Lukács 16
1 Monda pedig az ő tanítványainak is: Vala egy gazdag ember, kinek vala egy sáfára; és az bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja.
Jisu ih heliphante loong suh baatta, “Teewadi changteng wasiit angta heh nyamka loong ah heh laksuh suh maak thukta. Changteng wah asuh baat rumta heh laksuh ih bah heh nyamka rah lalangka ni thaajaaha eah.
2 Hívá azért azt, és monda néki: Mit hallok felőled? Adj számot a te sáfárságodról; mert nem lehetsz tovább sáfár.
Erah thoidi heh laksuh ah poon ano liita, ‘Arah ngah ih an tiit tumjih japchaat hang? Thoontang ngaakwanho an suh nga nyamka mathan ban maak thuk taha loong rah ah, tumeah an aadowa ih nga mootkaat phanlante takah angko.’
3 Monda pedig magában a sáfár: Mit míveljek, mivelhogy az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek!
Laksuh rah ih heh teeteewah suh liita, ‘nga changte wah ih ngah ah arah motang dowa etoohaat et thukte. Eno bah ngah ih tumjih re ang? Ngah ih phek uh tabaam jen phekkang, eno bikthaang suh uh rakmuurakke nih.
4 Tudom mit tegyek, hogy mikor a sáfárságtól megfosztatom, befogadjanak engem házaikba.
Amadi ngah tumjih reejih ah jat ih ang! Eno nga mootkaat ah thoon abah, nga joonte loong eje neng ih ngah neng nok nah poon et hang.’
5 És magához hivatván az ő urának minden egyes adósát, monda az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak?
“Eno heh ih heh changte wah nyamka namte loong mih ah lompoon ano baat rumta. Heh ih jaakhoh wah thoon asuh chengta, ‘an ih nga changte wah dowa mathan nam tu?’
6 Az pedig monda: Száz bátus olajjal. És monda néki: Vedd a te írásodat, és leülvén, hamar írj ötvent.
Olip bangthiing thuung chaasiit, heh ih ngaakbaatta. Mootkaat phanlante rah ih baatta; ‘an di arathan,’ ‘tong uh rook banga et raang uh.’
7 Azután monda másnak: Te pedig mennyivel tartozol? Az pedig monda: Száz kórus búzával. És monda annak: Vedd a te írásodat, és írj nyolczvanat.
Eno heh ih wahoh suh we chengta, ‘an ih aleh mathan nam tu?’ ‘Ata tiik haajaat siit thekook namtang,’ heh ih ngaakbaatta. ‘Arah than an ih kotjih ah,’ Laksuh rah ih baatta; ‘Cha asaat et raang uh.’
8 És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében. (aiōn g165)
“Erah thoidi changte wah ih phanlante maakthiwah ah jeng lachaat thang ih reeraangta asuh egu etjih ih hoonta; tumeah, arah mongrep dowa mina loong ah maama nyamka phanlan suh maakthih totoh weephaak mina loong ah nang ih ah.” (aiōn g165)
9 Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba. (aiōnios g166)
Erah dam ih Jisu ih li rumta, “Erah thoih ih ngah ih baat rumhala: sen ih arah hatoh nyamka ah maak anno sen joonte ah hoon an, eno erah nyamka loong ah thoon sa doh, sen ah roitang lathoon theng nok adoh soongraang noppoon han. (aiōnios g166)
10 A ki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
O mina ehinsah adi jen tuungmaang ah erah mina ah elongwah asuh uh ejen tuungmaang eah; o mina ehinsah nah phang thih abah elong nah uh ethih ang ah.
11 Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset?
Erah ang abah, sen hatoh nyamka adoh laphang toongtang kanbah, amiisak nyamka asuh tang mame jen toongtang baat an?
12 És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek, a mi a tiétek?
Erah dam ih mihoh hukkhaak asuh sen laphang toongtang kanbah, an hukkhaak loong ah an suh uh o ih ma koho?
13 Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.
“Laksuh wasiit ah changte wanyi nok nah tajen moka; heh ih wasiit asuh mongnook ano wasiit ah miksuk jaatjaat et ah; heh ih wasiit dam adoh toongtang ang ah eno wasiit dam adoh toongtangka tah angka ang ah. An ih Rangte nyia ngun enyiinyi an changte tajen et hoonko.
