Lukács 19
1 És bemenvén, általméne Jerikhón.
Jesu taw Jeriko khaw awh lut nawh cawhkawng cet phaat hy.
2 És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.
Ce a khawk khuiawh Zakea ak mingnaak thlang pynoet awm hy; anih taw mangmu ak cawikhqi ak ukkung na awm nawh boei hy.
3 És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
Jesu ve ikawmyih ak thlang hy voei nu tice huh aham ngaih hy; cehlai thlak nem na a awm dawngawh, thlang kqeng anglakawh Jesu ce am hu thai hy.
4 És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.
Cedawngawh Jesu a lawnaak kawi lam a hai benna a nang dawng nawh Jesu huh aham thai thing a saw na kaai hy.
5 És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
Jesu ing ce a hun ce a pha awh, hang mang nawh toek hy, “Zakea, nuk kqum law hlah, tuhngawi na im awh pah hly nyng,” tina hy.
6 És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.
Zakea ing angtawn na nuk kqum nawh zeel doena Jesu ce a im awh pah sak hy.
7 És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.
Thlang boeih ing ami huh awh sai bi uhy, Thlakthawlh im awh pah vang a ti, ti uhy.
8 Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
Cehlai Zakea ing dyi nawh Bawipa venawh, “Bawipa, toek lah! Tuh ka khawhthem ik-oeih ak kengvang ce hahqahkhqi pe vang nyng, thlang thai na nawh ik-oeih ka lawh peek awhtaw, a pyh pupthli na sah tlaih vang nyng,” tina hy.
9 Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.
Jesu ing a venawh, “Tuhngawi awh ve a ipkhui awh thaawngnaak pha law hawh hy, ve ak thlang awm Abraham a capa lawt ni.
10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.
Ak qeengkhqi thaawng aham ni Thlanghqing Capa ve a law,” tinak khqi hy.
11 És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
Ve ak awi ve a ming ngai hui awh, Jerusalem khaw ce zoe hawh nawh, thlangkhqi ing Khawsa qam ce dang hly pahoei hawh hy tinawh amik poek dawngawh, cekkhqi venawh nyhtahnaak awi pynoet kqawn pek khqi hy.
12 Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
A mingmih a venawh, “Boei na ak awm thlang pynoet taw Sangpahrang na awm nawh ak voei law tlaih na khawk hla soeih na ce cet hy.
13 Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
Cedawngawh a tyihzawih thlang pahqa tloek ce khy nawh tangka mina pahqa ce pehy. Ka law tlaih hlan dy vawhkaw tangka ing bi ana bi uh,’ tinak khqi hy.
14 Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.
Cehlai anih amak ngaih thlangkhqi ing anih a huawh thlang tyi unawh, ‘Ve ak thlang ve kaimih a Sangpahrang na awm aham am ngaih unyng,” tinawh awi pat uhy.
15 És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
Cehlai anih ce Sanpahrang na a awm coengawh taw a im na ce voei hy. Cawhkaw tangka ing ikawmyihna a meek ami huh hy voei, tice sim a ngaih dawngawh a tyihzawihkhqi ce khy nawh tangka a peek thlangkhqi venna tyi hy.
16 Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
Lamma cyk thlang ce law nawh a venawh, ‘Bawipa, nang a tangka mina ce a pyh pahqa na meek hy,’ tina hy.
17 Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.
Cawh a boei ing, ‘Ka tyihzawih thlak leek, lah hyk ti. Ik-oeih ak zawica awh awm ypawm na awm hyk ti, khawk bau pahqa ce uk lah,’ tina hy.
18 És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.
A tyihzawih pakkhihnaak thlang ce law bai nawh, ‘Bawipa, na tangka mina a pyh pumha na meek hy,’ tina bai hy.
19 Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.
A boeipa ing, ‘Khawk bau pumha ce uk lah,’ tina hy.
20 És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;
Cekcoengawh tyihzawih thlak chang pynoet bai ce law nawh, ‘Bawipa na mina ve; hikche ing cun nawh pup nyng.
21 Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem te tettél el, és aratod, a mit nem te vetettél.
Nang taw thlak ciit ngat na awm tiksaw, nik kqih nyng. Amna taaknaak hun awh lo tiksaw, amna sawnaak awh at hyk ti,’ tina hy.
22 Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem;
Cawh a boeipa ing, ‘Nang tyihzawih thlakche, namah ak awi kqawn amyihna awi ni deng kawng! Kai ve thlak ciit ngat na awm nyng, am ka taaknaak awh lo nyng saw am ka sawnaak awh ka ah ce sim zawk hyk ti my?
23 Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?
Cawh man ni ka tangka ce tangka ak thungkhqi kut awh pe tiksaw, ka law tlaih awh, a ca ing ka huhnaak bawk voei?’ tina hy.
