏⲣϥ̅ ⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲉⲩⲣⲁϣⲉ ⲉⲩⲥⲙⲟⲩ ⲉⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ϩⲛ̅ⲟⲩⲛⲟϭ ⲛ̅ⲥⲙⲏ ⲉⲧⲃⲉⲛ̅ϭⲟⲙ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲉⲛⲧⲁⲩⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟⲟⲩ
38 Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!
ⲗ̅ⲏ̅ⲉⲩϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ϫⲉ ϥⲥⲙⲁⲙⲁⲁⲧ ⲛ̅ϭⲓⲡⲣ̅ⲣⲟ ⲉⲧⲛⲏⲟⲩ ϩⲙ̅ⲡⲣⲁⲛ ⲙ̅ⲡϫⲟⲉⲓⲥ. ϯⲣⲏⲛⲏ ϩⲛ̅ⲧⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲡⲉⲟⲟⲩ ϩⲛⲛⲉⲧϫⲟⲥⲉ.
39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!
ⲗ̅ⲑ̅ⲡⲉϫⲉϩⲟⲓ̈ⲛⲉ ⲛⲁϥ ϩⲛ̅ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ̅ⲡⲙⲏⲏϣⲉ ϫⲉ ⲡⲥⲁϩ. ⲉⲡⲓⲧⲓⲙⲁ ⲛ̅ⲛⲉⲕⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ.
40 És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
ⲙ̅ⲁϥⲟⲩⲱϣⲃ̅ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ. ϯϫⲱ ⲙ̅ⲙⲟⲥ ⲛⲏⲧⲛ̅ ϫⲉ ⲉⲣϣⲁⲛⲛⲁⲓ̈ ⲕⲁⲣⲱⲟⲩ. ⲛⲉⲓ̈ⲱⲛⲉ ⲛⲁϫⲓϣⲕⲁⲕ ⲉⲃⲟⲗ.
41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.
ⲙ̅ⲁ̅ⲛ̅ⲧⲉⲣⲉϥϩⲱⲛ ⲇⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉϥⲛⲁⲩ ⲉⲧⲡⲟⲗⲓⲥ ⲁϥⲣⲓⲙⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲉϫⲱⲥ
42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől.
ⲙ̅ⲃ̅ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲉⲛⲉⲛⲧⲁⲓ̈ⲙⲉ ϩⲱⲱⲧⲉ ϩⲙ̅ⲡⲟⲟⲩ ⲛ̅ϩⲟⲟⲩ ⲉⲛⲉⲧϣⲟⲟⲡ ⲛⲉ ⲉⲩⲓ̈ⲣⲏⲛⲏ ⲧⲉⲛⲟⲩ ⲇⲉ ⲁⲩϩⲱⲡ ⲉⲛⲟⲩⲃⲁⲗ.
43 Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged.
ⲙ̅ⲅ̅ϫⲉ ⲟⲩⲛϩⲉⲛϩⲟⲟⲩ ⲛⲏⲟⲩ ⲉϩⲣⲁⲓ̈ ⲉϫⲱ ⲛⲧⲉⲛⲟⲩϫⲁϫⲉ ⲕⲧⲉⲟⲩϣⲱⲗϩ̅ ⲉⲣⲟ ⲛ̅ⲥⲉⲟⲧⲡⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲛ̅ⲥⲁⲥⲁ ⲛⲓⲙ
44 És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.
ⲙ̅ⲇ̅ⲛ̅ⲥⲉⲣⲁϩⲧⲉ ⲉⲡⲕⲁϩ ⲁⲩⲱ ⲛ̅ⲟⲩϣⲏⲣⲉ ⲛ̅ϩⲏⲧⲉ. ⲛ̅ⲥⲉⲧⲙ̅ⲕⲁⲟⲩⲱⲛⲉ ϩⲓϫⲛ̅ⲟⲩⲱⲛⲉ ⲛ̅ϩⲏⲧⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϫⲉ ⲙ̅ⲡⲉⲥⲟⲩⲛⲡⲉⲩⲟⲉⲓϣ ⲙ̅ⲡⲟⲩϭⲙ̅ⲡϣⲓⲛⲉ.
45 És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,
ⲙ̅ⲉ̅ⲛ̅ⲧⲉⲣⲉϥⲃⲱⲕ ⲇⲉ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲡⲉⲣⲡⲉ ⲁϥⲁⲣⲭⲓ ⲛ̅ⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲛ̅ⲛⲉⲧϯ ⲉⲃⲟⲗ
46 Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
ⲙ̅ⲋ̅ⲉϥϫⲱ ⲙ̅ⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ϥⲥⲏϩ ϫⲉ ⲡⲁⲏⲓ̈ ⲛⲁϣⲱⲡⲉ ⲛ̅ⲛⲏⲓ̈ ⲛϣⲗⲏⲗ. ⲛ̅ⲧⲱⲧⲛ̅ ⲇⲉ ⲧⲉⲧⲛ̅ⲓ̈ⲣⲉ ⲙ̅ⲙⲟϥ ⲛ̅ⲥⲡⲏⲗⲁⲓⲟⲛ ⲛ̅ⲥⲟⲟⲛⲉ·
47 És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni:
ⲙ̅ⲍ̅ⲛⲉϥϯⲥⲃⲱ ⲇⲉ ⲙ̅ⲙⲏⲛⲉ ⲡⲉ ϩⲙⲡⲉⲣⲡⲉ ⲛⲁⲣⲭⲓⲉⲣⲉⲩⲥ ⲇⲉ ⲛⲙ̅ⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲛⲉⲩϣⲓⲛⲉ ⲛ̅ⲥⲁⲙⲟⲟⲩⲧϥ̅ ⲛⲙ̅ⲛ̅ⲛⲟϭ ⲙ̅ⲡⲗⲁⲟⲥ.
48 És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, reá hallgatván.
ⲙ̅ⲏ̅ⲁⲩⲱ ⲙ̅ⲡⲟⲩϭⲛ̅ⲛⲉⲩⲛⲁⲣⲟⲩ ⲛⲁϥ ⲛⲉⲣⲉⲡⲗⲁⲟⲥ ⲅⲁⲣ ⲧⲏⲣϥ̅ (ⲣ)ⲁϣⲉ ⲡⲉ ⲉⲩⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟϥ·