14 Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt.
Pharisi loong ih erah japchaat rum ano, Jisu ah putbeek ngitkhuung rumta, tumeah neng ih ngun ah mongnook rumta.
15 És monda nékik: Ti vagytok, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos.
Jisu ih baat rumta, “Sen loong ih senteewah ah mihoh miksok di epun et noisokte mina loong, enoothong sen tenthun ah Rangte ih jat ih halan. Tumeah marah suh mina ih thaangchaan thoon ih thiik ha ah Rangte raang ih thaangmuh ang ah.
16 A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának: az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba.
“Moses Hootthe nyia khowah loong ih raangta loong ah Juungtemte Joon tuk ih maak rumta; erah lih adi Ruurang Ese Rangte Hasong tiit ah baat rumha, eno erah hasong adoh nop suh laat tuutmui rumla.
17 Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni.
Enoothong Hootthe nawa jengdang ehinsah esiit taan uh lamatjih erah nang ih bah rang nyi hah mat ah elaang laan ang ah.
18 Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, paráználkodik.
“O mina ih heh nusah dowa paak ano mihoh weekap abah heh ih roomjup mat ah kap ha; eno epaakcho minuh we kapte warah eh uh roomjup mat ah kap ha.
19 Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:
“Ehak di changteng wasiit angta heh ah thaangchaan nyuh akhat di choom ano saarookwih laboot labe ih songtongta.
20 És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.
Erah di changthih wasiit heh men ah Lajaras, heh sak ah putang ih jeekma arah changteng wah nok kaaluung thong ni ban tongta,
21 És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.
changteng wah tuibung teebun khui ni thaaja arah bantoon phaksate angta. Heh ma adi hui loong ih nep miiklak ih rumta.
22 Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.
“Changthih wah ah tek ano rangsah loong ih Abraham re nah tongthuk suh siit wanrumta rangmong nawa sadung phaksat adi ah. Changteng wah ah tek ano bengkaatta,
23 És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. (Hadēs g86)
eno soolam ni, heh rapne ih chamwangta, heh rangkho ko ih toonsok adi haloot ni Abraham ah japtupta, Lajaras ah Abraham re adi tongta. (Hadēs g86)
24 És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.
Eno heh ih poonta, ‘Ewah Abraham! Ngah minchan ih weehang, Lajaras ah daapkaat weeho heh laktiik ah juung adoh tem ano nga tuuhih adoh taan toom tengtem jah weehang, tumeah arah we adi ngah rapne ih chamlang!’
25 Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.
“Eno Abraham ih liita,” Dokthun et uh, nga sah, an roidong di an suh jaatrep eseejih loong ah kotaho, erah di Lajaras ah jaatrep ethih loong ah chota. Erah thoidi amadi heh tenroon ih tongla, eno an ah cham elu.
26 És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.
Erah loong tokkhodi, seng chamchi ni echoongwah haluung jeela, erah doh o mina uh aako nawa an reeko tami daankhoom raari, adoleh an reeko nawa uh aako nah tami daankhoom raaran.’
27 Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához;
Changteng wah ih liita, ‘Erah ang abah, an lasih joh weehala, ewah Abraham, seng wah nok nah Lajaras ah kaat thuk weeuh,
28 Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak.
erah di nga nooloong wah banga je ah. Heh kah ano toom choophaan kah weerum ah, arah than chamchojih adoh neng ah taan naktoom mok wang we rumha.’
29 Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat.
“Abraham ih baatta, ‘An nooloong di Moses nyia khowah loong eje neng suh baatte ah; neng ih erah loong jeng ah kapjih ang ah.’
30 Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek!
Changteng wah ih ngaakbaatta, ‘Erah ah talaaleh weeka, ewah Abraham! Erah nah o ang abah uh tek nawa ngaaksaat ano neng reenah kah abah, neng rangdah nawa elek eah.’
31 Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.
Ang abah uh Abraham ih liita, “Neng ih Moses nyia khowah loong jeng ah lachaat rumka bah, tek nawa ngaaksaatte taatje abah uh neng ih tabaam kapka.’”
