Lukács 18
1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
Ri Jesús xutzijoj jun kꞌambꞌejabꞌal noꞌj chike ri utijoxelabꞌ chukꞌutik chi sibꞌalaj choqꞌaqꞌ wi kakibꞌan chꞌawem man kakꞌis taj ta kikꞌuꞌx.
2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
Xubꞌij kꞌu chike: Kꞌo jun qꞌatal tzij pa jun tinimit ri man kuxiꞌj ta ribꞌ cho ri Dios, xuqujeꞌ man kuꞌnimaj ta ri winaq.
3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
Pa ri tinimit xuqujeꞌ kꞌo jun malkaꞌn ixoq ri kꞌo jun uchꞌoꞌj, xeꞌ kꞌu rukꞌ ri qꞌatal tzij chutayik chi kuqꞌat tzij puꞌwiꞌ ri ukꞌulel.
4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
Pune naj qꞌotaj man xraj taj xubꞌan ri qꞌatoj tzij, kꞌisbꞌal kꞌu rech xubꞌij: “Pune man kinxiꞌj ta wibꞌ cho ri Dios, xuqujeꞌ man keꞌ ta nukꞌuꞌx rukꞌ jun chike.
5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
Xa kꞌu rumal man kel ta we ixoq riꞌ wukꞌ, kinbꞌan waꞌ ri qꞌatoj tzij, rukꞌ jubꞌiqꞌ kinqꞌiꞌtaj are kape sibꞌalaj kꞌi mul chiwilik.”
6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
Xubꞌij kꞌu ri Ajawxel Jesús: Qas kichomaj rij ri xubꞌij ri itzel qꞌatal tzij.
7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
¿La man kꞌu kuqꞌat tzij ri Dios kukꞌ ri winaq ri uchaꞌom, we chi paqꞌij chi chaqꞌabꞌ kechꞌaw rukꞌ? ¿La kꞌamaꞌtam ta kꞌu riꞌ kutzalij uwach ri kichꞌawem?
8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
Qas kubꞌan wi na riꞌ ri qꞌatoj tzij pa kiwiꞌ aninaq, pune jeriꞌ are kape ri Ukꞌojol ri Achi, ¿la kulu winaq ri kuꞌl kikꞌuꞌx che ri Dios?
9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
E kꞌo kꞌu jujun winaq ri kuꞌl kikꞌuꞌx chibꞌil taq kibꞌ, e sukꞌ kakinaꞌo, kaketzelaj kiwach ri e nikꞌaj winaq chik. Rumal riꞌ ri Jesús xutzijoj jun kꞌambꞌejabꞌal noꞌj chike:
10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
E kꞌo kebꞌ achyabꞌ, xebꞌe pa ri Templo chubꞌanik chꞌawem, ri jun fariseo, ri jun chik jun toqꞌil alkabal.
11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
Are xubꞌan chꞌawem ri fariseo xubꞌij: “Kintyoxin che la o Dios, rumal man in junam ta kukꞌ ri eleqꞌomabꞌ taq achyabꞌ, e bꞌanal taq kꞌax, e kakabꞌ kixoqil, xuqujeꞌ man in junam ta rukꞌ we achi riꞌ we toqꞌil alkabal.
12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
Ri in kinqꞌip wibꞌ che nuwaꞌim kebꞌ mul pa wuqubꞌ qꞌij, xuqujeꞌ kinya ri ulajujil rech ronojel ri nuchꞌekoj.”
13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
Are kꞌu ri toqꞌil alkabal naj xkanaj wi kanoq, xa ta ne kuwaꞌjilisaj ri uwach cho ri kaj, kutꞌikitaꞌ ri uwach ukꞌuꞌx xubꞌij: “Cheꞌl kꞌuꞌx la chwe o Dios, wetaꞌm chi in ajmak.”
14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe chi we achi riꞌ, sukꞌ ranimaꞌ xtzalij cho rachoch man je ta kꞌu ri fariseo, rumal iwetaꞌm chi xapachin ri kunimarisaj ribꞌ kanitzꞌarisax na uqꞌij, xapachin xuqujeꞌ ri kumochꞌ ribꞌ kanimarisax na uqꞌij.
15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
Xekꞌam kꞌu bꞌik akꞌalabꞌ cho ri Jesús rech kuya ri uqꞌabꞌ pa kiwiꞌ. Are xkil ri tijoxelabꞌ, xeꞌkiyaj ri e kꞌamowinaq bꞌik.
16 De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
Ri Jesús kꞌut xuꞌsikꞌij ri akꞌalabꞌ, kꞌa te riꞌ xubꞌij chike ri winaq: Chiya bꞌe chike ri akꞌalabꞌ kepe wukꞌ, man kiꞌqꞌil taj, rumal chi are ajchoqꞌe ri ajawarem rech ri Dios ri winaq ri kakubꞌiꞌ kikꞌuꞌx jetaq ri akꞌalabꞌ.
17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe, ri man kukꞌamawaꞌj ta ri ajawarem rech ri Dios jetaq ri kubꞌan jun laj akꞌal, man kwinel ta riꞌ kok chilaꞌ.