24 És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.
Cekcoengawh cawhkaw ak dyi thlangkhqi venawh, ‘A venawh kaw tangka mina pynoet ce lawh pe unawh taw tangka mina pahqa ak ta venawh pe uh,’ tinak khqi hy.
25 És mondának néki: Uram, tíz gírája van!
Cekkhqi ing, ‘Bawipa, tangka mina pahqa ta hawh saw kaw! tina uhy.
26 És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.
Cehlai anih ing ak ta ak thlang a venawh sap pek khqoet kawmsaw, amak ta ak thlang ce taw, a taak ang cang awm lawh pe kaw.
27 Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!
Cehlai kai a qaalkhqi, a mingmih ak khan awh Sangpahrang na kai ama nik ngaih thlangkhqi ce vawh haw law unawh taw ka haiawh him lah uh,’ tinak khqi hy” tinak khqi hy.
28 És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe.
Jesu ing ve ak awi ak kqawn coengawh, Jerusalem khaw benna cet oepchoeh hy.
29 És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,
Bethphage ingkaw Bethani khaw ce pha tawm nawh Olive ami ti Tlang ce a pha awh, a hubat thlang pakkhih ce haina tyi nawh cekqawi a venawh,
30 Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.
Nani hai awhkaw khaw na ce cet nih nawhtaw, khawk khuina nani kun awh, u ingawm amang ngawihnaak khawi meqang ca amik pai ce hu kawm nik ti. Sut nih nawhtaw vena haw law nih.
31 És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.
U ingawm, ikaw ham nani suh? a ti awhtaw ‘Bawipa ing ngoe hy,’ ti nanih,” tina qawi hy.
32 És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.
A tyih qawi ce cet nih nawh anih ing ak kqawn peek amyihna hu hy nih.
33 És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?
Mirang ca ce a ni suh li awh, ak takung ing, ‘Ikaw ham meqang ca ce nani suh? tina qawi hy.
34 Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.
Cekkqawi ing, Bawipa ing ngoe hy, tina hy nih.
35 Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.
Jesu a venna ani haw law coengawh, meqang ca ak khan awh hi phaih pe unawh Jesu ce ngawih sak uhy.
36 És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.
Anih a cehnaak lam awh ce thlangkhqi ing hi phaih pe uhy.
37 Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;
Olive Tlang awhkawng lam a nuk kqumnaak hun ce a pha tawm awh, a hu awh ak bat thlang kqeng ing kawpoek kyi ik-oeihkhqi ce ami huh awh zeelmang doena khy uhy:
38 Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!
Bawipa ming ing ak law taw zoseennaak awm seh!” “Khawk khan awh qoepnaak awm seitaw sawsang khyt awh boeimang seh!” tinawh Khawsa ce kyihcah uhy.
39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!
Thlang kqeng anglakawhkaw Farasi thlang thlang vang ing Jesu a venawh, “Cawngpyikung, na hubatkhqi ce kaa na lah,” tina uhy.
40 És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
Cehlai anih ing, “Ka nik kqawn peek khqi, a mingmih ama mik khy awhtaw, lungkhqi awm khy kaw,’ tinak khqi hy.
41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.
Jerusalem pha tawm nawh khawk bau ce a huh awh, kqah hy,
42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől.
“Nang, nang ing tuh tloek awh nang aham ngaihqepnaak ak haw lawkung ve na sim mantaw – cehlai tuh awhtaw namik ni thuh pe hawh hy.
43 Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged.
Na qaalkhqi ing nik chung khoep kawm usaw hu hai nakawng ani teeknaak khawnghi ce pha law kaw.
44 És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.
Na vawng khuiawh namah ingkaw na canaakhqi dek khawng law na kawm uh. Na venawh Khawsa a lawnaak tym ce am na hat dawngawh, vawhkaw lung ak poeng qu ve pynoet ca awm am hang kawm uh,” tina hy.
45 És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,
Cekcoengawh bawkim vawng khuina ce kun nawh ik-oeih ak zawikhqi ce hqek hy.
46 Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
A mingmih na ce, “Ka im ve cykcahnaak im na awm kaw,’ tinawh qee na awm hy; cehlai nangmih ingtaw, quk-aikhqi awmnaak a hun,’ na sai uhyk ti,” tinak khqi hy.
47 És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni:
Myngawi bawkim awh thlang cawngpyi hy. Cehlai khawsoeih boeikhqi, anaa awi cawngpyi kungkhqi ingkaw thlang kqeng ak sawikungkhqi ingtaw anih ce him aham ngaih uhy.
48 És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, reá hallgatván.
Cehlai ak awi kqawn ce thlang boeih ing a ming ngai peek dawngawh a tym leek ce am hu thai uhy.
