< Lukács 17 >

1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
Потім [Ісус] промовив до своїх учнів: ―Неможливо, щоб спокуси не приходили, але горе тому, через кого приходить [спокуса].
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
Для нього було б краще, якби йому повісили млинове жорно на шию й кинули в море, ніж щоб він спокусив одного з цих малих.
3 Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
Зважайте на себе! Якщо твій брат согрішить проти тебе, докори йому; а коли він покається, прости його.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
І якщо він согрішить сім разів на день і сім разів прийде й скаже: «Я каюсь», – прости його.
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
Апостоли сказали Господеві: ―Додай нам віри!
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
Господь відповів: ―Якби ви мали віру, як гірчичне зерно, то сказали б цій шовковиці: «Вирвись із корінням і пересадись у море!», – і вона послухала б вас.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
Хто з вас, маючи раба, який оре або пасе овець, скаже йому, коли він повернеться з поля: «Іди мерщій та сідай до столу?»
8 Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
А чи не скаже йому радше: «Приготуй мені вечерю та, підперезавшись, прислуговуй мені, поки я буду їсти та пити, а потім їж і пий сам?»
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
Чи дякує хазяїн рабу за те, що той виконав наказ?
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Так само й ви, коли зробите все, що вам було доручено, кажіть: «Ми раби недостойні, котрі зробили тільки те, що повинні були зробити».
11 És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
Ідучи до Єрусалима, [Ісус] проходив між Самарією та Галілеєю.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
І коли Він входив в одне село, зустріли Його десятеро прокажених. Вони зупинилися неподалік
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
та голосно прокричали: ―Ісусе, Наставнику, змилуйся над нами!
14 És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
Побачивши їх, Він сказав: ―Ідіть та покажіться священникам! І, коли вони йшли, очистилися.
15 Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
Один із них, побачивши, що зцілився, повернувся, голосно прославляючи Бога.
16 És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
І припав лицем до ніг [Ісуса], дякуючи Йому. Він був самарянином.
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
Ісус промовив: ―Хіба не десять очистилося? Де ж дев’ять?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
Невже жоден із них, окрім цього чужинця, не повернувся віддати славу Богові?
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
Потім сказав йому: ―Встань та йди, твоя віра спасла тебе!
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Фарисеї запитали Його, коли прийде Царство Боже. [Ісус] відповів: ―Царство Боже прийде непомітно.
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
Ніхто не зможе сказати: «Ось воно тут!» або: «Воно там!», бо Царство Боже серед вас.
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
Потім Він промовив до учнів: ―Прийдуть дні, коли забажаєте побачити бодай один день Сина Людського, але не побачите.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
Скажуть вам: «Ось Він там!» або: «Ось Він тут!» – не ходіть і не біжіть за ними!
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
Бо як блискавка, блиснувши, освітлює небо від одного краю до іншого, так буде й Син Людський у день Свій.
25 De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
Але перше Йому треба багато страждати та бути відкинутим цим поколінням.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
Як було за днів Ноя, так буде й за днів Сина Людського:
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
[люди] їли, пили, одружувались, виходили заміж аж до дня, коли Ной увійшов у ковчег, і прийшов потоп та знищив усіх.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
Так само, як було й за днів Лота: [люди] їли, пили, продавали, купували, садили, будували;
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
але того дня, коли Лот вийшов із Содома, з неба випав дощ вогню й сірки та знищив їх.
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
Так буде й того дня, коли Син Людський з’явиться.
31 Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
Того дня, хто буде на даху, а речі його в домі, нехай не сходить за ними; і хто буде в полі, також нехай не вертається назад.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
Пам’ятайте про дружину Лота.
33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
Хто намагатиметься спасти своє життя, той загубить його; а хто втратить життя, той його збереже.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Кажу вам, що тієї ночі будуть двоє на одному ліжку: одного буде взято, а другого залишено.
35 Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Дві жінки будуть молоти разом: одну буде взято, а другу залишено.
36 Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Двоє чоловіків будуть у полі: одного візьмуть, а другого залишать.
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
Вони запитали: ―Де, Господи? Ісус відповів: ―Де буде тіло, там зберуться й орли.

< Lukács 17 >