18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
Jun chike ri kꞌamal bꞌe xuta che ri Jesús: Utz laj ajtij, ¿jas rajawaxik kinbꞌano chi rechabꞌexik ri jun alik kꞌaslemal? (aiōnios g166)
19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
Ri Jesús xubꞌij che: ¿Jas che kabꞌij chi in utz? Man kꞌo ta chi jun winaq ri utz, xwi ri Dios.
20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
Awetaꞌm ri kubꞌij ri taqanik: man katzukuj ta chi jun awixoqil, man kabꞌan ta kamisanik, man katelaqꞌ taj, man kabꞌan ta bꞌanoj tzij chirij jun winaq chik, xuqujeꞌ chaꞌnimaj ri atat anan.
21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
Ri achi xubꞌij che ri Jesús: Pa ri walkꞌaꞌlal numajim la unimaxik waꞌ we ri, kꞌa xaq jeꞌ ne kinnimaj kamik.
22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
Are xuta ri Jesús ri xubꞌij ri achi che, xubꞌij: Xa chi jun jastaq kajawataj chawe, chakꞌayij kan ronojel ri kꞌo awukꞌ. Kꞌa te riꞌ chajacha ri rajil chike ri e mebꞌaibꞌ, kayaꞌtaj kꞌu na aqꞌinomal chilaꞌ chikaj. Kꞌa te riꞌ chatan loq chinatereneꞌj.
23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
Are xutabꞌej rech ri achi, xkꞌaxkꞌobꞌ ri ranimaꞌ, rumal sibꞌalaj qꞌinom.
24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
Are xril ri Jesús chi xkꞌaxkꞌobꞌ ranimaꞌ xubꞌij: Sibꞌalaj kꞌax okem ke ri qꞌinomabꞌ pa ri ajawarem rech ri Dios.
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
Are man kꞌax taj kubꞌan jun kamey kikꞌow pa ri uteqꞌal ri bꞌaq rech tꞌisoꞌmabꞌal cho ri jun qꞌinom ri karaj kok pa ri ajawarem rech ri Dios.
26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
Ri winaq ri xetow ri xubꞌij ri Jesús, xkibꞌij: ¿Jachin kꞌu riꞌ kakwin chukolik ribꞌ?
27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
Ri Jesús xubꞌij chike: Ri Dios kwinel chubꞌanik ri man kakwin ta ri achi che.
28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Ri Pedro xubꞌij che: Chilampe la, ri uj xqaya kan ronojel ri qajastaq rumal tereneꞌxik la.
29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
Ri Jesús xubꞌij: Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe chi ri winaq ri xuya kan rachoch, rixoqil, e rachalal, utat unan xuqujeꞌ e ralkꞌwaꞌl
31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
Ri Jesús xukꞌam bꞌik ri kabꞌlajuj utijoxelabꞌ xaq kitukel, xubꞌij chike: Chanim kujeꞌ pa Jerusalén, chilaꞌ kakꞌulmataj wi ronojel ri xkitzꞌibꞌaj ri e qꞌalajisal taq tzij rech ri Dios kakꞌulmataj na rukꞌ ri Ukꞌojol ri Achi.
32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
Kajach na pa kiqꞌabꞌ ri winaq ri man aꞌj Israel taj, kayoqꞌ na, kabꞌix na kꞌax taq tzij che, kachubꞌax na upalaj.
33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
Karapux na, xuqujeꞌ kakamisax na, xa kꞌu kakꞌastaj na churox qꞌij.
34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
Ri tijoxelabꞌ man xkichꞌobꞌ taj ri xbꞌix chike. Rumal cher xawax chikiwach ri kel kubꞌij we jastaq riꞌ.
35 Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
Are xopan ri Jesús chuxukut ri tinimit Jericó, kꞌo jun moy tꞌuyul chuchiꞌ ri bꞌe, kuta ulimoxna.
36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
Are xuto chi e kꞌi winaq tajin kiꞌkꞌowik, xuta chike ri winaq jas ri tajin kakꞌulmatajik.
37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
Ri winaq xkibꞌij che: Are ri Jesús aj Nazaret ri tajin kikꞌow waral.
38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
Ri moy xuraqaqej uchiꞌ, xubꞌij: Jesús, Ralkꞌwaꞌl ri David, cheꞌl kuꞌx la chwe.
39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
Ri winaq ri e nabꞌe apanoq choch xkibꞌij che chi katanik, xa kꞌu kꞌo na ri xubꞌan churaqik uchiꞌ: Ralkꞌwaꞌl ri David, che la kuꞌx la chwe.
40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
Xtakꞌiꞌ kꞌu ri Jesús, xtaqan chukꞌamik apanoq ri achi. Are xqet chuxukut, ri Jesús xuta che:
41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
¿Jas kawaj kinbꞌan chawe? Ri moy xubꞌij: Ajawxel, kawaj kinkaꞌyik.
42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
Ri Jesús xubꞌij che: Chakꞌamawaꞌj ri akaꞌyebꞌal. Xatutzir rumal ri akojobꞌal.
43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
Aninaq xkaꞌyik, xteriꞌ kꞌu chirij ri Jesús, kuqꞌijilaꞌj ri Dios, konojel kꞌu ri winaq ri xkilo xkiqꞌijilaꞌj ri ubꞌiꞌ ri Dios.
