Lukács 12
1 Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;
Pacindico bantu mpobalabungana kwalikuba Yesu, bantu balatatika kulyatana cebo cakufula, Yesu walatanguna kwambila beshikwiya bakendi eti, “Kamucenjelani kamutabeti cishikufufumisha shinkwa ca Bafalisi, pakwinga nkabenshi ncobakute kwamba.
2 Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.
Kantu kalikonse kafwekewa nikakafwekulwe nambi kasolama nikakenshibikwe.
3 Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
Neco bilibyonse mbyomulamba mumushinshe nibikanyufwike patuba pa bonse, mbyomulabelebeshana ne muntu mucipinda nibikambwe pamenso a bantu.”
4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
“Ndamwambilinga mobanse mutatina abo beshikushina mubili, nomba kuliya nacimbi ncobela kwinsapo.
5 De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. (Geenna g1067)
Lino ndamwambilingeti ngomwelela kutina ni Lesa uyo ukute kushina buyumi bwa muntu, kayi ukute ngofu shakumuwalani mumulilo utapu, mumutinenga Lesa.” (Geenna g1067)
6 Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve.
Sena Tutite tusanu ntebakute kulishiwa ne tumali tung'ana twa mangwe? Lino kuliya nambi umo Lesa ngwakute kulubapo.
7 De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
Nomba mishishi yenu ili mumutwi mwenu yonse waibelenga. Neco mutatinanga pakwinga amwe mwadula kupita baciba bangi.
8 Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt;
“Ndamwambilinga cakubinga, muntu uliyense lansumininga pamenso abantu, nenjame nde Mwana Muntu ninkamusumine pamenso a bangelo ba Lesa.
9 A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
Nsombi Muntu uliyense lankananga pamenso a bantu, nenjame nde Mwana Muntu ninkamukane pamenso a bangelo ba Lesa.”
10 És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.
“Muntu uliyense weshi kwamba maswi aipa pa Mwana Muntu inga ulekelelwa, nsombi muntu uliyense weshikusampula Mushimu Uswepa, nteshi akalekelelwepo.”
11 Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;
“Bakamwikata kwambeti bakamubeteke mung'anda yakupaililamo, kuli beshikwendelesha nambi kubaleli, mutakasukameti, nimukumbuleconi, nekukaba kuyeyeti nomba nituye twambe cani?
12 Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
Pakwinga Mushimu Uswepa nakamwishibishe ncomwelela kwamba pacindico.”
13 Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget.
Umbi muntu walikuba mulikoto walambila Yesu eti, “Beshikwiyisha, kamumwambila mukwetu ampeko buboni bwalashiya bata balobe.”
14 Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá?
Nsombi Yesu wamukumbuleti, “Obe nomba niyani walampa incito yakumubeteka amwe nambi kuyabanya bintu byalamushila bameshenu balobe?”
15 Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
Lino Yesu walapitilisha kubambila bantu, “Kamucenjelani kayi mutaba bantu basunishi buboni. Pakwinga buyumi bwa muntu nkabwela kupimwa ne buboni mbwakute.”
16 És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
Kayi Yesu walabambila mukoshanyo eti, “Umbi muntu mubile walikukute libala umo mwalekata byakulya bingi.
17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
Mpwalaboneco walatatika kuyeya mumoyo eti, ‘Ndiya butala bunene mwakubika byakulya byakame byonse ibi ninjinseconi’
18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
Lino walambeti, ‘Nimwaye matala akame nekwibaka ambi anene kwambeti mbikemo byakulya ne buboni bwakame bumbi bonse.
19 És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
Lino ninkambile moyo wakameti, ukute buboni bwingi bwakwana byaka bingi. Neco pumwina, kolya ne kunwa nekukondwa.’
20 Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
Nsombi Lesa walamwambileti, ‘Omuluya! Lelo lyopele mashiku nufwe. Nomba bintu byonse ibi mbyowalabamba kushikila cino cindi nibibe byabani?”
21 Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
Lino Yesu pakupwisha walambeti, “Encoti cikabe kuli abo beshikulibunjikila buboni, kakuli pamenso a Lesa baliyapo buboni.”
22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
Yesu walambila beshikwiya bakendi eti, “Pacebo ici ndamwambilingeti mutalisukama pa buyumi bwenu eti nitulye cani nambi nitufwale cani.
23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
Pakwinga buyumi bwapita byakulya, ne mubili wapita byakufwala.
24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
Kamubonani bikwangala, nkabishanga, nkabitebulu biliya ng'anda yakusungilamo bintu nambi manga. Nsombi Lesa ukute kubisanina. Sena nkamwinshi kwambeti Lesa umusuni kupita bikeni?
25 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
Niyani palyamwe welakunungilako busuba bumo kubuyumi bwakendi?
26 Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
Nomba na nkamwela kucikonsha kwinsa kantu kang'ana eti ako, nipacebo cini mulasukamanga pa bintu bimbi ibyo?
27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
Kamubonani maluba ncakute kukula. Nkakute kusebensa nambi kutunga byakufwala, nsombi ndamwambilingeti nambi Mwami Solomoni mububile bwakendi bonse, liya kubapo ne byakufwala byaina byalaboneka eti limo pa malubayo.
28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
Lino na ni Lesa ukute kufwalika mwila uyo ukute kwinsa lelo mpouli, lilo bauwala pa mulilo, nomba amwe, nkela kumufwalika? Amwe bantu balushomo lung'ana!”
29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
“Weco mutasukamanga nambi kuyeyeti nimulye cani nambi kunwa.
