< Lukács 15 >

1 Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
Tax collectors and other “sinners” often used to come and listen to Jesus.
2 És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
As a result the Pharisees and the religious teachers complained, “This man welcomes sinners, and eats with them.”
3 Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
So Jesus told them this story as an illustration.
4 Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
“Imagine a man who had a hundred sheep lost one of them. Wouldn't he leave the ninety-nine in the open pasture, and search for the one that's lost until he finds it?
5 És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
When he finds it, he joyfully puts it on his shoulders.
6 És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
Once he gets home, he calls his friends and neighbors together, saying, ‘Come and celebrate with me! I've found my lost sheep!’
7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
I tell you that there's more joy in heaven over a sinner that repents than over ninety-nine good people who don't need to repent.
8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
Imagine a woman who has ten silver coins, and loses one of them. Wouldn't she light a lamp and sweep the house, carefully searching until she finds it?
9 És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
When she finds it, she calls her friends and neighbors together, saying, ‘Come and celebrate with me! I've found the silver coin that I lost.’
10 Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
I tell you there is joy in the presence of God's angels over one sinner that repents.
11 Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
Once there was a man who had two sons,” Jesus explained.
12 És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
“The younger one told his father, ‘Father, give me my inheritance now.’ So the man divided his property between them.
13 Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
A few days later the younger son packed up what he had and left for a distant country. Here he wasted all his money living a reckless life.
14 Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
After he'd spent everything, the country was hit by a severe famine and he was starving.
15 Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
So he went and took a job with one of the farmers there who sent him to his fields to feed pigs.
16 És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
He was so hungry that he would have eaten even the pig food, but no one gave him anything.
17 Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
When he came to his senses, he said to himself, ‘All of my father's workers have more than enough to eat—why am I dying from hunger here?
18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
I'm going home to my father! I'll tell him, Father, I've sinned against heaven and against you.
19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
I'm no longer worthy to be called your son. Please treat me as one of your hired workers.’
20 És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
So he left and went home to his father. Even though he was still far away in the distance, his father saw him coming, and his heart went out to his son. The father ran to his son, hugging and kissing him.
21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
The son said to him, ‘Father, I've sinned against heaven and against you. I'm no longer worthy to be called your son.’
22 Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
But the father told his servants, ‘Quick—bring the best robe and put it on him. Put a ring on his finger and sandals on his feet.
23 És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
Bring the calf we've been fattening and kill it. Let's have a feast to celebrate
24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
because this is my son who was dead, but who has returned alive; he was lost but now he's found.’ So they started celebrating.
25 Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
Now the older son was working out in the fields. As he walked towards the house, he heard music and dancing.
26 És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
So he called one of the servants and asked what was going on.
27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
‘Your brother is back,’ he replied, ‘and your father has killed the fattened calf, because he's come home safe and sound.’
28 Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
The brother became angry. He refused to go in. So his father came out to plead with him.
29 Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
He told his father, ‘Look, all these years I've served you, and never disobeyed you, but you never once gave me even a young goat so I could have a party with my friends.
30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
Now this son of yours comes back, having spent your money on prostitutes, and you kill the fattened calf for him!’
31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
‘Son,’ the father replied, ‘you are always here with me. Everything I have is yours.
32 Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
But we should be happy and celebrate! This is your brother who was dead, but who has returned alive; he was lost but now he's found!’”

< Lukács 15 >