Lukács 18
1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
THEN he spake also to them a parable, to shew that we ought to pray always, and not faint;
2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
saying, There was a certain judge in a particular city, having no fear of God, nor respect for man:
3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
and there was a certain widow in that city; and she came to him, saying, Do me justice against my adversary.
4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
And he would not for a long while: but after this he said, Though I fear not God, nor respect man;
5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
yet because this woman is so troublesome to me, I will do her justice, lest by her perpetual coming she stun me with her importunity,
6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
Then said the Lord, Hear what the unjust judge saith.
7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
And shall not God execute vengeance for his own elect, who cry out to him day and night, though he bear long with them?
8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
Yes, I tell you, that he will avenge them quickly. Nevertheless when the Son of man cometh, ah! shall he find faith on the earth?
9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
Then he spake also this parable to certain persons, who had confidence in themselves, that they were righteous, and despised others:
10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
Two men went up to the temple to pray; the one a Pharisee, the other a tax-farmer.
11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
The Pharisee, standing by himself, made this prayer: God, I thank thee, that I am not as the rest of mankind, extortioners, unjust, adulterers, or as this tax-gatherer.
12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
I keep a fast twice a week, I pay the tenth of all things I possess.
13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
And the tax-gatherer standing at a distance, would not even so much as lift his eyes heaven-ward, but smote on his breast, saying, May God accept the atonement for me a sinner!
14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
I say to you, Went this man down to his house justified, or the other? for every one who exalteth himself shall be humbled; and he that humbleth himself shall be exalted.
15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
Then they brought him infants also, that he should touch them: but the disciples, when they saw it, rebuked them.
16 De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
But Jesus calling them to him, said, Permit little children to come to me, and hinder them not for of such is the kingdom of God.
17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
Verily I say unto you, Whosoever shall not receive the kingdom of God as a little child, he shall not enter therein.
18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
And a certain ruler asked him, saying, Good Master, by doing what shall I inherit eternal life? (aiōnios g166)
19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
Jesus said unto him, Why callest thou me good? there is none good, but one, even God.
20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
Thou knowest the commandments, Thou shalt not commit adultery, Thou shalt do no murder, Thou shalt not steal, Thou shalt not bear false witness, Honour thy father and thy mother.
21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
Then he said, All these things have I observed from my youth.
22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
Then Jesus hearing this, said to him, Yet one thing thou lackest: sell all whatsoever thou hast, and distribute to the poor, and thou shalt have treasure in heaven: and come, follow me.
23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
But he, on hearing these things, was exceeding sorrowful: for he was very rich.
24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
Then Jesus, observing that he was very sorrowful, said, How difficultly shall they who have riches, enter into the kingdom of God!
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
It is easier for a camel to go through the eye of a needle, than for a rich man to enter into the kingdom of God.
26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
And those who heard it said, Who then can be saved?
27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
And he said, The things impossible with men, are possible with God.
28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Then said Peter, Lo, we have left all, and followed thee.
29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
And he said unto them, Verily I say unto you, that there is no man who hath left family, or parents, or brothers, or wife, or children, for the sake of the kingdom of God,
31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
Then taking aside the twelve, he said to them, Lo, we are going up to Jerusalem, and all things written by the prophets concerning the Son of man will be fulfilled.
32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
For he shall be delivered up to the Gentiles, and they shall insult him, and treat him with indignity, and spit upon him:
33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
and after scourging, shall slay him: and the third day he shall rise again.
34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
And they understood none of these things: and the saying was concealed from them, and they knew not the things which were spoken.
35 Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
And it came to pass, as he drew nigh to Jerusalem, a certain blind man sat by the road-side begging:
36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
and hearing the multitude passing by, he inquired what was the cause.
37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
And they told him, that Jesus the Nazarean is going by.
38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
And he cried, saying, Jesus, thou son of David, have mercy on me!
39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
And they who were going before rebuked him, that he should hold his peace: but he cried so much the more, Son of David, have mercy on me!
40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
Then Jesus stood still, and commanded him to be brought to him: and when he was come near, he asked him,
41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
saying, What wist thou that I should do for thee? Then he said, Lord, that I may receive my sight.
42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
And Jesus said unto him, Receive thy sight: thy faith hath saved thee.
43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
And instantly he received sight, and followed him, glorifying God: and all the people, when they saw it, gave praise to God.