30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
Ibi bintu, bantu bakunsa bakute kubiyandaula, nsombi Bameshenu bacinshi kwambeti byonse mubisuni.
31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.
Neco kamuyandaulani Bwami bwa Lesa, nakamupeni bintu byonse ibyo.”
32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
“Amwe kalikoto kang'ana kambelele shakame, mutatina pakwinga Bameshenu balayanda kumupa Bwami.
33 Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.
Kamulishani buboni mbomukute, mali mupe bapenga. Kamulilangwela mpotomona shitabolo kayi mubike buboni bwenu kwilu nkweti bukabule kubola, pakwinga kuliya kabwalala wela kushikako, ne muswa nkawela kubononga.
34 Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
Pakwinga myoyo yenu ikutekuba kuli bubile bwenu.”
35 Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;
“Kamubani balibambila cindi conse kayi malampi enu abenga abangila lyonse.
36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki.
Kamubani eti basebenshi balapembelenga mwami wabo lafumunga kubwinga kwambeti mpoti ashikile ne kukonkosha, nabo bamucalwile bwangu.
37 Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik.
Bakute colwe basebenshi beshi bakacanike kabalanga ne menso mwami wabo akabwela. Ndamwambilinga cakubingeti mwami wabo nakafwale byakufwala bya ncito nekubekalika nekubapa byakulya.
38 És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
Bakute colwe basebenshi mwami mboti akacane balibambila, nambi akese pakati pamashiku nambi kumaca.
39 Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.
Nsombi kamwanukangeti, mwine ng'anda abangawenshiba cindi kabwalala ncalesanga, inga nkela kuleka kabwalala kwingila mung'anda yakendi.
40 Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.
Nenjamwe copeleco, kamubani mwalibambila kumutambula Mwana Muntu pakwinga lakesanga pacindi ncomwabula kwingashila.”
41 Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
Neye Petulo walepusheti, “Mwami, sena mukoshanyo uyu mulambilinga afwe twenka nambi bantu bonse?”
42 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
Mwami Yesu walakumbuleti, nomba niyani musebenshi ukute lushomo kayi ne mano? Uyo mwami ngoshi akape incito yakulangilila bonse ba mu ng'anda yakendi nekupa banendi byakulya pacindi celela?
43 Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
Nakatambule cilambo musebenshi uyo mwami wakendi pakubwelela ngweti akacane nkensa ico.
44 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
Ndamwambilinga cakubingeti mwami wakendi nakamupe incito yakubona bintu byonse mbyakute.
45 Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
Lino na musebeshi uyo lamba mumoyo wakendi eti, mwami wakame lacelwa kwisa, lino utatika kuma basebenshi banendi batuloba ne batukashi kayi ne kutatika kulya, kunwa ne kukolwa.
46 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
Mwami wa musebeshi uyo lakesanga pabusuba mbwateshi kayi nepa cindi ncabula kwingashila. Nakamupe cisubulo ciyosha ne kumuwala uko nkoti kukabenga bantu babula lushomo.
47 És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
Musebenshi uyo wishi mwami wakendi ncasuni, nomba liya kulibambila nambi kwinsa ncasuni mwami wakendi nakamukwipe cangofu.
48 A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Nomba musebenshi utacinshi ncasuni mwami wakendi, na lepishi mwakubula kwinshiba nakomwe pang'ana. Muntu uliyense walapewa bingi welela kubwesha bingi. Muntu walapewa bingi kwambeti asunge, nakambilwe kubwesha bingi pelu pa ibyo mbyalapewa.
49 Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?
“Ndalesa kuwala mulilo mucishi capanshi, nendakondwa kwambeti mulilo newabangila kendi!
50 De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.
Nomba ndelela kwingila mulubatisho lwamapensho anene, neco moyo wakame nkawekalikana kushikila mapensho ayo akenshike.
51 Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
Sena mulayeyengeti ndalaleta lumuno mucishi ca panshi? Cakubinga ndiyawa, nsombi ndalaleta kupansana.
52 Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
Kufuma lelo mumukowa umo nimukabe bantu basanu bapatana, batatu nibakapatane nebabili. Naboyo babili nibakabukilane ne batatu
53 Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.
Baishi nibakabukile mwana mutuloba, neye mwana mutuloba nakabukile baishi, banyina nibakabukile mwana mutukashi, neye mwana mutukashi nakabukile banyina. Kumakwendi batukashi nibakabukile mulekashi, neye mulekashi nakabukile kumakwendi batukashi.”
54 Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.
Yesu walambila bantu bonseti, “Na mulabono likumbi kalifumina kumboshi, mukute kwambeti, imfula niloke lelo, nicakubinga ikute kuloka.
55 És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.
Na impepo itatika kupupula kufumina kumusansa mukute kwambeti lelo nikupye cepa, kayi kukute kuba copeleco.
56 Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?
Amwe bantu batenshi mbyomulambanga, mukute kwinshiba kuboneka kwa cishi capanshi ne kwilu, nomba nicani nkamukute kwinshiba bupandulushi bwa bintu bilenshikinga masuba ano?”
57 És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
“Nomba nipacebo cini nkamukute kwinsa byalulama mobene?
58 Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged.
Na mulenga kunkuta ne munobe wa mulandu, wela kufwambana kunyumfwana nendi kamucili panshila, kwambeti katakutwala kuli weshi kubeteka. Pakwinga neye weshikubeteka inga ukutwala kumushilikali, neye mushilikali inga ukusunga mujele.
59 Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.
Ndakwambilinga cakubingeti nteshi ukafumemo kushikila ukalipile byonse bilayandikinga.”
